Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-48
'•:i!"?-í'ifs#* :-. :'••: •••••• ••••••• -••••• ..•••.-. .-.,.. ...... . • ..• ...-.- .„•.-. ,.-. -.-• ,-. ... . : .~ .-..-•. ••;-•-..• . •• .. •.. -.••:•• • .• .;..•• ..:•.,.: •;:•'..:...-. ..• •;.,•. ..-.,..,.. ••.• 8>gg 48. orsíágoí Ülés tásadalmat akként jellemezte, hogy a mágnások dfszmagyarban járnak el az álarezosbálba és hogy Füveden a hold sohasem megy le. (Derültség.) A t. képviselő ur felhozza, hogy mit íesz nálunk a Szent-Lásaló társulat a csángó-magyarok érdekében. Nincs abban semmi; hasonlatot a héttő közt csak abban az egy esetben húzhatna a képviselő ur, ha azt mutatná ki, hogy a csángó-magyarok érdekében azokat a csángómagyarokat ott és bennünket itt lázítani akarja azon társulat az ottani helybeli lakosság ellen, eb' ezt ugyan kimutatni nem fogja. (Igaz! Ügy van!) Figyelmeztet berniünket a képviselő ur, hogy má m'nden i;cm történnék e házban, ha volna valahol más államban két millió magyar. Először ifj t képviselő ur, két millió erdélyi szász nhicsen Magyarországon (Derültség. Igaz!) éa ezt készakarva hangsúlyozom, mert Magyarországnak vannak igenis más vidékein is nemzetiségükhöz híven ragaszkodó német polgárai, de olyanok, a kik azért jó magyar hazafiak. (Igaz! ügy van!) Es nem csak nincs két millió szász, de haha istennek (Közbeszólás: Hála isten, hogy nincs annyit) de hála istennek, azok is, a kik vannak, nem mind szövetségesei a magyar államellenes tendentiáknak, a raiiyenekül az összes németséget feltüntetni szeretnék, (Igaz! Ügy vein!) A képviselő ur panaszkodik az elnyomás ellen; emlegeti a régi privilégiumokat és azt mondja, hogy azt akarják, hogy ne is beszélhesse valaki az anyanyelvét. Egyes ily nyilatkozat, ah.ár szóval, akár hirlapilag törtéat-e vagy nem az országban, ezt nem tudhatom; de hogy Magyarországon nincs egyetlen egy párt mm, a melyik ezen szándékot irta volna zászlajára, azt tudom. (Igaz! ügy van!) Van azonban valami és ezt, hiszem, mindnyájan zászlónkra irtuk: és ez az, hogy kultiválj::, mindenki kedve szerint saját nemzetiségét, de tartozzék ^azérí a magyar állsmo- qua talis-t elismerni és ez iránti kötelességeit teljesí eui. (Zajos helyeslés.) Hogy Magyarországon t. ház, mennyire nincs chauviuisiüus, ezt semmi sem mutatja inkább, mint az, hogy épen azoa időben, midőn ezen agitatio, a magyar nemzetnek ezen alaptalan vádolása történt, még ez sem birta — nem a magyar törvényhozást, nem a magyar kormányt, hanem Magyarországnak azt lehet mondani kivétel nélkül tisztán magyarokból álló egyik felekezetét sem elütni azon helyes útról, hogy a nemet nyelvnek a közép iskolákban kötelező tanítását elrendelje. (Igaz! ügy van!) No már itt beszélni ekaurinismusrói, beszélni a német nyelvnek elnyomásár'1, az igazságnak még esti; látszatával sem lehet. (Igaz! ügy vont) Határozottan meg kell mondanom t. ház, még azt is, hogy hivatkozhatnak a í. képviselő Jatmár 37. 1882. urak a múltra, de akkor, ha hivatkoznak, tanulmányozzák Magyarországon a szászok és más fajrokonaikuak történetét és meg fogják látni, hogy faj rokonaiknak egyetlen egy kis töredéke sincs, a mely századon keresztül élvezett volna annyi szabadságot és jogokat, a mennyit ők itt Magyarországban élveztek. (Igaz! ügy van!) A háládatosság nem politikai tulajdon, (Fdkidlidsok: Nem a szász uraké!) nem is kívánja tőlük senki, de a méltányosságnak, az igazságnak érzetét igen is megkívánhatjuk. (Ügy van!) És vájjon, ha megnézik, mi szabad nekik, mi szabad ezen „elnyomott, üldözött szász fajnak" itt Magyarországon és ha megnézik, mi szabad a lengyelnek Posenben, mi szabad a franeziának Elszasz és Lothi'ingiában (Zajos helyeslés), akkor azután próbáljanak sorsot cserélni. (Hosszan tartó élénk helyeslés és tetszés.) Ivánka Imre: T. ház! felszólalásomnak ez élj a egyedül a tapasztalt tényeknek elmondásával szolgálni ezen kérdésben. Én az ágostai egyház gyámintézetének világi elnöke vagyok s a Gusztáv Adolf-egylet múlt évi nagy gyűlésén, a mely Dortmuntban tartatott, azon segedelemért, melyet a Gusztáv Adolf-egylet nekünk nyújtott, oly bőkezűen, köszönetet mondottam, A magyar ágostai egyház, mondhatom a magyar fajnak rokonszenvét a német nemzet iránt kívántam kifejezni, a melylyel a tudomány és mívelődés terén együtt haladni óhajtásunk. Ez alkalommal a társas vacsora alatt előállottak néhányan a legbefolyásosabb férfiak közül és sokkal nagyobb mérvben, mint itt történt, kiemelték, hogy mi a magyar nyelvet a szászok családaiba be akarjuk erőszakolni, hogy őket üldözzük és nyeivök gyakorlásától és politikai jogaiktól megfosztjuk. Éd mind e híreket terjesztik azon theologasok, a kik a német egyetemeket járják. Ugyanazon asztal, .ál ült egy Brand nevű uri ember, a ki 17 év óta Magyarországon lakik, a kinek édes atyja a törvényszék elnöke Dortmuntban és ott született és épen akkor odajött, hogy az orsovai ágostai ..gyházat. a Gusztáv Adolf-egyletnek figyelmébe ajánlja. Én a helyett, hogy feleltem voba az előadott vádakra, hivatkoztam ő reá, hogy mondja meg.: üldöztetik-e o vagy családja Magyarországon azért, mert német, vagy erőszakoltatik-e valakire a magyar nyelv. És mondhatom; hogy Brand ur, Ugy mint ezt más magyarországi némettől is gyakran tapasztaltam, a legnagyobb őszinteséggel, a legmelegebben fölszólalt a magyar ügy mellett és bebizonyította, hogy még Németországban sem létezik nagyobb szabadság, mint a melyet a németek Magyarországon élveznek. (Elénk helyeslés és tetszés.) Ez igy van. Abban nem értek egyet az előttem szólott t. niiíiistereln ; >k úrral, hogy nincs mit tenni ez ügyben; igenis van. Évek előtt kérte
