Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-70
. 70. országot ülés márczius 3. 1882 czélszerfí kihasználására az államnak kell felügyelni, mert az most legnagyobb részben ezéltalanul fecséreltetik el főleg oly vidékeken, hol a fedanyag hiányzik, mindössze az utak kisánczolására a sárnak sárra halmozásában áll, a mi nem javítja, hanem járhatlanná teszi az utakat. Ez nem utcsinálás, hanem utrontás, ez a nép munkaerejének oktalan elfecsérlése. Nézetem szerint ezen valóban ázsiai állapotnak orvosszere az lenne, hogy a költségvetésben megszavazott és a közmunka-váltságból befolyó tekintélyes — milliókra menő — összeget illetőleg annak a kőszegény Alföldre eső részét a kormáDy használja fel arra, hogy a vasutak és a főútvonalak bizonyos pontjaira szállíttasson fedanyagot vagy kavicsot, honnan aztán azt a közmunka-erővel könnyen szét lehet a közlekedési és mellékutvonalakra hordatni. Nem kétlem, hogy nem fogna nagy nehézségekbe ütközni annak kieszközlése sem, hogy vasutaink kedvezményes tariffák és refactiák által az ily fedanyag-szállítást megkönnyítsék, miután a vasutak forgalmának élénkítésére is jótékony befolyással van, ha az odavezető utakon a közlekedés fennakadás nélkül folyhat. Ha az anyag bizonyos pontokra egybe lesz halmozva, akkor a közmunka-erővel azt szét lehet hordatni oda, a hová szükségeltetik. Ily módon meg lehet jól, alaposan csinálni minden évben bizonyos útmennyiséget, következő évben folytatólag tovább; mig bizonyos évek során át el fognók azt érni, hogy országszerte jó utaink legyenek s ne legyenek oly szerencsétlen vidékei hazánknak, melyek egész évszakokon át el vannak a közlekedéstől zárva s nem értékesíthetvén terméuyeiket, az állam iránti kötelezettségeiknek is bajosan tudnak eleget tenni. Ezen felül még szükséges, hogy a közmunkaerő kiszolgáltatása is lelkiismeretes ellenőrzés alá vétessék, hogy az ne legyen a kormánypárti korteskedés eszköze, hogy ne függjön az alispánok és szolgabirók kegyétől, egyik községet, mert kormánypártra szavazott felmenteni, a másikat, mert ellenzékire szavazott, kétszeresen terhelni; hanem az állammérnökök utasíttassanak a szigorú ellenőrzésre és igazságos munkakiosztásra. Ideje t. ház, hogy a régi slendrián, a szánalmas ide-oda kapkodás helyett szakértelem által vezetett rendszeresség lépjen életbe útaink építése és gondozásánál, bátor vagyok erre nézve egy concrét esettel szolgálni. (Halljuk! a szélső balfelöl.) Udvarhely megye alsó kerületében történt a keresztúri járásban, hol ilynemű visszaélések nagymérvben fordultak elő; és volt oly község, mely közmunkával háromszorosan terheltetett, mások pedig felmentettek; s volt község, mely azért, mert ellenzéki képviselőre adta szavazatát, nemcsak hogy többszörösen rovatott meg, hanem a legnagyobb munka idején, aratás alatt kényszeríttetett arra, hogy a közmunkát lerój ja ; s ez nem volt elég, hanem még az őszi időben is, midőn a többi községek teljesítették a közmunkát, ismét kirótták reá és kétszeresen annyi anyagot kellett adni az utakra és harmadszor a szolgabíró ur magán úton kényszerítette arra, hogy az ily építéshez szükséges anyagokat Szt.Ábrahám község maga hordja. Tehát háromszorosan volt terhelve a község, mig voltak községek, melyek közmunkát egyáltalán nem teljesítettek. Interpelláltam az alispánt, azonban soha semmiféle elégtételt nem kaptunk. A dolog elsimittatott. Vizsgálat nem tudom volt-e, de a visszaélés ki nem derittetett és megbüntetve sem volt senki. T. ház! Még egy dolgot kívánok megérinteni. Utaink építésénél felmerülő másik hiba a részrehajlás, mely szerint némely megyéknek csaknem összes utai állami gondozásban részesülnek, mig más megyéknek egész területén nincsen államút. S nemcsak ezen, még a Bach-rendszer idejéből származó részrehajló kedvezmény tartatik fenn, hanem az állami segély kiosztásában is meg nem engedhető részrehajlással járnak el. így például, daczára annak, hogy Szeben és Brassó megyéknek minden vasúttal párhuzamosan menő utait az állam gondozza, mégis az állami segélyből az elsőnek 50,459 frt, az utóbbinak 32,868 frt adatik, mig például Udvarhely megyének, daczára, hogy egy talpalatnyi államútja sincsen s daczára, hogy a parajdi sóakna miatt három főútvonalat kell fentartani, mégis csak 27,135 frt van előirányozva; a nagyterjedelmű s határszéli stratégiai utakat fentartó Csíknak csak 20,108 frtot. így van ez más megyéivel is a székely földnek, de igy van ez a Királyhágón innen is; igy például Veszprém megye csak 10,905, Szathmár megye 8404 frtot kap, míg a nem sokkal nagyobb Abauj 76,212 frtot, sőt Torna megye egyesítése óta 83,674 frtot kap. Nincs erre nézve semmi rendszer, semmi kulcs, csakis a ministerium önkénye határoz. Szükségesnek tartom, hogy e tekintetben igazságos mérleggel mérjen a kormány s a Bachrendszer balga kedvezményeit szüntesse meg, mert nézetem szerint minden megyének joga van terheivel arányos javadalmi részesedéshez. Végre a személyi kiadások a dologi kiadások rovására igen nagyok, tehát kevesbíteni kell a sok oknélküli útbiztos, útfelügyelők számát és ezek sokra menő irodai, utazási költségeit, mert mi vidéken látjuk és tudjuk, hogy az ily hivatalok nem annyira szükségességből, mint inkább kortes érdemek jutalmazásáért szerveztetnek.
