Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-23

242 23. országos ülés deczember í. 1SS1. nytást egész határozottan megtagadom. (Helyeslés a szélső baloldalon?) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szólhat még az előadó ur és Helfy Ignácz képviselő ur, mint az ellenindítvány beadója. (Felkiáltások: Szavazzunk!) Ha szólási jogukkal élni nem kivannak, kérdem a t. házat, elfogadja-e az 1882. év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául. (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Tibád Antal jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—5. %-ait, melyek változatlanul elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a Jegközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya, a közgazdasági bizottságnak 49. számú jelentése a Szerbiával 1881-ben kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatnak kívánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy azt felolvasottnak kívánják tekinteni? (Igen!) Tehát a jelentés felolvasottnak tekintetik. Az általános vitatkozást megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Baross Gábor előadó: T. ház! A tárgy fontosságánál fogva meg fogja engedni a t. ház, hogy a most szőnyegre került törvényjavaslatot lehetőleg röviden ismertessem, (hálljuk!) A Szerbiával 1881. május hó 6-án, illetőleg ápril hó 24-én kötött kereskedelmi szerződést a közgazdasági bizottság elfogadásra ajánlja, különösen politikai és közgazdasági indokoknál fogva. A politikai indokokra nem reflectálok, mert abban a nézetben vagyok, hogy azokat mindenki, a ki a helyzetet ismeri és annak exigentiáival foglalkozott, önmagának kellő módon meg fogja fejthetni. Ellenben a közgazdasági indokok tekintetében bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani a közgazdasági bizottság jelentésének ama részét, melyben kimutatja, hogy ezen megkötött kereskedelmi szerződés egyes pontjaiban a jelenleg tényleg fennálló helyzetnél előnyöeebb és ennélfogva ezen szerződés elfogadása közgazdasági szempontoknál fogva is indokoltnak tűnik fel. Maga a törvényjavaslat a következő részletekből áll. Az első részt képezi egy átalános szerződés 18 czikkel, a mely szerződés részletes intézkedéseiben tartalmazza mindazokat, miket hasonló kereskedelmi szerződések általában magukban szoktak foglalni. Két különösen kimagasló része van ezen általános szerződésnek. Az egyik az, mely a második czikkben foglaltatik és a szabad letelepedés kölcsönös módjait, az iparés kereskedelem űzését stb. szabályozza ; a második pedig, egyfelől rendelkezik az iránt, hogy a Szerbiába való bevitel alkalmával mily díjak szedhetők a szerb kormány részéről, de másfelől a monarchia részéről kimondja, hogy Szerbia számára nem köt le egyebet, mint a mit más államok számára lekötött, t. i. a legtöbb kedvezményezést egyes kivételekkel, a melyekről ha szükséges lesz, később fogok szólhatni. A főszerződés első mellékletét képezi az A) alatti tariffa, a mely — miként mondám — szabályozza a Szerbiába való bevitelnél a szerb kormány által szedhető vámokat. Ezek részben specificusak 19 tételben, részben érték szerint 6%, 8% és 15%-ban vannak megállapítva. Az értékvámokra vonatkozólag ki kell emelnem az A) melléklet végén foglalt ama rendelkezést, hogy az értékvámok a szerződés életbe léptetése után hat hónap alatt specificus vámokká alakittatnak át. A í5%-os értékvámra nézve pedig megjegyzem hogy e vám, mig az angol szerződés tart, 10%-ban szedhető. A mi pedig magát a tariffát, t. i. a specificus vámokat illeti, azok azon állapotnál, a melynek de jure léteznie kellene, kedvezőtlenebbeknek tűnnek fel, a mennyiben a szerződéses viszonyok folytán Szerbia csakis 3%-uyi értékvámot tartozott volna tőlünk szedni és ezen tariffa melléklet szerint a specificus vámok a tárgyaknak 7, sőt némely kevés esetben annál nagyobb %-nyi értékét képezik. A közgazdasági bizottság azonban arra utal, hogy nem a de jure létező helyzettel hasonlítandó össze ezen tariffa,' hanem magával a tényleges helyzettel és megjegyzi azt, hogy a 7%-nyi specificus vámok még nem képeznek kedvezőtlen eredményt, sőt hogy ezek általában kedvezőknek is mondhatók. De egyébiránt is t. ház, azon engedmények, melyek itt Szerbiának adatnak, részben ellensúlyoztatnak az által is, hogy a jelen helyzet határozottabbá tétetik és hogy a bevitelnél szabályosabb és meggondolt számításra nyuj'tanak alapot. Ugyanis a 3%-nyi értékvám fennállott ugyan, de ahhoz hozzájárult részben a regale, részben a fogyasztási-adó czímén más megterheltetés. Ezen szerződés zárjegyzőkönyvében határozottan körvonalozza a regale, ugy mint a fogyasztási adó kivetését és általános intézkedésekben kimondja, hogy e részben a szerződő államok közt teljes viszonosság uralkodik és nem szedhető a monarchiából bevitt tárgyak után csekély módosítással nagyobb fogyasztási adó és más illeték, mint a milyen a belföldi árúk után szedetik. Továbbá ugyancsak a főszerződésnek B) mel-