Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-75
75 országos ülé folytonosan egy bizonyos dictaturát tart fenn az egészséges szabad községi élet rovására. Nem tartom szükségesnek már azért sem, mert ugy, a mint ez a reconstructió most folytattatik, a a jelenlegi királyi biztos ur, kinek én minden érdemét készségesen elismerem, igen kevés érzéket tanúsít egy bizonyos dolog iránt (Halljuk!) s ez az egy dolog az, hogy ott pl. a közegészségi viszonyokra nézve történjék az, a minek történni kell. Én saját tapasztalatomból tudom azt, t. képviselőház, hogy még a múlt esztendőben, talán még ma is a város közvetlen közelségében levő, egykoron oly kedvelt népkert ugyanabban az állapotban van, a melyben volt az árviz pusztítása után, t. i. hogy a járás alig lehetséges azon az egészen elmocsárosodott helyen. Ez volt pedig azelőtt Szegednek üdülő helye. Magában a városban, a hol az építkezések folynak már, az építkezés maga nem épen előnyös a községre nézve; szóval csupán arra van fektetve a fősúly, hogy az illető városrész nagyszerű legyen s nem egyszersmind arra is, hogy a polgárságnak lehetővé tétessék, hogy azon iparágakat, melyek oly nagyon jövedelmeztek, tovább folytathassa tökéletesítve, de mégis a régi alapon, továbbá azokra, melyek a községi tekintetben okvetetlenül szükségesek, hogy t. L a munka után jó levegőt szívhasson a népesség. Ezekre nézve a jelenlegi királyi biztosban mentül kevesebb érzék van. És végül t. képviselőház, én ugyan nagyra becsülöm az olyan törekvést, mely egy város reconstructiójánál a szépségnek is hódol; de a szépségnek oly mértékben hódolni, a mely azután a gyakorlati szempontokkal annyira összeütközik, mint ezt most Szegeden látjuk: ezt részemről pártolni nem tudom. Ismételve tehát azt, hogy én a jelenlegi királyi biztos személye ellen kifogást nem teszek, a reconstructió tekintetében kifejezett aggályaimat csak akkor fogom megszüntetve látni, a mikor a reconstructióval egyszersmind a szükséges élet is be fog vezettetni a városba. Mindezeket tekintetbe véve, én a törvényjavaslatot el nem fogadom. Határozati javaslatot benyújtani nem kívánok, hanem felhívom a t. képviselőház figyelmét még egy másik jelentékeny és fontos dologra, mely nemcsak Szegedről áll, hanem egyáltalában áll minden alföldi városról. (Halljuk!) Méltóztatik tudni t. képviselőház, fiscalis szempontból mind több és több város vonatik fogyasztási adó alá, körülvétetik fogyasztási adóvonallal. Ezek közé tartozik, t. ház, Szeged is. Igen, de t. képviselőház, egy alföldi városnak a voltaképi városrésze, a mely tehát jelenleg fogyasztási adóvonallal vétetik körül, az ő tanyáihoz épen olyan viszonyban áll, mint a világvárosok belvárosi része a s márezius 9. 1882. 127 külvárosi részekhez. Az tehát, ki a belvárosi részt egy világvárosban a külvárosoktól egy fogyasztási zárvonallal zárja el, az megakasztja a közlekedést, forgalmat a belvárosi rész és külvárosi rész közt. És az tény t. ház, hogy a midőn Szeged belvárosa körülvétetett egy zárvonallal, ez által elvágatott tanyáitól és elvesztette azon forrásokat, melyek forgalmi és kereseti tekintetben rendkívül fontosak, sőt életbevágók. Mert méltóztassék azt venni, hogy mióta a a fogyasztási zárvonal behozatott, mióta ott az intravillánhoz tartozó földek a földadó tekintetében és az ármentesítés tekintetében túlságosan megterheltettek, Szegeden határozottan egy centrifugális mozgalom keletkezett, oly annyira centrifugális, hogy Dorozsmán egy egész utcza van, a „szegedi-utcza", mely Szegedet elhagyott lakosok által van elfoglalva. Sőt ezen centrifugális mozgalom annyira megy, hogy potom áron igyekeznek menekülni azon földektől, a melyektől azelőtt, mint. ősiektől, semmi szín alatt menekülni nem akartak volna. S hogy ez mind csakugyan igy van t. ház, ezt abban is látjuk kifejezve, hogy a hol a tanyák csak némileg sűrűbben vannak, onnan a tanyás nem megy többé a városba, hogy élelmiszereit és gabonáját ott eladja és viszont ottan szerezze be a maga egyéb szükségleteit, hogy ez által egyúttal támogassa a valódi városi életet, a kölcsönös kicserélés következtében, hanem mondom, a hol a tanyák sűrűbben állanak, ottan kis vásárok keletkeznek és azok cserélik ki egymás közt a szükségeseket. A tanyások nemcsak Szegedet, hogy nem keresik fel, hanem felkeresnek más városokat, hol fogyasztási adóvonal nincsen; felkeresik Kisteleket, felkeresik Szabadkát, felkeresik Félegyházát, felkeresik Majsát, de Szegedet nem. És méltóztassanak egészen objective vizsgálni Szegeden az iparosok, kiváltképen pedig bizonyos iparosok állását, ma már csak azt lehet tapasztalni, hogy ezea emberek a kétségbeesés szélén állanak és a panasz mindig csak az, hogy a tanyai emberek nem jönnek be a városba. Ezen zárvonai t. ház, tökéletesen megakasztja azon egészséges fejlődést, mely az alföldi városoknál a tanyák nélkül nem is képzelhető. Sőt nem elég az, hogy a város el van zárva, tehát megadóztatás tekintetében nagyon terhes az állása; nem elég hozzá az a vexatió, melylyei a vámvonal elvégre mindenütt jár és mely a forgalmat minden tekintetben már amúgy is lassítja; még az is hozzájárul, hogy a zárvonal bizonyos órákhoz van kötve és igy az éjszaka nagy részén minden forgalom meg van szüntetve. Bocsánatot kérek, ha oly városban, mint a milyen Szeged, hol a földbirtokos néha 2—3 órányira kénytelen a várostól földeire kimenni, az illető naponta
