Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-57
78 "'• országos ülés február !6. 1882. már senki nem felelhet. (Derültség és felkiáltások a szélső baloldalon: Ep ugy mint most!) Én hát kifejezvén azon meggyőződésemet, hogy a házszabályok szerint most nem tartom helyesnek azt, ha egy minister tárgyal és felszólalt, most már igen is kérem, miután már benne vagyunk a tárgyalásban, mint annak idejében akkori t. képviselőtársam Tisza Kálmán is kívánta, hogy a képviselőház az indítvány tárgyalásában menjen tovább. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak két megjegyzésem van! (Halljuk!) Én azt hiszem, hogy elégszer beszéltem a vita bezárása előtt, mikor mindenki felelhetett reá. Tehát ezt az aplicatiót el nem fogadhatom. Most is beszéltem akkor, midőn épen a t. elnök ur által felhozott gyakorlat értelmében még az indítványozónak joga volt válaszolni. Ez az egyik. A másik az, hogy ha 1870ben eltérő nézetem volt, de a ház azóta következetesen egészen más gyakorlatot állapított meg, vájjon az én 1870-beli nézetem nagyobb ur-e, vagy a háznak következetes eljárása és határozata? (letszés jobbfelöl.) Csak ennyit akartam mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) Csernatony Lajos! T. ház! (Fölkiáltások a szélső balon; Mihez szőlf) Azon házszabálynál fogva, a melynek alapján Madarász József t. képviselőtársam szólott, én is szólani kívánok. (Halljuk! Halljuk!) Mindenelőtt elismerem a képviselő úrral szemben: igaza van abban, hogy a közbeszólás szabályellenes. Egyébiránt a képviselő ur sokkal inkább figyel a házban történtekre, mintsem észre ne vette volna, hogy én bizonyára nem tartozom azon képviselők közé, a kik közé ő is tartozik, a kik nagyon sokszor közbeszólnak. (Ugy van! Derültség a jobboldalon.) Ennyit csak mentségül. Hogy miért szólaltam közbe, megmagyarázom : a ház iránti tiszteletből. Szólottam azért, mert nem tartom most napirenden lévőnek azt, hogy a házszabályok értelmezése fölött tanácskozunk. (Helyeslés a jobboldalon. Egy hang a szélső baloldalon: Mindig lehet!) E tárgyban lehet vita, hosszabb vita, melyhez azután mindenki hozzászólhat, ha a maga idején szőnyegre kerül; de hogy egy incidens nyomán külön tárgyalást folytassunk a házszabályok értelmezése fölött, én ezt a józan észszel megférhetőnek nem tartom. Még csak egy észrevételt vagyok bátor tenni; ezen észrevétel pedig, — miután önök is hozzászólhattak a tárgyhoz — a következő. Mi az az érdemleges tárgyalás, mit czéloznak a házszabályok az interpellátiókrä és a beadott indítványokra nézve; honnan van a megkülönböztetés, hogy érdemleges tárgyalás alá vétessenek-e, vagy nem; s mi van föntaríva külön az interpellátió s az indítvány beadójára nézve? Az interpellátió beadója indokolja kérdéseit, a minister felel reájuk s erre nézve még azt is mondja a házszabály, hogyha a minister válaszolt, az interpellálónak még egyszer joga van szólani. így van a gyakorlat szerint az indítványnyal is. Külön természettel van fölruházva a házszabályokban az interpellátió meg az indítvány. Tehát az ezekre nézve történő nyilatkozatok nem képeznek érdemleges tárgyalást. Az érdemleges tárgyalás akkor kezdődik, mikor a ház elhatározza, hogy valami tárgyalás végett napirendre tűzetik s ekkor azután mindenki hozzászólhat; de épen mert az indítványnál nem szólhat hozzá mindenki, nincs érdemleges tárgyalás, hanem van párbeszéd az indítványozó, az interpellálok és az illető minister közt. Ezen alapon én nem tartom soha azt érdemleges tárgyalásnak, ha a minister, kitől a feleletet megvárhatjuk, sőt kinek az kötelessége, felel s mert felelni tartozik, feleletét indokolja is. Csak ennyit voltam bátor megjegyezni. Elnök: Már a Madarász t. képviselő ur felszólalásából is méltóztattak a ház azon t. tagjai, kik a régibb országgyűlések alatt jelen nem voltak, látni, hogy ezen kérdés nem először merül fel a ház előtt. A házszabályok és törvények e tekintetben némi ellentétet mutatnak, a mennyiben a házszabályok meghatározzák, mikor, kinek s hányszor van joga szólni, a törvény pedig, melyre Madarász képviselő ur is hivatkozott, igy szól: A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. (Fölkiáltások a szélső balon: A következő szakasz!) Nem tesz ebben semmi különbséget a következő §. sem, melyben az foglaltatik, hogy felszólalhat felvilágosítás adása végett. Ezen ellentétből származott aztán az, hogy-e kérdés felett a házban gyakran vita folyt. A kérdés megoldása, mint Madarász t. képviselő ur is elismerte, az lett, hogy az indítványozó után szólott az illető minister és az indítványozó is feljogosittatott a gyakorlat által arra, hogy esetleg raégegyszer szólhasson. Ez az, a mire én is hivatkoztam. Én azt nem mondottam, mi volt régebben e kérdésben a ministerelnök ur véleménye, mert az rám, mint a ház elnökére, nem tartozott; én csak azt mondottam, mivolt a ház gyakorlata. E gyakorlat szerint jártunk el most is, a mint az élet, a házszabályok és a törvény alapján kifejlődött. (Helyeslés.) Most már nincs egyéb hátra, mint hogy kérdezzem, kivánja-e a ház, hogy az indítvány tárgyalás alá vétessék ? Azok, a kik ezt kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség tárgyalás alá venni nem kívánja. Következik a közoktatásügyi tárcza költség-