Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-36
20 M» országos ttlés ja?raár 12 1882. Ez uraim programm, ez józan számításokon alapuló rendszeres terv, mely óvatosan felkarol minden segélyeszközt és ez által hitet, reményt kelt bennünk, hogy általa elérjük a kitűzött nagy ezélt s megoldandjuk a nehéz feladatot! És ez az, a mit én a jelen költségvetés indokolásában annyira i élkülözök : azon óvatosan kiszámított egymásutánt és biztos számításokon alapuló, átgoudolt tervet, mely az óhajtott siker mimódoni elérhetéséről meggyőz bennünket. Ugyanazért másik kifogásom a pénzügyminister ur által beterjesztett költségvetés ellen az, hogy megállapított rendszeres terv nélkül, ugy találomra kisérti meg néhány milliónyi jövedelemmel kecsegtető, de azért biztosan még korántsem jövedelmező új adók által segíteni óriási bajainkon, melyeket pedig csak nagyszabású terv szerint összevágó eszközökkel lehetne orvosolni. Átmegy ezek után a pénzügyminister ur a költségvetés részleteinek tárgyalására. E térre én őt ezúttal nem követhetem, minthogy az általános vitában csakis általánosságban karolhattam fel pénzügyeinket s csakis általánosságban bírálhattam meg az előttünk fekvő költségvetést. Azért befejezni sietek beszédemet, kijelentvén, hogy a pénzügyminister ur által a folyó 1882-ik évre benyújtott és a pénzügyi bizottság által felülvizsgált s csekély változásokkal helybenhagyott költségvetést a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadhatom. (Éljenzés a szélső balon.) El nem fogadhatom, mert először a takarékosság, mely nélkül államháztartásunk egyensúlyát helyreállítani nem lehet, az előirányzott költségvetésben, bár többször megemlítve, de gyakorlatilag alkalmazva nincsen, hogy a jövő összes kiadások, a helyett, hogy leszállitaítak volna, inkább 25 millióval haladják meg az 1881-iki kiadá okát; másodszor, mert hiányzik ezen költségvetésnek előirányzatában egy alaposan kidolgozott terv, melynek szigorú keresztülvitelével államháztartásunk egyensúlyának helyreállítását okszertileg remélni lehetne. Ennélfogva határozati javaslatot terjesztek elő. (Leteszi javaslatát a ház asztalára.) Midőn ezen határozati javaslatot a magam és elvbarátaim nevében a ház asztalára leteszem, aszal végzem, a mivel kezdtem beszédemet: mentse ki a t. ház hazánknak nemzetgazdászati és ezzel kapcsolatos pénzbeli ügyeit azon veszedelmes irányból, melybe ezek mindinkább sodortatnak, nehogy olyan örvény körébe kényszeríttessünk, melyből nincs menekülés, melyben el kell merülni. Negyven-ötven millió közti állandó évi hiányokkal évtizedeken át kormányozni nem iehet a nélkül, hogy az ezek fedezésére szükséges mindig újabb és mindig újabb kölcsönöknek folyvást növekedő terhei végre annyira alá ne ássák az állam alapzatait, hogy ezek bárhonnan eredhető kissé erősebb rázkódtatásnál össze ne roskadjanak. Előadtam nézeteimet, legjobb, legtisztább meggyőződésem szerint rámutattam bajaink okaira; jeleztem a módokat és eszközöket, melyekkel még ma orvosolhatóknak hiszem azokat. (Ellenmondás ét felkiáltás a jobboldalon: Ezt nem tettei) Én mint képviselő teljesítettem lelkiismeretbeli kötelességemet, caveant consules, ne quid respublica detrimenti capiat. (Elénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Duka Ferencz jegyző (olvassa a határozati javaslatot)'. „Tekintve, hogy a pénzügyminister ur által beterjesztett és a pénzügyi bizottság által átvizsgált f. é. költségvetésben az előirányzott összes kiadások 25 millióval haladják meg az 1881-iki kiadásokat és hogy az eddigi tapasztalatok után a jelenlegi kormánytól takarékosság tekintetében nem várhatók oly intézkedések, melyek az állami kiadásokat az egyensúly íokozatos elérése szempontjából okvetlen megtartandó határok közé szorítanák; tekintve, hogy mig egyrészt a pénzügyminister és a pénzügyi bizottság is a közvetett adók és vámok terén állítják főleg feltalálhatóknak a kiadások fedezésére szükséges segélyforrásokat, addig másrészt a kormány e tekintetben követett politikája által eddig is mindinkább megnehezítette és folyvást megnehezíti reánk nézve e segélyforrások ezélszerü használhatását; — tekintve végül, hogy államháztartásunk egyensúlyának helyreállítása, még a most jelzett két irány helyes alkalmazása mellett is, nem ötletszerű adóztatások és adóemelések, hanem csak oly öntudatos és tervszerű eljárás mellett eszközölhető, mely a helyzet roszabbodását meggátolja és a kibonyolódás felé fokozatos és folytonos haladást biztosít; ily politika pedig sem a kormány, sem a pénzügyi bizottság előterjesztésében nem foglaltatik: mondja ki a képviselőház, hogy az előterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. Somsich Pál, gr. Apponyi Albert, Bittó István, Ernuszt Kelemen. Gráál Jenő világosi, Horváth Lajos, Pulszky Ágost, Szilágyi Dezső, Urváry Lajos, Scitovszky János, Királyi Páí, gr. Dessewffy Aurél, Horánszky Nándor, Veszter Imre." Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet idán,) Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, a tanácskozást folytatjuk. Eötvös Károly: T. ház,! Mély figyelemmel, nagy érdekeltséggel és hozzátehetem, a tiszteletnek különös nemével hallgattam végig azon fontos nyilatkozatot, melyet a mérsékelt ellenzék részéről Somssieh t. képviselő ur e házban a költségvetés tárgyábau imént tett. Valóban azon