Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-55

2(5 55. onwágoB liléi akarjuk, hogy az államellenes vallástanok és az erkölcstelenséget magukban rejtő tanok létezése kodifikáltassék. De igenis kívánjuk azt, hogy a vallás szabad gyakorlása czéljából alakult egy­házi és vallási testületek keletkezésének a jogi alap megadassák. Azt mondja a vallás- és közoktatási minis­ter ur, hogy ő azért nem vállalná el a felelős­séget ily törvényjavaslat benyújtásáért, mivel attól tart, hogy az ágostai evangelika egyháznak egy része különválnék és egy külön pánszláv evangelika egyház fejlődnék ki. (Halljuk! Hall­juk!) No hát t. ház, voltak idők és nem oly régen, midőn Magyarországon volt egy külön pánszláv egyház, t. i. az ötvenes és hatvanas években. S épen azon férfiak, a kik ezen egy­házat fontartottik. belátták, hogy külön állást nem foglalhatnak el és belátván ezt, kényszerültek ismét beolvadni az egyetemes ágostai evangelika egyházba. Különben legyen meggyőződve a minister ur, az ágostai egyházférfiak mindig fogják ismerni hazafias kötessségöket és a mint teljesítették eddig, teljesíteni fogják ezentúl is. Ha f. minister ur megengedi, hogy egy, a germanisatiót leg­nagyobb mértékben űző különálló szász egyház létezzék, miért fél ép ettől a pánszláv egyháztól. {Tetszés halfelöl.) Ép oly veszélyes a társada­lomra és Magyarországra azon egész különálló szász egyház, mint a mily vészthozó lenne a jö­vőben netán kifejlendő pánszláv egyház. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur a szabad felekezetek ke­letkezését továbbá azért is kivánja meggátolni, mivel attól fél, hogy egyes felekezetek erkölcs­telen tanoknak hódolva, azokat terjesztenék az országban s különösen attól tart, hogy talán a mormonismus fejlődnék ki nálunk. Én ettől nem félek, de gondolja meg a t. minister ur, hogy mikor ő Boszniát és Herczegovinát elfoglalta, (Derültség) vagy elfoglaltatta, mikor ez országot Magyarországgal szoros kapcsolatba hozta, hogy akkor bizonyos tekintetben pártolta a mormonis­must. Ha e tartományok egyszer annectáltatni fog­nak, a mi — sajnos — valószínű, nagyon könnyen megtörténhetik kereskedelmi összeköttetések foly­tán, hogy számos mohamedán polgártárs Magyar­országba jön és itt bizonyos mértékben űzni fogja a mormonismust. A t. minister ur tehát kénytelen lesz egy speciális törvényjavaslattal ezen általa annyira perliorrescált mormonismust behozni és istápolni. (Derültség.) A eonfessionélküliségét a mostani társa­dalom legnagyobb bűnének és mételyének bélyegzi a t. minister ur. Ez nézet dolga. Én az ellen­kező nézetben vagyok (Helyeslés a, szélső halon) a nem tartom a társadalom legnagyobb bűnének a eonfessionélküliségét, ép akkor, mikor azt látom, hogy Európa legműveltebb államaiban és váro­janaár 14. IMS. saiban terjed a eonfessiónélküliség és ép a leg­míveltebb körökben, a tudósok és az irodalom­mal foglalkozók körében. Ha a positiv vallás megszűnik — mondja a t. minister ur — megszűnik a positiv jog is. Neinfhiszem, hogy positiv jog és positiv vallás oly fogalmak volnának, melyek egymást töké­letesen fedik. Vannak példák a történelemben, hogy a hol positiv vallásról tulajdonkép szó seui volt, a positiv jog mégis kifejlődött és azért a társadalom virágzott. A legvilágosabb példa erre Róma. (Helyeslés halfelöl) Madarász József: Vagy Amerika! B. Prónay Gábor: Mikor Plautus és Te­rén tius nevetség tárgyává teszik a vallásos felfogáso­kat, tulsjdoiikép positiv vallás már "nem létezett; da­czára ennek Romában a positiv jog oly mérték­ben kifejlődött, hogy az még most is mintaképül fogadtatik el. (Ügy van! halfelől.) Lehetséges, hogy a t. minister ur jóakarat­ból tökéletesen tiszteletben tartja mindenkinek vallási meggyőződését, de engedje meg, hogy azt szemére vethessem, hogy az igazságot nem méri egyenlő mértékkel az egyes vallásfele­kezetek irányában. Nevezzük azt reactionárius­nak vagy bárminek, a név itt nem határoz, de vannak példák rá, hogy a t. minister ur nem egyenlő mértékkel méri az igazságot az egyes vallásfelekezetek közt. Példa erre első sorban az, hogy a minister megköveteli a közvetlen fel­ügyelete alatt álló minden gymnasiumtól a költ­ségvetésnek rendes felterjesztését, van azonban az országban egy iskola, a melynek költség­vetési számadását, a mint saját jelentésében is mondja, nem követeli be. Minő gyakorlat ez egy iskola irányában, a mely különös ultrakatholikus tendentiájííról az országban ismeretes, Látjuk a minister ur által kibocsátott jelentésben, a 485. lapon ez áll: „Kalocsa, jezsuiták, az összes költ­ségeket a rendház viseli, a számadás alól fel­sőbb rendeletek által fel van mentve." Ez tény. Másrészről a középtanodákról most legújabban benyújtott törvényjavaslatnak van egy szakasza, —­a 73 §. — a mely azt mondja, hogy a fennálló fele­kezeti, törvényhatósági és községi, a társulatok vagy magánosok által fentartott gymnasiumok és reáliskolák stb. idegen államok uralkodaitól fagy kormányától sem segélyt, sem anyagi gyámolftást el nem fogadhatnak, egyesektől és társulatoktól is csak azon esetben, ha az intézetre semmi be­folyást gyakorolni nem akarnak. Tökéletes he­lyes. A felekezeti iskolák, különösen az evan­gélikus felekezeti iskolák meg akarnak maradni a maguk szegénységében és mint egy képviselő­társam mondta, meg fogják tartani e szegény­ségben nemes büszkeségüket; de akkor ne tegye hozzá minister ur, hogy ezen határozat alul a hazai törvényesen bevett és oktatással foglalkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom