Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-73

73. országos ülés márezins 7. 1882­107 Meggyőződésem, hogy ha az ujjonczo­zás lelkiismeretesen vitetik keresztül, Magyar­ország izmos és életerős fiatalságából a közös hadseregnek contingense megtalálható, de szük­séges és elengedhetlen kötelességnek tartom azt is, hogy az egy évi önkéntesi intézmény mintá­jára a honvédség jogosittassék fel Magyarország intelligens fiatalságából bizonyos mennyiséget közvetlen saját kebelébe sorozhatni. {Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Ekként számíthatunk arra, hogy a honvédség kellő tiszti-létszámmal el fog láttatni. E tisztek számára aztán állíttassa­nak tiszti-képzőiskolák, a magasabb katonai tudománynak, a vezér- és törzskari ismeretek elsajátítására pedig a Lndoviceum, mint központ s ez esetben nem lesz szükséges a tiszteket a bécsi törzstiszti tanfolyamra, Centralstabseurs-rä küldeni, honnan az orsztrák hadsereg bölcsesé­gével egyúttal annak szellemét is átültetik honvéd­ségünkhöz, (ügy van! a szélső ba felöl.) A máso­diK hiány, a mely miatt a honvédséget nem tarthatom olyannak, a mely egy komoly actió esetén a komoly haderő fogalmát igazolja (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon) és a mely már évenkint panaszoltatik a parlamentben, de fájdalom, eredménytelenül és ez a honvédségnek tüzérség és műszaki csapatokkal való ellátása, a mely nélkül honvédségünket komolyan számba venni nem lehet, (ügy van! a szélső baloldalon.) Én legalább azon nézetben vagyok, hogy adandó actió esetében a honvédség a közös had­seregbe beosztva, neki ama szomorú feladat fog jutni, a melyet egy ízben a szász csapatok a porosz hadseregben végeztek és a melynek katonai műnyelven való elnevezése „Feuer ab­locken". Á képviselőház ezen oldala a kormány­nak a költségvetést elvi- álláspontjánál fogva nem szavazza meg. Teszi ezt általánosságban, azonban a részleteknél mindenki hazafiúi köteles­ségének ismeri és ismerte mindazon tételeket, a mely akár eulturális, akár nemzetközi szem­pontokból szükségesek, készségesen megadni, (ügy van! a szélső baloldalon.) Hasonló eljárást köve­tett e párt mindenkor, valahányszor a honvédség­nek tüzérséggel és műszaki csapatokkal való ellátásáról volt és van szó és ez esetben nem foglal el merev álláspontot, hanem azt mindenkor határozottan sürgette. Azonban sajnos, hogy ugy a volt kormányok, mint a jelenlegi kormány e tétel megszavazásánál rendesen a súlyos pénz­ügyi helyzettel takaróznak. Igenis, takaróznak akkor, midőn végvárak berendezésére, fegyver­átalakításra és kalandos foglalási politikára vasallusi megadással dobják oda a Kriegsminister lábaihoz a milliókat. (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Én azonban, t. ház, e pilátusi mente­gésben hinni alig tudok, mert — nevezzük meg a gyermeket a maga nevén — s mondjuk ki, hogy Bécsben nem engedik mag a tüzérséget és a műszaki csapatokat azért, mert ott hiány­zik még mindig a kellő bizalom a nemzet és a nemzettel a honvédség irányában. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egy dologra nézve t. ház, azt hiszem, pártkülönbség nélkül egyetérthetünk és ez az, hogy mindaddig, mig a közös had­seregnek évi szükséglete 40—50 milliót facsar ki a nemzet zsebéből és még e mellett honvéd­ségünkre évenkint 6—7—8 milliót költünk, addig államháztartásunk rendbehozataláról csak beszélni is felesleges, addig hasztalan a zsugoriskodás és fösvénykedés a szükséges és hasznosban, de feleslegesnek tartom bármely direct és indirect adónem feltalálását, mert hiszen a hadsereg, e telhetlen szörny követelése progressiv arányban áll a nemzetnek retrográd irányú adóképességé­vel. És én azt hiszem, igaz fog lenni Eötvös Károly t. barátomnak azon mondása, hogy az államnak e korhadt teste össze fog omolni és maga alá fogja temetni a közös hadsereget, e szörnyet, de maga alá fogja temetni mindazokat, kik e szörny telhetlenségét oly készségesen táplálták, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hanem ha igaz az t. ház, hogy a honvéd­ség jelen szervezetében is sorompóba állhat a közös hadsereggel, ha tény az, a mint az évi hadgyakorlatokkal is igazolni iparkodnak, hogy a honvédség ugy szellemi képességére, mint egyéb készültségére nézve bármely európai had­erővel szemben is komoly tényező, akkor vilá­gosítsa fel a t, kormány ő Felségét a magyar királyt, hogy nincs szükség a nemzetnek évenkint 40—50 millióba kerülő közös hadseregre. A mint tudjuk, nekünk évenkinti 6—-7 millióval eddig körülbelül 250 — 260 ezer kész teljesen ! felszerelt honvédünk van. Kettőzzük meg a lét­számot, adjunk neki tüzéri és műszaki csapato­kat a létező költségarány szerint, talán 20—21 millióval elő lesz állítható és azután 1 dobja ki magából e testület mindazt, a mi nem magyar és mindazokat, kiknek szivét csupa zsold és nem egyúttal a hazafiság lelkesítő lángja lengi át és meg lesz mentve egy hatalmas nem­zeti tőke, mely ma inproductiv módon a kaszár­nyák bűzhödt légkörében vész el. De azonkívül lesz a nemzetnek és lesz a magyar királynak a honvédségből egy oly phalansa, a melynek derekát sem Solferino, sem Sadova át nem töri és a mely hivatva és kész leend Európának példát adni, mire képes a hazafiság és a lelkese­I dés ott, a hol fejedelem és nemzetnek egyedül I összekötő láncza a kölcsönös bizalom és vonzalom. j (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én t. ház, ily hadseregben látom a garantiá­I ját az alkotmánynak, a trónnak, ugy bel- mint j külellenség ellen és mindaddig, mig az önálló,, ! minden idegen beavatkozástól ment magyar had­14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom