Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-54

54. országos fiién február 13, 1882. 17 kibocsátottam? Hisz nem a lax, hanem ellenkezőleg a szigorú eljárás miatt van panasz, mert a tanárjelöltek 50 %-a megszokott bukni. (Tetszés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a laxitás miatt annyi tanár lesz, hogy ezek koldulni járnak és igy én nevelem a proletariátust. Hiszem, hogy vannak tanárjelöltek, kiknek nincs hivataluk; de hát a ministeriumnak vagy az államnak kötelessége minden tanárjelöltnek hivatalt adni ? Hisz akkor kötelessége minden ügyvédnek pöröket adni. (Elénk derültség.) Nem értem a t. képviselő ur felfogását ez ügyben. Nyilatkozata legalább nem illik azon tábor felfogásához, a melyhez tartozik. Hát megszüntessük a szabadságot általában s legyen talán a belügyi vagy közoktatásügyi ministernek joga, hogy a tanulókat bizonyos szakoknak szánja, hogy pl. jogász legyen 25, tanár legyen 15, Hát ez a szabadság? (Elénk tetszés jobbfel'dl Hisz e felfogás szerint kasztokba, vagy phalansterekbe kellene sorozni az embereket. Akkor azután csak annyi tanárjelölt lesz, a mennyi szükséges és annyi ügyvéd, a mennyi per van. (Zajos derültség.) A harmadik nagy leleplezés a visszaélés a beiratásoknál, a termek túltömöttsége stb. A t. képviselő ur azt moudotta, hogy egy tantárgyra be van irva 819 hallgató; de ezt az adatot én sehol sem találom. Igenis be van irva a leiró boncztanra 241, a tájboncztanra 188, az érzékszervekre 90, a gyakorlati boncztanra — a terem egész nap nyitva áll — 328. De ez nem egy tantárgy. Hogy volna lehetséges, hogy 819 hallgatója legyen egy tanárnak egy tantárgyból? Nem méltóztatott a dolgot vizsgálni. Nem mondom, hogy midőn az ember felszólal, kötelessége minden tárgygyal foglalkozni, hanem ha az embernek szándéka van erősen támadólag föllépni, azon tárgyra nézve igen tájékozottnak kell lennie az embernek. (Élénk derültség jobbfelöl.) Mióta a boncztanra nézve a második eathedra egészen parallel eathedra lett, az egyik, tanárnak sincs annyi hallgatója. Bizonyos tantárgyaknak van 3-—400 hallgatójuk; de nem tudom, hogy lehetne e bajon segíteni? (Felkiáltások a szélső balon : Parallel tanszékek kel!) Igenis parallel tanszékekkel. Vannak a német egyetemeken is parallel tanszékek, de egyik tanárnak van 50 hallgatója, a másiknak 300. Ha már most itt is minden tantárgyra parallel tanszéket fogunk fölálítani, azért mégis meg fog történni az, hogy az egyik vagy másik tanár előadásaira, a kinek nagyobb hire van, a hallgatók nagyobb számmal fognak menni. Egyébiránt ezen bajokra nézve nem fogunk KÉPVH, NAPLÓ. 1881—84. Hí. KÖTET. találni orvoslást a beiratások megvizsgálásával. Erre nézve csak egy orvoslás van : még egy egyetemet kell fölállítani, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Persze Pozsonyban!) mert roppant nagy a confluxus a budapesti egyetemre. Ma is a jogászok száma 1500, az orvosoké pedig 1000, több mint Bécsben. Vagy pedig kénytelenek leszünk, mert oda fog jutni a dolog, minden tantárgyra, különösen a demonstratív tudományok számára nemcsak külön parallel tanszéket fölállítani, mert utóvégre ez könnyebben menne, nem kerülne annyiba, hanem parallel intézeteket is fölállítani. így pl. ha még egy vegytani tanintézetet akarunk felállítani, mert kénytelenek leszünk arra, ez belekerül 4-—500,000 frtba. A t. képviselő ur beszélt még a tanpénzekrö'l. Én a tanpénzek kérdésére nézve tartottam enquétet, abban megbeszéltük a dolgot, de nem tudtunk a fölött tisztába jönni, valamint e kérdés általában egész Európában napirenden van és nincs tisztázva. Vannak egyetemek, a hol tanpénzek fizettetnek, másutt meg nem fizettetnek; némely helyütt egyenesen a tanárok húzzák a tanpénzeket, máshelyütt azok llampénztárba folynak be. Ez mindenesetre igen fontos kérdés, a mi a tanári fizetések kimérésével is szoros összefüggésben áll. Ha mi megszüntetjük a tanpénzeket, ugy bizonyos tanároknak 10—12,000 forint fizetést kell adnunk, a mint ez Németországban is előfordul. Én tehát mindezen okoknál fogva nem fogadhatom el a t, képviselő urnak határozati javaslatát. A mennyiben visszaélések történnek, meg fogom azokat vizsgálni és iparkodni fogok azokat megszüntetni. De még nincsen vége a leleplezéseknek. A t. képviselő ur engem is leleplezett. (Derültség. Halljuk!) Pedig fölösleges volt, mert én nem viselek maszkot. Én láttam már a t. képviselő urat maskarázva, de a képviselő ur engem még sohasem látott igy. (Zajos derültség.) Hanem hát miből áll ez a leleplezés ? (Halljuk!) Először, hogy nem vagyok alkotmányos érzületű minister. Hja, saját érzületemről ítéletet mondani nem az én dolgom; hanem azt talán mégis mondhatom, hogy bár ő sokat tud, a mit én nem tudok, mert ő nagyon jóhirü tudós a természettudományok körében s én nem foglalatoskodtam ezekkel, csak ide s tova mellékesen; de foglalatoskodtam mással, a jog-és alkotmánytannal, még pedig oly időben, a midőn — nem tudom a képviselő ur korát és biographiáját — a t. képviselő ur bizonyosan nem foglalkozott politikai és jogi kérdésekkel és talán némely dolgokat e téren én elő is segítettem. (Éljenzés jobb/elöl.) De leleplezte a képviselő ur az én temperamentumomat is és azt mondotta, hogy ón 3