Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

53. országos ülés felír sár 11. ISS2. 393 testületet meg sem kérdezni: ez nem eljárás. (He­lyeslés szélső balfelül,) De továbbá t. képviselőház, hiszen csak meg­kell nézni, hogy meddig mentünk az egyetemi oktatással és apparátus működéssel ? Nem a statisztikai adatok mértékadók, a melyeket a minis­ter ur összegyűjtött, mert nekünk nemcsak statis­tikai adatokat kell keresnünk, mert nem csupán ebből lehet látni a közoktatási ügy állását, ha­nem keresnünk kell a közszellemet és azt, hogy miképen nyilatkozik az, a társadalmon látszik-e általában a jó oktatás hatása? Méltóztassék megnézni az egyetem által kiadott beszédek gyűjteményét és abban meg­tekinteni az irodalmi működést, hol a tanárok neveihez függesztve togjuk találni az egyes hír­lapokba irt politikai czikkeket, mint tudományos férfiak működését. Ezt adják azon ifjúság elé, a melyre a tanároknak tudományos törekvésük által példány képül kellene szolgálni. Ez történik azok részéről nemcsak egyszerűen szóval, hanem nyom­tatott füzetekben is, a melyek világra bocsáttat­tak, sőt a képviselőházban is kiosztattak. Ily körülmények közt erkölcsiség, lelkesedés és a kötelesség teljesítésére való hajlam az ifjúságban nem lehet. Mig az egyetem át nem alakul, inig a minister az illető ügyeket meg nem vizsgálja, mig az ott valósággal előforduló visszaéléseket nem javítja, nekem nincs bizalmam az iránt, hogy valaha a budapesti egyetem azon hatást gyako­rolja, a melyet r én első sorban várnék épen az anyaintézettől. Én különösen erre kívántam fek­tetni a fősúlyt felszólalásomban. A részletekre nézve lesz még alkalmam nyilatkozni. De külö­nösen a tanpénzek kérdésében van szerencsém a t. háznak egy határozati javaslatot beadni s annak elfogadását kérni. A határozati javaslat a következő: „Utasítsa a ház a-vallás- és közoktatásügyi­ministert arra, hogy a magyar kir. budapesti tudományos egyetemen a beiratkozások ügyét haladéktalanul vizsgálja meg, tegyen intézkedést az iránt, hogy a tanpénzek, ha egyátalában el nem törüihetők, az egyetem pénztárába folyjanak, első sorban magán tanári parallel tanszékek dotatiójára ford ttassanak, a maradék pedig meg­állapítandó kulcs szerint az egész ä tanári karra osztassák föl." Lükő Géza: T. ház! Miután sem a pénz­ügyi bizottság tárgyalásaiban szőnyegre nem került, sem itt a házban a t. vallás- és közokta­tásügyi minister, sem pedig az előadó ur nem említette, eagedje meg a t. ház, hogy egy nagy­fontosságú ügyet hozzak fel, mely a házból ki­küldött bizottságoknak sok izben érdekes vita tárgyát képezte: értem az állam és egyház közti viszony rendezésének kérdését. Nem fogok ez KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. II. KÖTET. alkalommal ezen kérdések egyikének is tüzetes vitatásába bocsátkozni, egyedül a multak emlékeit kivánom feleleveníteni, itt a házban történteket akarom emiékezetökbe visszaidézni annak bizonyításául, hogy mig a kormánypárt magát szabadelvűnek nem nevezte, mig a kor­mány nem a magát szabadelvűnek nevező párt által támogattatott, addig valóban szabadelvű volt, mióta párt és kormány névleg szabadelvűkké lettek, azóta valóban reactionáriusok; sit venia verbo. (Tetszés a szélső baloldalon.) Alkalmat kívá­nok szolgáltatni önöknek állításom megczáfolá­sára: fogadják el határozati javaslatomat és visszavonom a vádat, sőt még bocsánatot is fogok kérni önöktől. 1873. június 30-án, ha jól emlékszem, 2290. számú határozattal a t. ház egy bizottság kiküldését rendelte el javaslat-készítésre az állami és egyházi viszony rendezése tekintetében és egyszersmind utasításul adta a bizottságnak, hogy munkálataiban azon irányelveket vegye tekintetbe, melyeket még boldog emlékezetű Deák Ferencz akkori képviselő június 28-án ugyan­azon ügyben tartott beszédjében lefektetett. Ezen irányelvek ismeretesek; több évig foglalkozott vele a sajtó, visszahangzottak tőle törvényható­sági termek és maiglan is számos erre vonat­kozó felirat és kérvény van a képviselőház levél­tárában is lefektetve. És ugyan kérdem, ki indít­ványozta ezen bizottság kiküldetését ? Taián valami forradalmár, vagy olyan, ki mai nap a mostan dívó legelőhaladottabb állás elfoglalója? Koránt sem. Indítványozta a vallás- és köz­oktatási minister ur, Trefort Ágost, azon Trefort Ágost, a ki csak nem rég, mielőtt minister lett volna, a magyar nemzetet barbárnak nevezte. Trefort Ágost (Közbeszól) : Nem áll. Lükő Géza: Hivatkozom a Pester Loyd érdemes szerkesztőjére, a Pester Loydban jelent meg. (Igaz, ugy van! a szélső baloldalon.) Ma már ily bizottság kiküldését indítványozni, e bizottság javaslatának színvonalára állani nagyon veszé­lyes lenne. Könnyen az esztergomi és kalocsai bíborosok kegyének vagy, quot deus avertat! a confraterság elvesztésébe kerülne. (Derültség a, szélső baloldalon.) E bizottság kiküldetett s egy évvel később 1874. Julius 24-én, hosszas műkö­dése egyik ágazatának eredménye gyanánt bemu­tatta a polgári házasságról szóló jelentését, mely­ben utasításához képest a kötelező polgári házas­ság elfogadását javasolta. Tudva van a t. ház igen sok tagja előtt, hogy a javaslat napirendre is tűzetett, azonban Bécs­ből vett intés, avagy, a mit én valószínűbbnek tartok, mert a tárgyalást megelőző napon a ház folyosóján bíboros kisértet járt, ennek sugalmazásáraa javas­lat a napirendről levétetett. (Igaz! ügy van! a 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom