Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

404 5:J. országos ülés fVbrnür 11. 1882. nek megvitatandó];, midőn maga a törvényjavaslat lesz tárgyalás alatt. Hajói értettem, a kérvény i bizottság aszóban levő kérvényeket a f közigazgatási bizottsághoz kivánja utasíttatni. Én azt hiszem —• és meg is mondom, miért — hogy nem a közigazgatási bizottsághoz, hanem a pénzügyi bizottsághoz kellene ezen kérvényeket utasítani. A közigazgatási bizottság már bevégezte tárgyalását és a törvényjavaslat ma nem a közigazgatási, hanem a pénzügyi bizottság előtt vau. Ha tehát a kérvények még bizottsághoz utasíttatnak, azt hiszem, csakis azon bizottsághoz lehet azokat utasítani, a melynél most a törvényjavaslat van. De hivatkozom a t. ház praxisára is, hogy ha valamely oly tárgyra vonatkozólag jöttek kérvények, melyben egy bizottság már befejezte működését és azon tárgy még egy másik bizottság előtt volt, akkor ahhoz a bízottsághoz utasíttattak a kérvények, a melynél a tárgyalás még folyamatban volt. Ha pedig a tárgy már nem volt bizottságnál, akkor az mondatott, hogy a kérvények letétetnek a ház asztalára, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál figyelembe vehetők legyenek. Ismétlem tehát, hogy nem bocsátkozván a részletekbe, helyesnek tartom, hogy a kérvények bizottsághoz utasíttassanak, de utasíttassanak nem ahhoz a bizottsághoz, mely már befejezte a tárgyalást, hanem ahhoz, melynél a tárgyalás még folyamatban van, t. i. a pénzügyi bizottsághoz. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A kérvényi bizottság a közigazgatási bizottságnak kivánja kiadatni a kérvényt, mig ezzel szemben a ministerelnök ur a pénzügyi bizottsághoz kivánja utasíttatni. Gr. Apponyi Albert: Szabad talán egy észrevételt tennem a t. ministerelnök ur által tett indítványra. A mint én tudom, több megyének kérvénye, mely hasonló tárgyra vonatkozott és mely előbb érkezett be, mintsem hogy a közigazgatás a megyék árvapénztáraira vonatkozó törvényjavaslatot letárgyalta volna, a közigazgatási bizottsághoz utasíttatott. Ugy tudom, hogy ezen megyék egy némelyikének némely postulaíuma ott közigazgatatási szempontból alaposnak találtatván, tekintetbe is vétetett. Magam is emlékszem ilyen egyes esetekre. E szerint nem tartanám méltányosnak, hogy azon megyék, melyek azért, mert később volt közgyűlésük, ez időben nem adhatták be kórvényeiket, attól, hogy az ő kérelmök helyessége az erre leghivatottabb bizottság által közigazgatási szempontból is mérlegeltessék, elüttessenek (Helyeslés) és hogy az ő kérvényök ridegen pénzügyi szempontból, a pénzügyi bizottság által biráltassék el, holott a dolog természete szerint, inkább közigazgatási, mint pénzügyi természetű. En azon elvnél fogva, quod uni justum alteri aequum, helyesnek és méltányosnak találom, hogy az önhibájokon kívül a kérvény beadásával elkésett megyék kérvénye is a közigazgatási bizottsághoz utasíttassák, hogy a közigazgatási bizottság vegye magának azon fáradságot, hogy ezen kérvények tárgyalása végett ülést tartson. (Helyeslés baloldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényeket a közigazgatási bizottsághoz utasítani. (Helyeslés bal felöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: A mit mondasd bátor voltam, azt méltányosságból mondtam. Mert utoljára is a kérdés eldöntése a házban lesz De az felel meg a folytonos praxisnak is. Méltóztassanak megengedni, ha egy bizottság egy tárgyat bevégez és ha a kérvények azután még ezen bizottsághoz utasíttatnak és a bizottságnak mindig módosítania kell jelentését, (Helyeslés jobbfelöl) akkor soha végét nem lehetne érni egyes dolgokban a bizottsági tárgyalásoknak. Épen ugy figyelembe vehetők ezen kérvények, mint figyelembe vétettek a többi kérvények, a nélkül, hogy a ház eltérne rendes praxisától. Én tehát, bár nem heh^ezek valami véghetetlen súlyt a dologra, nehogy ez esetben oly előzményt adjunk, mely megakasztathatná a tárgyalást, helyesebbnek tartanám, ha a t. ház a kérvényeket a pénzügyi bizottsághoz utasítaná. (Helyeslés jobbfelöl.) Berzeviczy Albert előadó: Ujolag arra kívánok utalni, hogy a kérvényi bizottság ezeu határozati javaslat szerkesztésénél azon szempontból indult ki, miszerint itt különösen a közigazgatási szempontra helyezendő súly és tekintekintettel volt arra, hogy a törvényjavaslat még tényleg a ház elé terjesztve nincs. Sőt a kérvényi bizottságnak akkoriban, midőn ezeu véleményt szerkesztette, arról sem volt tudomása, hogy a törvényjavaslat a pénzügyi bizottságnak átadatotí-e már? Elnök: Első kérdés lesz, vájjon elíogadja-e a ház a kérvényi bizottság javaslatát; ha ez elesik, fel fog tétetni a kérdés a ministerelnök ur indítványára. (Helyeslés.) A kik ehogadják a kérvényi bizottság javaslatát, méltóztassanak Mállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsÖ balon: Többség!) Méltóztassanak feláljani azok, a kik nem fogadják el. (Megtörténik: Felkiáltások a szélső balon: Kisebbs-g!) Meg kell számlálnia tagokat. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Felkiáltások a szélső balon: Szavazás közben nem szabad beszélni!) A t. képviselő ur megengedi nekem, hogy igenis lehet beszélni, ha az ember javaslatát vissza akarja vonni, hogy ne kelljen a házat megszámláltatni. (Helyeslés jobb/elől.) Elnök : A ministerelnök ur javaslatát visszavonván, a kérvényi bizottság javaslata fogadtatott el.