Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-24

278 24. országos ülés deczemljEr -5 I8S1. Steinacker Ödön módosítványával szemben elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva az eredeti szöveg fogadtatott el. Péchy Jenő jegyző (olvassa): „Szövege a következő". Baross Gábor előadó: Ezen szöveggel szemben bátor vagyok a következő szöveget elfogadásra ajánlani: „Szövegük a következő." Elnök : Méltóztatnak elfogadni. (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Péchy Jenő jegyző (olvassa a bevezetést, mely Észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az első czikket): Steinacker Ödön: Igaz ugyan, hogy arra intett az előadó ur, hogy az időt kíméljem, azonban mégis kötelességem felszólalni, ha a szöveg helytelen. Az előadó ur azt is monda, hogy a közgazdasági bizottság a szerződést átvizsgálta. Előttem vasi a bizottság jelentése, a melynek végén mondja, hogy csak a fontosabb hibák kijavítását javasolja és az ekként kijavított szövegű törvényjavaslatot a tárgyalásnál leendő használat végett mutatja be. Kern tudom, hogy sejtette-e már a bizottság, hogy maradt még elég kiigazítani való, tény azonban, hogy az első czikk okvetetlenül javítandó, a mire van elvi, tárgyi és nyelvi indok. Az első bekezdésben a franczia szövegből e szó »sujet« alattvalónak van fordítva. Én az alattvaló szót nem szeretem használni, mert minden országnak van polgára és nem alattvalója. A franczia *sujet« nem csak alattvalót jelent, mert ennél tágabb értelme van, a miért is ez helyesen fordítható polgárnak. Ugyancsak itt az van mondva : >a nemzet alattvalója*. No már ez csakugyan nem helyes, mert a nemzetnek nincs alattvalója, ha csak a rájáhkat nem tekintjük a törökök alattvalóinak. Végre meg kell jegyeznem, hogy azon kifejezés >saját nemzetbeliek* a magyarság elleni barbarismus. Sajnálom, hogy a t. ház magyarajka tagjai nem birnak ez iránt annyi érzékkel a mennyivel én birok. Ennélfogva bátor vagyok az első czikket átváltoztató következő indítványt beterjeszteni. Az I. czikk 2-ik bekezdése következőképen módosíttassák : »Az államok mindegyikének polgárai a másik államterületén élvezni fogják mindazon jogokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedés és hajózás tekintetében az illető állam saját, valamint a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet polgárai tényleg élveznek, vagy jövőben élvezni fognak. Baross Gábor előadó: T. ház! Meg kell jegyeznem azt, hogy a tényleg kijavított szöveg a t. háznak rendelkezésére áll és általam használtatik is. Másodszor meg kell jegyeznem, hogy a magyar szöveg kifejezéseiben megfelel azon | franczia szövegnek, a mely a másik oldalon I foglaltatik és igen nagy hiba volna, ha ezekben a kifejezésekben értelmi tekintetben is eltérés mutatkoznék, harmadszor meg kell érintenem, hogy eltekintve attól, hogy nemzetközi viszonyok szabályozásánál ezen szó > alattvaló* divatban van és ezen kifejezés mellé a >nemzet« is alkalmaztatik, — mondom — ettől eltekintve egyfelől azon szerződésben, a melyre a t képviselő ur is hivatkozott, t. i. a román kereskedelmi szerződés I. czikkében is ezen szó » alattvaló* használtatik s azóta minden nemzetközi szerződésben tényleg használtatik, de más felöl meg kell jegyeznem, hogy a franczia szövegben, mely mindenesetre a t. képviselő ur előtt rokonszenvénél fogva is mérvadóbb leend, nemcsak ezen kifejezés »sujet« átalában el van fogadva, de az általa komikusnak talált »nemzet alattvalói* is csak ezen franczia kifejezésnek felel meg »sujets de la nation* tehát a franczia diplomatikus nyelv nemzetközi szerződéseknél ezen kifejezést ténylegesen használja. Ennélfogva csakis stiláris gyakorlat kedvéért nem volnék hajlandó a módosításhoz hozzájárulni s kérem a t. házat, méltóztassék a korrekt magyar szöveget elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Az I. czikk első bekezdése ellen észrevétel nem tétetvén, az elfogadtatott, Méltóztatik-e a második bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (El!) Elfogadtatott, e szerint Steinacker képviselő ur módosítása mellőztetett. Péchy Jenő jegyző (olvassa a 11. czikket.) Baross Gábor előadó: T. ház! bátor vagyok, nehogy jogi tekintetben bizonyos kételyekre szolgáltasson alkalmat ezen kifejezés, a második czikk 19. sorában ezen szó helyett: ^ajándék czímén* ezen szót: »ingyen* javaslatba hozni. Ha méltóztatnak a további rendelkezéseket figyelembe venni, e módosítás jelentősége mindenki előtt világos leend. (Helyeslés) Bátor vagyok ennélfogva a bizottság által javaslatt módosítást elfogadásra ajánlani. Steinacker Ödön: T. ház! (Zajjobbfelöl.) Még csak egyetlen egyszer vagyok bátor felszólalni. Látom, hogy nem az vétetik tekintetbe mi javasoltatik, hanem ki javasol valamit? A nyilvánosság fog Ítéletet mondani a t. ház tárgyilagossága fölött. Én annak ítéletétől nem tartok. (Közbeszólás jobbfelöl: Misem!) Csodálkozom t. ház, hogy a szakminister ur nem teszi ezen inditványt, hogy ezen törvényjavaslat utasittassék vissza a bizottsághoz javítás végett. Minthogy azonban ő nem teszi, noha ugy hiszem, számosan lesznek, a kik megvannak győződve arról, hogy indítványaimnak van alapja, én sem teszem, hanem bizom a t. ház többsé-