Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-66

66. országos ülés február 27. 1882. 301 tetni arra, vájjon a méltányosság és közkormány zati okok mellett lehet-e ezen egyességet jogi szempontból is elfogadni és megszavazni. Ter­mészetes tehát, hogy az igazságügyi bizottság tisztán és kizárólagosan csakis jogi szempontból tette ezen ügyet bírálatának tárgyává. A felperes ev. ref. egyház 1879. évben in­dította meg a keresetet. E szerint a per ugyan folyamatba tétetett, de szünetelt, mert az egyes­ség végetti tárgyalások miatt szünetelniük kellett és e szerint, t. ház, a peres felek között a per­rendszerű szóváltások meg sem történhettek és igy az igazságügyi bizottság csakis a kereset­levélhez csatolt hitelt érdemlő okmányokból, va­lamint a királyi jogügyek igazgatóságának peren­kivül tett előterjesztéséből bírálhatta meg az ügyet. A kincstári jogügyek igazgatósága vélemény­adásra utasíttatván, két lényeges ellenvetést tett. Először azt állította, hogy az egyháznak jogai elévültek; másodszor pedig azt állította, hogy ez ügyben már az akkor illetékes productionale fórum határozott, illetőleg ő Felsége ez ügyben véglegesen döntött. Az igazságügyi bizottság azonban a kincstári jogügyek igazgatósága ezen nézeteinek egyikét sem fogadhatja el; nem pe­dig azért, mert elévülésről szó nem lehet, mint­hogy ez ügy 1689-től kezdve egész a per meg­kezdéséig mindig folyamatban volt, úgyhogy 1689-től í748-ig csaknem minden évben jelent meg 2—3 kamarai rendelet e tárgyban s az­után is, ha nem is oly sűrűn, de gyakran és 1872-ben pedig maga az államkincstár jelezte, hogy ez Ugy felderítését szükségesnek tartja, hogy annak végleges elintézése jöhessen létre. De nem tarthatja elévültnek a jogi bizottság azért sem, mert ez tisztán közjogi okmányokon ala­puló kérdés és végül azért sem, mert az erdélyi magánjog értelmében csakis azoknak lehet el­évülési/) jogot szerezni, kik abból kizárva nin­eseneTT, már pedig a kir. fiscusnak ily joga soha nem volt. A második érvet sem tartja az igazségügyi bizottság helyesnek, mert a productionale fórum soha ezen ügyben nem határozott. Igaz, hogy az akkori főkormányszék, mint a produetionale-forum egyik alkatrésze, ez ügybe belefolyt, hanem határozatot nem hozott, mert ugy a productionale fórum, mint a főkormányszék, egészen más ügyekre voltak hivatva határozatot hozni. Ha ezt per tár­gyává lehetett volna tenni az államkincstárnak, azt csakis az ottani kir. táblánál kereshette volna, ily lépéseket azonban nem tett. Ezek alapján, t. ház, az igazságügyi bizott­ság azon véleményben van, hogy a felperesek kereseti jogát meg kellett volna állapítani, a mely perczben pedig ez álláspont foglaltatik el, természetes, hogy a per a bírói felfogás esélyé­től tétetik függővé és ép azért, a nélkül, hogy tovább menne az igazságügyi bizottság, anélkül, hogy jelezné, miképen kelljen határozni az illető törvényszéknek, csak azt mondja, hogy igenis méltányossági és közkormányzati okokon kivül itt jogi momentumok is vannak, a melyek az egyezséget alaposnak és helyesnek mondják. Csak még néhány szónak meghallgatására kérem a t. házat. Az egyezség szerint az erdélyi evangélikus ref. egyház évenkint 14,000 frtot fog kapni, tehát 10,64 írttal többet, mint eddig. Ezen összeg nagynak látszik; azonban ha tekintetbe vesszük azt, hogy a felperesi egyezség szerint az erdélyi ref. egyháznak igénye volna az adománylevelek szerint 4876 frtra, 29,500 drb. kősóra, 1055 ve­der borra, 29 drb. hízott sertésre, 127 szekér tűzifára, 12 szekér szénára stb. stb.; és ha tekintetbe vesszük azt, hogy még ezenkívül az eddig elvont javadalmak kárpótlása fejében 568,094 frtot követel; és ha tekintetbe vesszük azt, hogy az egyezségi összeg e megterheltetéssel szemben az államra nézve mindenesetre előnyös és midőn még kérem a t. házat, hogy a pénz­ügyi bizottság által benyújtott határozati javas­latot elfogadni méltóztassék, még csak azt jegy­zem meg, hogy ez által nemcsak egy sérelem fog orvosoltatni, hanem egyúttal a közmívelődésnek is j hasznos szolgálatot teszünk, mert annak a tőle jogtalanul elvont eszközöket adjuk vissza. (Helyeslés.) Elnök: T, ház! Az igazságügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat ellen szólásra feljegyezve senki sincs. Ha tehát szólni senki sem kivan, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a határozati javaslatot elfogadja és e sze­rint,az államköltségvetésbe 1882. január 1-sejétől kezdve a 14,000 frt mindenkor felvétetik.^ Következik az 1882-ki államkölíségvetés részletes tárgyalásának folytatása, még pedig a közmunka- és közlekedési ministerium költség­vetése. (Elnök elhagyja az elnöki széket és elfog­lalja azt b. Kemény János alelnök.) Rakovszky István jegyző: Központi igazgatás. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 1. czím. Kiadások. Személyi járandóságok ösz­szesen: 308,187 frt. Szögyény László előadó: T. ház! A közmunka- éä közlekedési ministeriumnak f. évi költségvetése a törvényhozás által a póthitelek­kel együtt az 188l-re megszavazott összeggel szemben 19.200,000 frttal magasabb összeget vesz igénybe. Ezen több-szükségletnek csak igen csekély része esik ezen tárcza rendes kiadása rovatainak terhére és ezzel szemben ezen tár­czának jövedelmei jelentékeny összeggel szapo­rodnak, mert a posta, az államvasutak, az állami gépgyár, a diósgyőri vas-és kőszéngyár ég ezek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom