Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-56
56. országos ölé* fVbmSr lő. 1882 53 XXXVIII. t.-cz. tulajdonképeni intentiómak és czélzatainak megvalósítása forog szóban. Ezen törvény t. i. a tanítóképezdék rendes tantárgyai sorába az ének, a zene, rajz és szépírás oktatását is bevette. E szerint ezeknek kellő, czéltérö oktatásáról gondoskodni szükséges. Az a sajátságos állapot uralkodik azonban, hogy míg ugyanazon képezdéknél más tantárgyak tanárai 1000 frt fizetéssel vannak alkalmazva, azon tanárok, a kik az éneket, a zenét, a rajzot és a szépírást tanítják, 500 frt törzsfizetéssel vannak alkalmazva. En t. ház, ha ezek a tanítóképezdék oly helyeken volnának elhelyezve — nagy városokban — hol a zene, ének, rajz és szépírás tanárainak alkalmuk volna más módon is segíteni helyzetükön, még ezen esetben sem tartanám az oktatási ügy érdekében állónak, hogy ezen tanárokat elfogjuk rendes, hivatásszerű munkájuktól és Önképzésüktől az által., hogy más uíon legyenek kénytelenek kenyerükről gondoskodni. A t. minister ur a képviselőház által is megbízatván s ezen visszásságon végre segíteni szándékozván, azt a javaslatot terjesztette elő, hogy ezeknek a tanároknak a fizetése kétszáz frttal emeltessék, tehát 500 írtról 700 frtra, mintán a többi tanárok 1000 frt fizetést húznak. Méltóztatnak meggyőződve lenni, hogy az oktatásügy érdeke, kívánja, hogy ezen tanárok egész erejűkkel adják magukat egyrészről a tanításnak; de másrészről a folytonos továbbképzésnek is, de különben sem jogos és méltányos az, hogy ugyanazon városokban, ugyanazon életkörülmények között, ugyanazon minőségben alkalmazott tanárok közül az egyiknek 1000 frt, a másiknak 500 frt fizetése van. (Helyeslés balról.) A jog és méltányosság megkívánja, hogy hasonló viszonyok és hasonló életkörülmények mellett ezen tanároknak fizetése is 500 írtról valamivel javittassék. T. ház!Én csak ugy érzem, mint a t. minister ur, mint a pénzügyi bizottság és mindenki az ország szűk pénzügyi helyzetének súlyát és a mellett vagyok általában véve, hogy a menynyire csak észszerűen lehetséges, takarékoskodjunk. De t. ház, másrészről a pénzügyi bizottság is elfogadta uralkodó elvül azon másik elvet is, hogy t. i. nemcsak egyoldalúan a kincstári és takarékossági érdeket kell tekintenünk, hanem másrészről mívelődésünk és közgazdaságurk nélkülözhetlen kellékeiről is gondoskodrunk kell, a hol szükséges. (Helyeslés.) És ha súlyt helyezünk a népnevelés ügyére, ha súlyt fektetünk arra, hogy olyan emberek kerüljenek ki a tanítóképezdékből. kik feladatuk magaslatán állanak: akkor méltányolnunk kell azt, hogy ezen emberek valósággal oly helyzetbe tétessenek, hogy képesek legyenek hivatásuknak megfelelni, hogy képesek legyenek folyton önmagukat is művelve a korral haladni és a mindinkább fokozódó igényeknek megfelelni. {Helyeslés balról.) Részemről t. ház, a mikor a mívdődés ügyének, hazánk népe művelődésének, szellemi ereje fokozásának kérdése forog fenn, azt mindig oly fontos létkérdésnek tekintem, a melynél aprólékos megtakarítások kedvéért az áldozat meghozatalában habozni nem tudok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha, t. Iiáz. ezzel talán azt méltóztatik szembe állítani, hogy ha ilyen kérelmet meghallgatunk, akkor ez által felbátorítunk másokat is hasonló követelésekre: ezzé! az ellenvetéssel ugy vagyok, hogy igenis meg kell hallgatnunk minden jogos igényt, minden méltó követelést és azután meg kell fontolni azt, a ori valóságos szükség és a mi még magasabb szülfség, mint a takarékosság. És én a népnevelés fligyét valósággal, ha nem is felette állónak, de legalább is egyenjogúnak tartom a takarékosság kérdésével. (Helyeslés széhb' balon) Ennélfogva, t. ház, ugy az előadott tanügyi érdek szempontjából, mini a jog és méltányosság szempontjából indulok ki előterjesztendő határozati javaslatom megtételénél. A pénzügyi bizottság t. előadója még az állam méltóságát is volt szives indokul felhozni akk 0 r, midőn agy más alkalommal a bécsi hivatalnok oknak adandó drágasági pótlék megszavazása ról volt szó. Legyen szabad nekem kijelenteni, hogy — bár érzem az ország szűk pénzügyi helyzetét, de mert épen abban találom méltóságát, hogy ezen szűk helyzetből kiemelkedjék, (Helyeslés) ennek egyik fő tényezőjéül pedig épen a nép szellemi művelését, a nép szellemi erejének fokozását tekintem minden irányban, (Helyeslés) ennélfogva midőn a t. minister ur azt teszi, a mi kötelessége és hivatása, a mivel a képviselőház őt egyenesen megbízta, hogy t. i. gondoskodjék az említett visszásság megszüntetéséről, akkor én ezen t. ház iránt való tiszteletből kérem, hogy legyen következetes a ház magához, hogy ha egyszer utasította és megbízta a minister urat, hogy gondoskodjék ezen viszásság, ezen igazságtalanság és a tanügyet károsító helyzet javításáról, a t. ház ragaszkodjék is ehhez és kérem, hogy méltányolva a tanügy érdekét, méltóztassék elfogadni azon határozati javaslatot, melyet bátor vagyok ezennel felolvasni: (Olvassa.) „A pénzügyi bizottság jelentésében B. ezím c) csoport alatt foglalt tanítóképezdék költségelőirányzatánál a rajz és szépírás, zene- és ének tanárainak fizetési tétele újabb tárgyalás és szabályszerű intézkedés czéljából a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnak vissza". Elnök; Fel fog olvastatni a határoaati javaslat. Rakovszky István jegyző' (Olvassa). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház ! Ugy ezen, mint minden más tételnél arra kérem a t. házat, ne méltóztassék a pénzügyi bizottság á Ital
