Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-75
128 '5. országos ülés márczius 9. 1882. kénytelen a munkaidőnek bizonyos részét elvonni, csakhogy a záróra előtt a városba bemehessen: akkor ez t. ház, csakugyan abnormis állapot. Viszont a tanyai nép, mely 3—4 órányira lakik a várostól, sőt ősszel sáros időben néha fél napi utat kell tennie, hogy a várost elérje, hogy ez a záróra miatt kénytelen legyen dolgainak elvégzését, egy arasznyi időbe szorítani, noha azok sokszor hetek szükségeire tartoznak és kellő időt követelnek: ez tökéletesen tarthatatlan egy állapot. És minthogy jól tudom, hogy a tanyai lakosság szívesen fizeti a fogyasztási adót az elpusztult rész érdekében és szívesen hozzájárul a város egyéb terheinek viseléséhez is, mint a város kövezeti vámjához, gázvilágításához és minden egyebekhez a nélkül, hogy ezek előnyeit közvetlenül élvezné: e lakosság megérdemelné legalább azt, hogy a zárórák eltöröltessenek és a vámvonal bejáratánál egy permanens inspectió állíttassák fel, mely egész éjszakán át functionál. Értesülten) is arról, hogy Szeged város törvényhatósága e tekintetben határozatot hozott és épen a kir. biztos lett volna az, ki ezt el nem fogadta. De tovább megyek, minthogy azt hiszem, bebizonyítottam, hogy az alföldi városoknál a tanya a városnak szerves része, a várostól el nem választható, hogy a város egészséges forgalmi viszonyai e nélkül el nem képzelhetők; és miután tudom, hogy Szeged város belsejének és a tanyák lakossága is magára vállalta azt a terhet, legszívesebben venné, hogy azon 80 ezer forint, mely most mint fogyasztási vámbevétel mutatkozik, reá kirovassék, de ugy, hogy a zárvonal eltöröltetnék, annálfogva felhívom a t. kormány figyelmét e körülményre annyival is inkább, mert meg vagyok győződve, hogy eltekintve a reconstructíótól, eltekintve attól a bajtól, mely annak túlhajtása következtében beállott, e zárvonal következtében Szeged városa még inkább veszélyeztetve van a forgalom, kereskedelem és igy jövedelem tekintetében is. Nem fogadom el a törvényjavaslatot. {Helyeslés a szélső baloldalon?) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! {Halljuk!) Röviden bár, de kötelességemnek tartom pár szót szólni a törvényjavaslatra vonatkozólag. {Halljuk 1 .) Mindenekelőtt megjegyzem azt, hogy ha királyi biztosság volt is, van is Szegeden és a törvényj avaslat által szándékoltatik még egy ideig annak fentartása, dictatura nincs és nem is volt, mert a városi hatóságnak működése beszüntetve még közvetlenül a katasztrófa után is egy perczig sem volt. A város ép ugy mint más város kezeli saját belügyeit, tartja közgyűléseit, hozza határozatait. Mellesleg megjegyzem, maga a képviselő ur által annyira perhorrescált zárvonal sem most, de már régibb idővel ez előtt — a napra épen nem emlékszem, de már egy pár éve — épen Szeged városa által a maga érdekében lett elhatározva. De nem is példátlan ez, megvan más városoknál, olyanoknál is, melyeknek ép ugy vannak nagy tanyái, mint Szeged városának, a nélkül, hogy ez azon városoknak ártalmára volna. Lehetetlenségnek tartom, t, ház, hogy a királyi biztosság — abstrahálva bárkinek személyétől — megszüntettessék addig, mig Szegeden az állam által állami költségen készítendő nagy müvek építése legalább is nagyjából befejezve nincs. {Helyeslés a jobboldalon.) Ilyen az állandó híd, ilyen a rakpart és még több más, mire az állam százezreket, talán milliókat költ Szegedért. Szükségesnek tartom ezt nemcsak azért, hogy az állam saját pénzét ráfordítván, saját közege által a helyszínén az ellenőrzést gyakorolhassa, hanem szükségesnek tartom azért is, mert mindaddig, mig a recoustructio műve fő vonalain befej esve nincs, mi, mint az indokolás mondja, elérhető 1883 végéig — mindaddig igenis szükséges, nem hogy a municipalis és állami hatalom egyesítve legyen egy kézben, de hogy az állami hatalom képviselete, az állami hatalom ellenőrködése ott helyben Szegeden legyen, hogy minden egyes esetben helyszíni személyes ismeret alapján, nem pedig hosszas levelezések folytán és helyszíni ismeret nélkül lehessen határozni. {Helyeslés a jobboldalon.) Ezek azon indokok, melyeknél fogva a királyi biztosság fentartását a tör vényj a vaslatban is kijelölt időig szükségesnek tartom. A t. képviselő ur kritizálja a reconstructió irányzatát és müveit és azt mondja, hogy akkor igenis lesznek házak — ez az értelme beszédének — de nem lesz ipar, nem lesz kereskedelem, nem lesz lakója a házaknak. Hát t. ház először is megjegyzem, hogy mikor a költségek tetemes része egy állandó hidra, czélszerű rakpartra fordittatik, arra fordittatik, hogy a városon keresztül minden irányban a főbb közlekedési vonalokon járni és mozogni lehessen, nem ugy mint a régi Szegeden és fájdalom, igen sok más alföldi városban, hol hat hónapon keresztül sokszor nem lehet üres szekérrel végig menni a városon: mikor ezek történnek Szegeden, hogy ezek nem történnének a város érdekében, nem az ipar és kereskedelem érdekében, hanem történnék valami luxus szempontjából, ezt nem tudom belátni. A képviselő ur előadásából azt hinné az ember, hogy Szegeden csak palotákat szabad építeni. Engedelmet kérek, épülhetnek és épülnek is % 3, 4 szobás házak egy család használatára, hol nem csupán a szerinte semmi hasznost nem