Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-21
21. országos ülés dom, kötelességemnek tartom már most is röviden kiterjeszkedni a közigazgatási bizottság által az eredeti törvényjavaslaton a részletekben tett módosításra s annak indokaira. Mint a jelentésből látni méltóztattak, a bizottság Tornamegyének öt községét, névszerint Dernő, Hárskút, Kovács-Vágás, Lucska és Barka községeket a szintén szomszéd Grömörmegyéhez csatolni határozta. A bizottság ez intézkedésének indokául szolgált az emiitett községeknek, az eredeti törvényjavaslat benyújtása óta időközileg a belügyministermmhoz beterjesztett ez irányú folyamodásuk. A belügyministerium által ez irányban folytatott tárgyalásokból meggyőződött a bizottság, miszerint említett községeket ugy helyrajzi fekvésök, mint minden elképzelhető érdekök Gömörmegyéhez s annak az említett községekhez alig egy órányira fekvő Rosnyó városához vonzák, hol piaczukat, szolgabírói, járásbirói, adó hivatalukat együtt feltalálhatják, melylyel könynyen közlekedhetnek, mig Ábaujmegyétől nagy távolság, sőt jelenbeni székhelyöktől Tornától is gyakran közlekedésileg áthághatlan hegység választja el Őket. Rég táplált óhajok teljesedik ez intézkedés által említett községek körülbelöl 2760 lakosának, az állami administratió minden hátránya nélkül. Ez intézkedésből kifolyólag, szükségesnek látta a bizottság, az említett községekben lakó megyei bizottsági tagokra vonatkozólag, valamint azoknak Grömürmegyében képviselőválasztó kerületbeleendő beosztásuk irántatörvényjavaslat2-ik, illetőleg 5.§-ában a kellő módosításokat megtenni. Jól tudom én azt, t. ház, hogy a múlt emlékeivel, hagyományaival szakítani mindenkinek fáj s igy Tornamegye is feljajdul a törvényhozásnak rá nézve sérelmesnek látszó intézkedése ellen; nem is csudálom, nem is kárhoztatom érte; azonban a megyék végleges rendezése nagy feladatának csak akkor felelhetünk meg az általános administratió érdekében üdvösen, ha egyesek érdeköket, az állam érdekének aláhelyezik; {Helyeslés jobbfelöl.) s ezt ne feledjék Tornamegye lakói se!! — Vajha eljutna hozzájuk azon kérelmem, melyet, miut ezen előttük gyűlöletes törvényjavaslat előadója, kötelességszerűleg hozzájuk intézek; s ez az, hogy ne tekintsék magukat már előre, minden ok nélkül mostoha gyermeknek, mostoha testvérnek Abauj megye mellett, legyenek róla meggyőződve, hogy a közös anya a haza s gyermekeinek őrző dajkája a törvény, egyformán osztandja mindenikőjöknek ugy a kedvezményeket,mint a kötelességeket; ne tekintsék e törvényjavaslatot lélekharangnak, mely életök felett kondult meg, hanem az Abaujmegyéveli egyesülés szép jövőt jósoló szózatának . . . (Henovember 28. 1SS1. 207 1 lyeslés jobb/elöl.) mely nem vészt, de a közös czél i felé haladást jelez. Méltóztassék t. ház a bizottság által módosíj tott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, (Helyeslés jobbról.) Lükő Géza: T. ház! (Halljuk!) A szőnyegen levő törvényjavaslat döntőleg határoz azon törvényhatóság sorsa felett, a melynek én szülöttje és egyik régi képviselője vagyok; méltán kérhetem tehát a t. háztól, hogy rövid előadásomat figyelemmel kisérni méltóztassék, (Halljuk!) A századok óta fennálló törvényhatóság, mely mondhatom, a megyék egyik legrégebbike, bátran merem állítani, minden időben, minden körülmények között teljesítette hazafias kötelességét. Fennállásának voltak fényes pontjai, tények, melyek emlékezetét örök időkre biztosítandják. Midőn a magyar tud. akadémia megalapításáról volt szó, az áldozathozatalok sorában (Halljuk!) Tornamegye akkori követének 25,000 forintos alapítványa a negyedik volt Közlekedési téren e törvényhatóság ezelőtt 60 évvel közteher-viselés utján egy nagyszerűhegyiutat létesített, mely az állami utaknak ma is nevezetes alkatrészét képezi s melynek létesítése az államnak százezrekbe került volna. Valahányszor Budára megyek, mindig büszkén lépdelek a lánczhidon, mert annak nevezetes alkatrészei Tornamegye egyik vasgyárából kerültek ki. Az 1848—49-diki önvédelmi harezban állított e törvényhatóság annyi önkénytest és honvédet, mint bármely más törvényhatóság lakosainak számarányához képest s az önkénytesek és honvédek híven, vitézül teljesítették kötelességüket, én magam is odatartottam mellemet az osztrák jágerek golyóinak. (Éljenzés a szélső' haloldalon.) A mi pedig a jelent illeti, bátran merem ismét állítani, hogy lehet az országnak oly megyéje, melynek közigazgatása oly jó, mint a mienk, de annál jobb aligha van; és hivatkozom e részben a legilletétékesebb biróra, a belügyminister úrra, kinek közvetlen tudomása van e dolgok meneteléről. Ezen állapot bőven körül van irva azon kérvényben, a mely e törvényhatóság részéről az utolsó órában a képviselőházhoz intéztetett. Elő van abban adva, hogy pénztáraink mindenkor rendesen kezeltettek, hogy a megye útjait akkép hozta rendbe, hogy alig van egy községe, mely közlekedési és állami utakon még a legesősebb időben is biztosan ne közlekednék, hogy a gyámügyeket rendezte oly módon, melynél fogva nincs a megyében egy árva, kinek gondnoka, vagy gyámja számadásait félévenként rendesen be ne adná s kinek, ha csak egy parányi viskója van is, az tűz ellen hatóságilag ne lenne biztosítva ; ( községi ügyeit reudben tartotta, szóval mind az állami, mind a szűkebb körű közigazgatási fel_ adatoknak megfelelt, (ügy van! a szélső baloldalon.)
