Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
300 66, «rszágo» ülé» közös ügyes- költségekre vonatkozó minden tételre nézve az mondatik a jegyzőkönyvben, hogy azok vagy névszerinti szavazás, vagy ülvemaradás és felállás által fogadtattak el, azonban a boszniai hadjáratot illető tételnél nincs megemlítve, hogy szavazás történt volna. A jegyzőkönyvből ugyanis ugy lehet értelmezni az elfogadást, mintha az általános lett volna pedig egyetlenegy tétele sincs a közös ügyes kiadásoknak, melyeknek megszavazásához mi hozzájárultunk volna. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék elrendelni, hogy a jegyzőkönyv a történtek értelmében igazittassék ki. Elnök: A jegyzőkönyvben meg van említve, hogy névszerinti szavazással döntetett el a közösügyi kiadások IV. fejezetének I. tétele. Az tény, a mit a t. képviselő ur mond, hogy az azután következő tételeknél felállás és ülvemaradással történt a szavazás mindkét tételre nézve. Nem tudom tehát, mire méltóztatik a t. képviselő ur megjegyzést tenni, Csanády Sándor: Az utolsó tételnél nincs megmondva, hogy felállás és ülvemaradással történt a szavazás. Elnök: Ez utolsó tételnél én voltam bátor kérdezni a képviselő urakat, hogy talán nem méltóztatnak kívánni, hogy arra is szavazás történjék, mert már két izben történvén szavazás, a tétel mindkét esetben elfogadtatott, nem kívántam harmadízben is fárasztani a képviselő urakat. (Ugy van! Ugy van! jobb/elől.) Minthogy tehát nem történt szavazás, nem is lehetett azt a jegyzőkönyvbe fölvenni. A jegyzőkönyvet e szerint hitelesítettnek jelentem ki. Csanády Sándor: Mégis constatälni kívántam a dolgot. Elnök: Az igazságügyminister ur a múlt ülésben nem válaszolhatott Bereczky Sándor képviselő ur interpellátiójára, azt hiszem tehát, hogyha az idő meg fogja engedni, méltóztatik a t. ház beleegyezni, hogy a minister ur a mai ülés végén válaszolhasson. (Helyeslés.) Bemutatom Nagyvárad város közönségének fölterjesztését, melyben Zemplénmegyének föliratát pártolván, az Amerikába való kivándorlás megakadályozása iránti intézkedés megtételét kéri. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. A t. ház méltóztatott megállapodni abban, hogy a köztisztviselők minősítése iránti törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságba két tag és a véderő-bizottságba egy tag pótlólag választassék. Azt tartom, czélszeríí lesz ezen két választást a szerdai ülés napirendjére tűzni. (Helyeslés.) B. Kemény Gábor, földmívelés-, íparfebrnár 27. 1882. és kereskedelmi minister: T. ház! Van szerencsém két törvényjavaslatot letenni a t. ház asztalára. Egyik szól a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről, a másik az 1865. évi november 2-án kelt Duna-hajózási aktához való pótegyezmény beazikkelyezéséró'l. Mindkettőhöz indokolás van mellékelve. Kérem a t. házat, méltóztassék ugy a törvényjavaslatokat, mint az indokolásokat kinyomatni, szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. Elnök: Ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz fognak utasíttatni. Következik az igazságügyi bizottság jelentése, az erdélyi ev. ref. egyházkerület és a magyar kincstár között az úgynevezett „Cammeraticum beneficiumok" ügyében 1881. évi márczius 6-án létrejött peregyesség tárgyában. Talán nem szükséges felolvasni az egész jelentést. Elég lesz, azt tartom, a javaslat felolvasása. Rakovszky István előadó (olvassa az igazságügyi bizottság következő javaslatát): „ Az erdélyi ev.-ref. egyházkerület által 1879. év deczember 26-án 47,856. sz. alatt a budapesti tekintetes kir. törvényszékhez a „Cammeraticum beneficiumoknak" jövőben természetben való kiadása s a múltban törvényellenesen visszatartott 568,094 frt 34 kr. osztr. ért. tőkét tevő javadalmak és járulékaik megfizetése iránt a magyar kir. államkincstár ellen indított rendes perben a felperes egyház és az alperes államkincstár képviseletében a kincstári jogügyi igazgatóság között 1881. évi márczius 6-án a per bírósága előtt létrejött peregyességet, mely szerint felperes egyház összes igényeinek fejében 1882. évi január 1-től kezdve minden évben 14,000 frtot kap, mely összeg mint változatlan tétel az állami költségvetésbe mindenkor felveendő — a képviselőház által — mint az államkincstárra. előnyös —• jóváhagyatik és megerősíttetik." Komjáthy Béla előadó: T. képviselőház! Az erdélyi ref. ev. egyház és az államkincstár közt az u. n. „cameraticum beneficiumok" tárgyában létrejött peregyesség egy még 1698-ban keletkezett sérelmes ügynek végleges elintézése. Az /ügynek történelmét ugy a pénzügyministeriumnak benyújtott előterjesztéséből mint az igazságügyi bizottság véleményes jelentéséből is igen jól ismeri a t. ház s azért feleslegesnek tartom azt újabban elősorolni. Csakis néhány rövid megjegyzésre szorítkozom, a melyek talán a netáni kételyek eloszlatására szükségesek volnának. Midőn a t. képviselőház ezen ügyben az igazságügyi bizottság véleményét kikérte, már akkor ezen határozatával jelezte azt, hogy az ügy végleges elintézésénél nagy súlyt kivan fekí • J '
