Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-24

24. országos ülé» deczember 5. 1881. 277 nem azon óhajtásomat, hogy a minister ur legyen szíves nagyobb gondot fordítani jövőre a szövegezésre, mert sem az országnak nem válik becsületére, sem a törvényhozás méltóságának nem felel meg, ha a nyelv tekintetében hibás szöveg jő a törvénybe. T. ház! Még mindig azon állásponton vagyok, mint 5 év előtt. Ugy látszik, hogy Irányi Dániel képviselőtársam megjegyzése daczára a keleti államokkal kötendő szerződések fordításai nem épen szerencsés csillag alatt készülnek. Lehetne ugyan kiterjeszkedni arra is, hogy a szerződés érdemileg sok tekintetben nem olyan jó, mint pl. más szerződések voltak; de miután tudom, hogy az ily szerződést, vagy egészben elfogadni, vagy elvetni kell, érdemileg nem akarok tenni megjegyzést. Azonban mégis nyelv tekintetéből bátor leszek néhány változtatást javasolni. Tudva van rólam, túlságosan is, hogy az állam nyelvének, mint olyan érvényesülését, mely gyakorlati vagy czélszerilségi nehézségekbe vagy méltányossági szempontokba ütközik, vagy a nemzetiségi törvény határozataival ellenkezik, nem pártolom, ele azért az állam nyelvének jogait, a hol azt tisztelni kell, mindig meg fogom védeni. Az pedig már megkövetelendő, hogy a törvény szövege szabatos, helyes magyarságú jegyen. Remélem, hogy németajkuságom daczára méltányolni fogja a t. ház azon buzgalmat, melyet e részben tanúsítok és méltányolni fogja e részbeni törekvésemet a tisztelt kormány is, mely bizonyára óhajtani fogja, hogy a szerződés előnyei, melyek annak elfogadása esetében hazánkra háramolni fognak és melyeket oly fényesen ecsetelt, a magyar szövegben is világosan ki legyenek fejezve. Azon t. képviselő urak megnyugtatására, a kik talán magyar nyelvérzékem finomságában nem igen bíznának, megjegyzem, hogy több, nézetem szerint megváltoztatandó helyre nézve nálam competensebb egyéneket is megkérdeztem. Még azt is meg kell jegyeznem, hogy nem minden apróságra terjesztettem ki figyelmemet, különben az egész javaslatot át kellett volna dolgoznom. Végre megemlítendőnek tartom még, hogy számos praecedens esetet képeztek azon változtatások, melyek a román szerződésre nézve az országgyűlés által indítványomra elfogadtattak. Meglehet, hogy az általam indítványozandó változtatások első pillanatra csekély fontosságúak nak fognak feltűnni, az általam benyújtandó javaslatok szövegéhez nem ragaszkodom, hanem igen örülnék, ha kiindulási pontul szolgálnának arra, hogy jó szöveg állapittassék meg. Meglehet, hogy egyik-másik változtatás igen csekély fontosságúnak tetszik, hanem ugy hiszem, hogy ha egy törvényben 50—60 ily hibás apróság fordul elő, megérdemli, hog y annak kiigazítására gond fordittassék. így mindjárt a bevezetésben e kifejezés fordul elő: „a hozzájuk való mellékletekkel és zárjegyzőkönyvvel együtt ..." stb. Ámbár nincs előttem e törvényjavaslat német szövege, de mégis a fülemben cseng, hogy e „hozzájok való" kifejezés, fordítása a „zu diesem Vertragé gehörigen" német szavaknak. 2íem mondom, hogy a „hozzájok való

2 kifejezés nem volna magyaros, mert hiszen a magyar népszinészet hősnője is használja egy dalában, midőn ezt mondja: „Sárga répa, kemény mag, Hüh be derék legény vagy! Se nem kicsi, se nem nagy, Épen hozzám való vagy." (Mozgás jobbfelöl.) E kifejezés, t. ház, illik ama népdalba, de nem illik ide, azért bátor vagyok indítványozni, hogy a „hozzájok való mellékletekkel együtt" helyett tétessék „mellékleteikkel és a zárjegyzőkönyvvel együtt". Baross Gábor előadó: T.ház! Kénytelen vagyok sajnálattal eonstatálni, hogy azon hosszá beszédhez ezen módosítást arányban levőnek nem tar tom, valamint sajnálattal kell constatálnom azt is, mily kevés becset tulajdonít a t. képviselő ur az időnek. Ha én ez irányban követném a t. képviselő ur példáját és szóba hoznék sok minden, e tárgygyal összeköttetésben épen nem levő kérdést: fölvethetném például e kérdést: vájjon szükséges-e második kamarai titkár, vagy nem? De nem fogom a t. képviselő ur példáját követni, a ki pedig még az én tanúságomra is hivatkozott, hanem egyszerűen figyelmeztetem a t. házat, hogy a közgazdasági bizottság nyelvészeti tekintetből is bírálat alá vette a javaslatot, tett is azon módosításokat és én még bátor leszek azokhoz, mint a bizottság előadója, egyes kisebb, a szöveg lényegét nem változtató módosítást hozzá adni, de épen nem tartom szükségesnek azt, hogy akár nyelvi, akár styláris szempontból a bevezetésen változtatás tétessék azon módosításon kivül, a melyet előadni bátor voltam. Arra kérem a t. házat, méltóztassék Steinacker képviselő ur módosítását mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy maga a szöveg meg nem támadtatott, kijelentem, hogy az általánosságban el van fogadva. Kérdem, méltóztatik-e a t. ház elfogadni az előadó ur azon módosítását, mely szerint a második sorban beteendők: „1878. évi XX. t.-cz. 3. §-ban megszabott módon", igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) Ennélfogva kijelenthetem, hogy az előadó ur által beadott módo| sítvány elfogadtatott. | Méltóztatik a t. ház az eredeti szöveget