Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

53. országos ülés február 11. 1882. 387 des bevétel. IX. fejezet i. ezím. Kiadás. Személyi járandóságok. 1. rovat. Fizetések és lakpénzek 188,450 frt. Gr. Zichy Ágost előadó : T. ház! A köz­ponti igazgatásra nézve a személyes járandósá­gokra a ministeri előterjesztésben 15,310 frttal több irányoztatott elő, mint az előző évben a költségvetésbe fel volt véve, mert az országos néptanító nyugdíj- és gyámalapnak kezelése oly sok munkát vesz igénybe, hogy okvetlenül szük­ségessé vált a ministerium személyzetének sza­porítása. Ezért a ministeri előterjesztésben 10 hivatalnok és egy hivatalszolga állomásának rendszeresítése javasoltatott. Hogy pedig az állam­kincstárra ebből teher ne háromoljék, ezen ki­adási többlet a nyugdíjalap kamatjaiból lenne fedezendő. A pénzügyi bizottság azonban nem helyeselvén a hivatalnokok oly nagymérvű sza­porítását, ezen ügyre nézve albizottságot küldött ki, mely részint a ministerium kebelében meg­vizsgálta az ügyet és csakugyan meggyőződést szerzett magának arról, hogy szükséges a minis­terium hivatalnokainak sz&porítása, mert külön­ben a sok bátralék magának ezen nyugdíjalap­nak válik kárára és azért nem oly nagymérvű szaporítást ajánl ugyan a t. háznak, mint a minis­teri előterjesztés, hanem igenis 5 hivatalnok és egy hivatalszolga állomásának rendszeresítését a mi összesen 8146 frt költségszaporodást okoz. Hogy ez kárára ne legyen a kincstárnak, ezen költségek a nyugdíjalapból lennének fedezen­dők; tehát összesen személyes járandóságok és dologi kiadások czímén 206,687 frt; központi bevételekre pedig 50,066 frtoí javasol a bizott­ság felvétetni. Ajánlom a pénügyi bizottság javaslatát elfogadásra. [Helyeslés a jobboldalon.) Herman Ottó: T. ház! Midőn mind a magam, mind pártom nevében a közoktatási költségvetéshez általánosságban hozzászólanék, szükségesnek tartom előre bocsátani a követ­kező nyilatkozatot. [Halljuk!) Abban a szeren­csés helyzetben vagyok, hogy kinyilatkoztassam, hogy oly párthoz tartozom, mely közművelődési, nevelési ügyekre minden áldozatra és mindenkor kész. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A magam részéről megjegyzem, hogy ha van diffi­cultálni való e költségvetésben, az első sorban az, hogy ezen összeg f kevés. {Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Én a magam részéről ki­nyilatkoztatom, hogy Magyarország regeneratió­ját csupán csak három tényezőtől várom. Az első a nemzet individulitásának kivívása, bizto­sítása az önállóság és függetlenség formájában; [Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) a második átgondolt közgazdasági politika; a harmadik egy egészséges alapokra fektetett népnevelés, köz­művelődés. [Helyeslés a szélső balon.) Én nehe­zen tudnám megmondani, melyik helyezendő ezek közöl első helyre, meri valóban mind a három kiegészíti, nem zárhatja ki egymást, az egyik oly fontos, mint a másik. [Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És miután én a költ­vetés általános tárgyalása alkalmával a nemzeti individualitásra vonatkozólag kifejtettem, a köz­gazdaságra vonatkozólag pedig a földmívelési tárcza tárgyalásánál ki fogom fejteni nézeteiméit : jelenleg csupán a népnevelés, népoktatás s egy­általában közművelődési kérdésekre kívánok ki­terjeszkedni. [Halljuk!) Mi a helyzet, t. ház? A t. közoktatási minister ur évről évre egy testes kötettel szeren­cséltet bennünket, melyben a közoktatás állapo­táról jelentést tesz. Ezen statistikai adatoknak csak kisebb részben van absolut értéke, a többi relatív, mint egyáltalában az évről évre közlött adatoknál szokott lenni. A közoktatás állapotára vonatkozólag, t. ház, látjuk azt, hogy [Magyar­országban 477,798 gyermek még ma sem része­sül oktatásban. Kitűnik a túlkiadások és meg­takarítások Összevetéséből, hogy 7992 frt túl­kiadás történt a tanfelügyelőségeknél, ellenben 3848 frt megtakarittatik az elemi oktatásnál. Találunk ott oly rovatot, mely egyik legelszomo­rítóbb, melyben napról napra feljegyezve talál­jak, hogy Zala-megyében, egy megyében, a melyről äzt hittük, hogy a legelőrehaladottab­bak közé tartozik, melyből azon férfiú kelt ki, kinek most díszes mauzóleumot építtetünk, nem kevesebb, mint 271 községben nincs elemi is­kola; azt tapasztaljuk, hogy Vas megyében, melyben oly sok intelligens ember lakik, nem kevesebb, mint 24ü helységben nincs elemi iskola; és igy Trencsénben 133; Sárosban 141; Nyitrában 154; Biharban, a mely a minister­elnök ur fészke, 113 helységben nincs iskola. A 268-ik oldalon bevallja a t. minister ur a többek között, a hol az iparoktatásról szól általá­nosan, hogy számos házi ipari oktató iskoláról adatai teljesen hiányzanak, a mit azután nagy dicsérettel lehet felemlíteni azon alaposságról, melylyel valaki a maga tárczájára szükséges adatokat beszerzi. De t. ház, én nem ezekkel a számokkal akarok foglalkozni, mert hisz ezek közkézen forognak, általánosan ismeretesek, nem is a bud­get egyes tételével akarok foglalkozni, mert én az általános tárgyalást egészen más czélra aka­rom felhasználni, t. i. hogy kifejtsem nézetemet, hogy mit tartok okszerű eljárásnak a nevelés terén egyáltalában. A napokban történt szemre­hányás irányunkban, hogy mi nem vagyunk fogé­konyak az iránt, hogy átmeneti stádiumban van a nemzet, hogy mi rögtönösen, egyszerre ideális eszméket követelünk, holott az teljes lehetet­lenség. Elismerem és nagyon jól tudom, hogy át­49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom