Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-25
25. országoslttlés világtörténelem tantárgyát adja elő, távozási engedélyt kér. Miután Csiky képviselő ur ügye az összeférhetlenségi bizottságnál van tárgyalás alatt, addig, mig a bizottság jelentését be nem adja, e tárgyban a ház nem intézkedhetik. Csiky képviselő ur ezen ügye tehát addig függőben marad. Bemutatom továbbá a soproni királyi törvényszék tagjainak Kovách László, — a nagyváradi királyi törvényszék tagjainak Szlávy Olivér, — a kalocsai királyi törvényszék tagjainak Ivánka Imre képviselő urak által beadott kérvényeit, melyekben az 1871. évi XXXI. törvényczikk módosítását, illetve a részükre megállapított fizetések és lakbérek kedvezőbb szabályozását, a nyugdíj-rendszert és szolgálati pragmatikát törvény által megállapittatni kérik. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Abouyi Emil előadó: T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy az állandó igazolási bizottság vizsgálat alá vette Prileszky Tádé, Pozsonymegye Morva-Szt.-János kerülete országos képviselőjének megbízó levelét s azt kifogástalannak találta. Kérem a t. házat, hogy a nevezett képviselő urat a szokásos 30 nap fentartásával igazolni méltóztassék. Elnök: Prileszky Tádé a szokásos 30 nap fentartásával igazoltatik. Következik a napirend, a Szerbiával 1881. május 6-án kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Péchy Jenö jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is megszavazni ? Igen, vagy nem ? [Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot s e szerint az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon át fog küldetni a méltóságos főrendi házhoz. Következik a napirend második tárgya: a közgazdasági bizottságnak 50. sz. a. kinyomatott jelentése, a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatik kívánni, hogy a bizottság jelentése felolvastassák? (Felolvasottnak vesszük!) Ha méltóztatik felolvasottnak venni, akkor az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti meg, ha azzal élni kivan. (Eláll!) A bizottság előadója nem kivan szólani, ha tehát senki sem szól, akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való rendezéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részűeezemfoer 6. ÍS81. ggy letes tárgyalás alapjául elfogadni; igen vagy nem? (E'(fogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Péchy Jenő jegyző (olvassa a czímet és a törvényjavaslat egyes szakaszait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya, a jegyzőválasztás. A névsort Rakovszky István jegyző ur fogja felolvasni, a távollevőket Duka Ferencz jegyző ur fogja jegyezni. Rakovszky István jegyző (olvassa a névsort). A szavazás megtörténvén, a házszabályok 19. és 22, §-a értelmében a jegyző urak az ülés szine előtt fogják a szavazatokat összeszámítani és az eredményt bejelenteni. (A jegyzők összeszámítják a szavazatokat.) Elnök: A szavazatok összeszámittatván, beadatott összesen 122 szavazat. Ezek közül gróf Pejacsevich Tódor nyert 97 szavazatot, 20 üres volt, a többi szavazat többek közt megoszlott. E szerint gróf Pejacsevich Tódor a képviselőház jegyzőjének jelentetik ki. Következik a 3. és 4. jegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Péchy Jenő jegyző (olvassa a kérvények 3 sorjegyzékében foglalt 1—19. sz. kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság határozati javaslatai észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa): „A kecskeméti gör. keleti szert, egyházközség az iránti intézkedést kér, hogy eddig szálv nyelven vezetett anyakönyvét ezentúl magyar nyelven vezethesse." Bereviczy Albert előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: „Ezen kérvény a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi ministernek adatik ki." Szilády Lajos: T. ház! A kecskeméti görögkeleti szertartású egyházközségnek most szőny egén levő kérvénye indokairól, a kérvényi bizottság t. tagjait és a kecskeméti képviselőket j kivéve, azt hiszem, igen kevés képviselőnek van tudomása ; pedig ezek az indokok nyomósak és figyelemre méltók. Méltóztassék tehát nekem megengedni, hogy ezen indokokat most néhány rövid szóval felemlíthessem. (Ralijuk!) A kérvényező egyházközség kérvényének egyik indoka az, hogy a most szláv nyelven I vezetett egyházi anyakönyveket kecskémét sz. k. | város hatósága törvényes jogához és hivatásához