Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-54

j[g 54. országos ülés február 13. 1882. nek sík ere? Mert a jelentés levétetett a napirendről. De nem azért vétetett le, mert Bécsből jött intés, vagy mert valami vörös kisértetek jártak itt a folyosókon, hanem azért, mert Deák Ferencz maga is — a kinek oly nagy befolyása volt a képviselőházban, hogy ha ő jónak s szükségesnek találta, hogy levétessék a napirendről, az meg is történt, — mondom, Deák Ferencz maga is mellette volt, hogy a jelentés levétessék a napirendről. És miért ? Mert a dolog nem volt még eléggé érett. (Mozgás a szélső baloldalon.) És bizonyos dolgok még most sincsenek megérve. Ugyan hiszi-e a t. képviselő ur, hogy ha a kérdéseknek complexuma, mely az állam és egyház közti viszonyok köréhez tartozik, napirendre jönne — a mire különben legalább egy évi törvényhozás volna szükséges — de ha napirendre jőne, vájjon nyerhetnének-e azok megoldást? Nem méltóztatik-e ismerni saját körében, saját pártjában e részben a nézetek állását ? {Helyeslés jobbfelöl.) Itt van két kérdés, mely azon viszonyok körébe tartozik. Egyik az alapok és alapítványok kérdése. Vájjon gyorsan halad-e ez az ügy ? És talán csak itt nálunk vannak akadályok ? Ott önöknél nincsenek akadályok, (ügy van! jobbjelöl.) Itt van a másik kérdés: a középtanodák szervezése. Ez is oda tartozik, a mennyiben épen az egyházak és a felekezetek ezen ügyet kezükben akarják megtartani. S vájjon kedvező-e az áramlat ezen kérdés eldöntésére ? Midőn a múlt országgyűlés utolsó szakában nagy nehezen keresztül vittük az ügyet a közoktatási bizottságon és napirendre tűzetett a házban, ki indítványozta annak a napirendről való leszorítását? Épen az önök pártja. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez tehát az igazi líberalismus? Beszélnek mindig a mi álliberalismusunkról és a midőn bizonyos dolgokat liberális irányban tisztázni akarunk mi, önök azokat megakadályozzák. (Elénk tetszésnyilatkozatok a jobboldalon. Nyugtalanság a szélső balon.) A t. képviselő ur javaslatba hozza, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy a polgári házasságról szóló törvényjavaslatot a ház elé terjeszsze. Ezt a t. ház a legnagyobb inconsequeníia nélkül nem tehetné. Itt van a törvényjavaslat az izraeliták és a keresztények közötti házasságról. Ezen javaslat a bizottsághoz utasíttatott; a bizottság megteszi jelentését és akkor lesz ideje e tárgyban határozni. A t. ház vagy elfogadja a törvényjavaslatot, vagy nem. Én hiszem, hogy elfogadja, mindamellett, hogy az extrem-táborokban más nézetek vannak. De ha nem akarná elfogadni, akkor lesz idején a kormányt utasítani egy másik javaslat beterjesztésére. Én tehát ezen határozati javaslatot szintén el nem fogadom. Ezek után át kell térnem Herman Ottó (Halljuk! Halljuk!) t. képviselő ur tegnapelőtti philippikájára. (Halljuk!) Ezen philippika, ha fontolóra vesszük a felszólalás lényegét és legbensőbb tartalmát, két részre oszlik. Az egyik résznek van reális alapja. 0 pártja nevében nyilatkozik, miként a magyar cultura és a közoktatásügye az egész pártnak szivén fekszik,, attól várja az ország jövőjét. Előad némely bajokat és hiányokat, többek közt, hogy nincs minden községben iskola,. mit én jól tudok , de nem mondja, hogy hány községben állítottam fel iskolát, (letszés a jobboldalon.) Elősorol némely hibákat a középtanodáknál, az egyetemeknél stb. Tökéletesen egyetértek vele. Hanem, ha a t. képviselő ur azt hiszi, hogy valami új dolgokat mondott, nagyon téved. Nincs ember a képviselőházban, a ki ezen dolgokat nem tudná, vagy azt méltóztatik hinni, hogy én sohasem gondoltam ezen dolgokra és sohasem foglalkoztam velők? Nem praetendálom, hogy a t. képviselő ur tudjon és olvasson mindent, a mit mondok, irok, hogy olvassa körleveleimet vagy rendeleteimet. Mindezen dolgokkal én foglalkoztam és némely bajokat saját initiativám folytán íalán orvosoltam is. Másik része felszólalásának csak az ő pkaníasiájának szüleménye. (Derültség.) Itt vannak a nagy leleplezések. (Halljuk!) Először is a t. képviselő ur saját énjét leplezi le; mondja, legalább implicite, hogy a kormány azon tanférfiakat, a kik vele egyet nem értenek, üldözi. Ugyan ki üldözte a t. képviselő urat, mig a múzeumnál volt? (Zaj a szélsőbalon.) Én? Mondhatja ezt rólam? Nem tudok semmit arról, hogy kellemetlensége lett volna. A t. képviselő ur magát mint martyrt állította oda, mert bátorsága van bizonyos dolgokat leleplezni. Ne méltóztassék ezt hinni, a t. képviselő ur positiója nagyon javul. (Derültség jobb/elől.) Higyje el, hogy mindazon tanárok, kik a fegyelmet nem szeretik, de sőt azon tanárjelöltek is, kik megbuktak, mind a t. képviselő ur protecíióját fogják keresni ,• (Zajos derültség jobbfelöl) sőt lesznek és vannak tanárok, a kik nálam kedvezményeket keresnek, azokat meg is kapják s ennek daczára el fognak menni a képviselő úrhoz és engem denuntiálni fognak és oly adatokat fognak szolgáltatni, a melyek a képviselő urat tévútra fogják vezetni, (ügy van ! a jobboldalon.) A másik leleplezés az, hogy Magyarországon a tanárképzés és a tanárjelöltek megvizsgálása oly lax megy, hogy háromszor, négyszer is tehetnek vizsgát. Miért nem méltóztatott az utolsó szabályzatot elolvasni, melyet ez ügyben