Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

5S, országos ülüs február 11, ÍSS2 405 Tibád Alttal jegyző (olvassa a 80—64-ik sorszám alatti kérvényeket, melyekre vonatkozólag a kérvényt bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Következik a 9- sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. (Felkiáltások: A fövő szombati ülésre kérjük halasziani!) Méltóztatik a t. ház kivárná, hogy a kérvények a jövő szombati ülésre halaszfassanak ? (Igen!) Tehát a 9-ik sorjegykék tárgyalása szombatra halasztatik. Berzeviczy Albert előadó: Ha a t. ház a 9. sorjegyzék tárgyalását elhalasztani méltóztatik, kérem akkor a következő két kérvényt kivenni és most elintézni- (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet! Ki van mondva a végzés!) Elnök: T. ház! Ha oly sürgős elintézést kivánó kérvény van, a mely a ház tanácskozásainak folyamán valamely más kérdéssel van összefüggésben és ennek elintézése által esetleg az a kérvény a tárgyalástól elültethetnék, még mielőtt a kérvényi bizottság javaslata tárgyaltatik, azt hiszem, hogy azt csakugyan most kellene tárgyalni. (Altalános helyeslés.) Berzeviczy Albert előadó: E két kérvény a közoktatásügyi ministerium költségvetésével van összefüggésben, mely jelenleg tárgyalás alatt van. Ha tehát egy héttel később tárgya Itatnak e kérvények, azok tárgya már el lesz döntve. E két kérvény a következő. Az első: A vidéki állami tanítóképző intézetek zenetanárainak kérvénye, a második pedig: A m. kir. állami tanítóképezdék rajztanárainak kérvénye, melyben fizetésük felemelését kérik. Ezekre nézve a kérvényi bizottság határozati javaslata az, hogy ezen kérvények a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1882. évi költségvetésének tárgyalása alkalmával használat és betekintés végett a ház irodájába tétessenek le. (Helyeslés.) Elnök: E szerint, ha méltóztatik a t. ház beleegyezni, a két kérvény a ház irodájába helyeztetik el, hogy a képviselő urak azokat megtekinthessék. A többi kérvények pedig a jövő szombaton fognak tárgyaltatni. Következik mobt először a vallás- és közoktatási minister ur által bejelentett válasz Urváry Lajos képviselő ur interpellatiójára. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Urváry Lajos képviselő ur hozzám azt az interpellátiót intézte : hogy a Muraköznek a szombathelyi püspökség alá helyezése ügyében folytatott tárgyalásokról hajlandó vagyok-e a képviselőháznak felvilágosítást adni? Igenis hajlandó vagyok. Tény az, hogy a szombathelyi püspökkel hosszabb ideig tartó tárgyalások folytattattak a muraközi kerületnek I kikeblezése! és saját megyéjébe átvétele iránt. E tárgyalásoknak azonban nem volt eredményök és sikerök, mert a boldogult püspök oly: nagy követeléseket tett, hogy azoknak megfelelni absolute lehetetlen volt; főkép miután erre semmi alap sem létezik. Megindiiíaffak tehát a tárgyalások más szomszéd püspökökkel, de azok sem vezettek eredményhez, hajótörést szenvedvén az érdeklett püspökségnek a horvát nyelvet tudó papjai hiányán. Nem marad tehát egyéb: hátra, mint hogy ha az új szombathelyi püspök ki fog neveztetni, Muraköznek a szombathelyi püspökséghez csatolása tárgyában a kinevezendő püspökkel újólag megkezdeni a tárgyalást. Azonban, hu egy kértlés felvettetik, nem mindig domborodnak ki mindjárt a nehézségek és kételyek a kérdés megoldására vonatkozólag, csak ha a tárgyalásban benne vagyunk, tűnnek inkább szembe a kérdés megoldásának nehézségei

v Én tehát kötelességemnek tartok két momentumot megemlíteni, mely e kérdéssel szoros öszszeköttetésben van. (Bálijuk!) Először méltóztatnak tudni, hogy Szlavóniából körülbelől 40 község tartozik a pécsi püspökséghez. Ha már most a Muraköz ki fog kebleztetni a zágrábi érsekségből, természetesen, a logika következménye szerint, mi is kénytelenek leszünk e szlavóniai 40 községet a pécsi püspökségből kikebíeztetni és a diákovári püspökséghez esatoltatását megengedni. Kern tudom, kivánatos-e ez? Másodszor, ha a Muraköz el fog különittetni, a zágrábi érsek ezentúl nem lesz magyar püspök és így nem is fog állani a magyar kormány hatósága alatt. Ezen két momentumot kénytelen vagyok megemlíteni és ez képezi a megoldás nehézségeit. Ennek daczára azonban, miután e kérdés már felvettetett s ő Felsége ő eminentiáját az ország prímását küldte ki, mint királyi biztost, a tárgyalásokat a szombathelyi püspökkel fogjuk folytatni. Különben kötelességemnek tartom megemlíteni azt is, hogy azon bajok és panaszok, a melyek a Muraközre léteznek, nem szűntek meg egészen, de oly mérvben nem léteznek, mint hajdan. Epén. tudomásomra juttatja a zágrábi érsek és muraközi püspök ő eminentiája, hogy „Közvetlen közegeim a Muraközben : Vuchetich kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő, Szele Ignácz, ez. kanonok nedeliczai és Molnár Antal perlaki alesperes-plebános és tanfelügyelők, — kik ellen, tekintve hazafiúi érzelmeiket és a magyar nyelvbeni jártasságukat, alig lehet valakinek kifogása". Reményiem tehát, hogy azon bajok, a melyek még fennállnak, orvosoltatni fognak, ha oly tanfelügyelők alkalmaztatnak, kiknek Magyar-