Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-24

276 14- orszásros ülés deczember 5. 1S81 Jenő képviselő ur határozati javaslatát? (He­lyeslés.) Mielőtt feltenném a kérdést, fel fog olvas­tatni a határozati javaslat. Rakovszky István jegyző (olvassa Gaál Jenő képviselő határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Szerbiával 1881* május 6. (ápril 24) kötött ke­reskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen! Bern!) A kik elfogadják, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség el­fogadja. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e azon határozati javaslatot elfogadni, melyet Gaál Jenő képviselő ur és társai beadtak ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A többség nem fogadja el. Következik a részletes tárgyalás. Péchy Jenő' jegyző' (olvassa a czímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a beve­zetést). Baross Gábor előadó: T. ház! A beveze­tés második sorában egy kifejezés maradt el, mely edrlig hasonló törvények bevezetésénél hasz­náltatni szokott és ez az, hogy itt kimondandó, hogy ezen szerződés az 1878: XX. t.-czikk III. czikkében megszabott módon köttetett. Ennél­fogva kérem a t. házat, méltóztassék a 2-ik sor­ban ezen szó után „által" az ajánlott módosítást elfogadni. (Helyeslés.) Rokovszky István jegyző (olvassa): „A bevezetés második sorában e szó után „által" teendő: az 1878: XX. t.-ez. III. czikkében megjelölt módon". _ Steinacker Ödön: T. ház! A sajtóban és még inkább a közvéleményben igen gyakran éri az országgyűlést azon szemrehányás, hogy a tör­vények alkotásánál némi pongyolasággal jár el. Nem érzem magam hivatva ezen nézetet álta­lánosságban helyesnek, vagy nem helyesnek mon­dani s különösen magyar eredeti szöveg tárgya­lásánál nem érzem magam eompetensnek a eorrect­ségre vonatkozólag felszólalni; a hol azonban az eredeti szöveg nem magyar, hanem más nyelvű — ez esetben franczia, — a hol be lehet bizonyítni, hogy valami helyesen van-e fordítva vagy nem, ott bátorkodom a t. ház figyelmét oly tételekre irányítani, a melyek nézetem sze­rint megváltoztatandók. Már 5 évvel ezelőtt, — emlékezni fognak reá a t. ház régibb tagjai •—• volt alkalmam a román szerződés tárgyalása alkalmával a t. ház figyelmét hasonlókép számos fordítási és tárgyi hibára felhívni. Akkor azt mondottam, hogy az illető helyen az egyezmény franczia szövege irányadó ugyan, mindamellett a t. ház ezen egj^ezményt magyar nyelven tárgyalta s azt hiszem, hogy kell, hogy egy törvénynek, mely tárgyaltatik, magyar szövege is hibátlan legyen és megfeleljen a minden irányban támadható kö­vetelményeknek. Megengedem azt, hogy az ily okmányok fordítása nehézséggel jár, de ennek da­czára követelhető, hogy a magyar szöveg helyesen fordítva s azon kivül magyartalan ne legyen. Ma t. ház ugyanazon véleményben vagyok. Akkor, midőn azt kívántam, hogy a szöveg kiigazítás vé­gett a központi bizottsághoz utasíttassák, más idők jártak, mint ma. Akkor sokkal nagyobb többség volt, mint ezen 280 főnyi többség, a melyre nem rég oly büszkén hivatkozott Csernatony igen t. képviselő ur és akkor nemcsak stiláris és fordí­tási hibákat lehetett elfogadtatni, hanem a kétszer­kettő négynek (Most is lehet! baloldalon) fejre­állítását is keresztül lehetett volna vinni. (Mozgás a jobboldalon.) Csak egy tagja volt azon többségnek, a mely akkor még teljesen bizott a fuzionális kor­mányhonmentő és deficzitet megszüntető qualitásai­ban, a ki elég bátorsággal és tárgyilagossággal bírt, hogy engem támogasson. Ugyanis Pulszky Ágost t. képviselő ur figyelmeztette a t. házat arra, hogy azon külömbség, mely a két szöveg, t. i. a magyar és franczia közt van, nem életbevágó ugyan és hogy nem valami nagy szerencsétlenség volna, hatéves fordítás fogadtatnék el, de — úgymond — azt hi­szem, ha az ily csekély ha az ily pontatlanságot elnéz­nők, az nem férne össze azon komolysággal, mely ­lyel a törvényeket alkotni kell és azon szabatos­sággal, méhnek a törvények alkotásánál a szö­vegezés alkalmával mindig példaként kell szol­gálnia, mert ez igen könnyen arra vezethetne, hogy nagyobb fontosságú fordításnál is ott, a hol az interpaetátió erdekei a szoros fordítást követelik, hibák történhetnének. Daczára ennek, az akkori többség az általam tett indítványokat nem fogadta el. Azonban a tárgyalás az nap be nem végeztetvén és a mi­nisterelnök ur Bécsbe menvén, a hol akkor igen sok dolga volt, bebizonyult ama ismeretes köz­mondás helyessége, hogy ha a macska nincs itthon, az egerek tánczolnak és a kormánypárti honatyák törvényhozói lelkiismerete a minister­elnök ur távollétében felébredt. 63 indítványom közül 60-at fogadtak el akkor és azonkívül a tarifa, a mely a szerződéshez mellékelve volt, visszautasittatott a központi bizottsághoz; ennek is maradt még sok igazítani valója. Classicus tanúm erre a mostani előadó Baross Gábor t. képviselő ur, a kinek sokoldalúsága akkor még nem volt ugyan annyira ismeretes, mint most, midőn ezen sokoldalúság őt kormánypárti „Mädchen für Alles" szerepére qualificálja;; de ő is tagja volt annak a bizottságnak. Ugyanakkor még egy igen helyes felszólalás is történt. Irányi | Dániel képviselő ur egy kérést intézett a t. kor­[ mányhoz: lehetetlen —• monda — ki nem fejez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom