Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

208 21. országos ülés november 28 1881. Közelebb térve a szőnyegen levő törvényjavaslathoz, ennek eziméül nem Abauj és a Tornamegyék egyesítését, hanem Tornamegye megsemmisítését kellett volna kitűzni. (Ugy van! a szélsőbalon.) Mindazok daczára, amiket a t. előadó nr e részben előadott, eltekintve a bizottsági tagok számarányától, eltekintve attól, hogy a megye székhelyén az állandó tisztviselők és az ott lakó bizottsági tagok, lehet mondani, állandóan túlsúlyban vannak, ami megsemmisülésünk kétségtelenné válik; s ezt rögtön láthatjuk, hacsak egy pillantást vetünk is a két megye topograpbikus helyzetére. Abaujmegyéuek területén, annak hosszában át nincs vasút. Egyik oldalán vonul végig az egyik vasút, a másik oldalán pedig a második, melyek azután Kassán összpontosulnak. Ezen vasutak segélyével minden bizottsági tag bemehet a központba és még ugyanaz nap vissza is mehet. Mig minekünk, 6 — 10—11 sőt több mérföldet is kocsin kell megtennünk, habeakaruuk menni. Ebből világosan kitűnik, hogy a versenyt nem álljuk ki. De nem is kell ennek megtörténnie. jjEgy kis jó akarat mellett megmaradhatunk önálló törvényhatóságnak. A t. belügyminister ur, valamint a t. előadó ur is a kérdésnek pénzügyi oldalára fektették a fősúlyt s jelesen azon javaslat alapján, melyet a t. belügy niiaisíer ur benyújtott s mely iiormativuma lenne a megyék jövő háztartásának, Tornamegye administratiója e szerint 28 ezer frtot igényelne. De ezen terv, ezen javaslat, mely sem a közigazgatási bizottságban, sem a pénzügyi bizottságban nem tárgyaltaíott, még nincs elfogadva és miután évenkiuti 240 ezer frtuyi többletet involvál, valószínűnek tartom, hogy a ház nem is fogja elfogadni. De másrészről beadatott a javaslat a belügymim'ster ur által a megyék háztartási költségeinek fedezése iránt, mely szerint Tornamegye közigazgatási költségei 18,000 frtra rúgnának. Ha tehát ezen 18,000 frtot megadja a t. ház a közigazgatásra, addig legalább, mig a többi kikerekítések munkája is elő fog készíttetni, sem a megye lakosságára, sem az államra nagyobb teher nem fog háramoíni, mig ellenben, ha a törvényjavaslat, a melyet előbb említettem, normativum gyanánt elfogadtatik, akkor Abaujmegye közigazgatási kiadásai egy magukban 11,000 frttaí szaporittatnak, mihez járul a Tornamegye hozzácsatolásából származó 8 ezer frtnyi többlet. Látjuk, hogy már ebből is kitelik azon összeg, melyet jelenleg Tornamegye közigazgatása igénybe vesz. Hogy pedig, mint eddig, ugy ezután is teljesíteni fogja Tornamegye a közigazgatás iránti kötelességeit, azért bátran elvállalom a felelősséget. De nem is szükséges, hogy mindenütt nagj fizetés adassék a tisztviselőnek, mert én azt hiszem, hogy kevesebb munkának kevesebb a jutalma is és Tornamegye eddig a legszűkebb korlátokra szorítkozott a kiadásokban, mit bizonyít az is, hogy az alispáni hivatalt és az árvaszéki elnökséget egyesítette. De egyátalában nincs még az én nézetem szerint ezen dolog megérlelve és semmi ok sincsen arra, hogy e kérdés igy kiszakítva az okvetetlenül bekövetkezendő többi kikerekítési munkálatokból,hozassék napirendre; nincs, mondom, eléggé előkészítve, mert a bizottság első tárgyalása alkalmával — mit a t. előadó ur is felemlített — több község kérvénye mutattatott be, melyek az egyesítés esetén kérték magukat Gömörmegyéhez csatoltatni, később pedig beadatott több borsodmegyei község kérvénye, melyek tudtommal eddig figyelembe nem vétettek, szóba sem hozattak s a mely kérvényekben e községek kérték magukat Tornamegyéhez csatoltatui. (Ugy van! a széls'd baloldalon.) Tegnap előtt szintén adatott be két kérvény, melyek az összecsatoiás, vagy össze nem csatolás kérdésével szoros összefüggésben vannak. Ezek mind indokok arra, hogy igy kivételesen, a többitől kiszakítva, a t. ház ne intézkedjék e kérdésben, hanem majd akkor, midőn az ehhez hasonló többi kérdések is előkészítve és a t. ház elé terjesztve lesznek. Ezzel berekeszthetném előadásomat, azonban tartozom még a t. előadó ur előadására egy észrevétellel. (Halljuk!) Nem kérünk mi azon vigasztalásból, melyre a t. előadó ur bennünket méltatott s ne méltóztassék a theoriából kiindulva bennünket azzal biztatni, hogy mily nagy boldogság, mily nagy előnyök várnak reánk. Ezt a keserű poharat a törvényhatóság kiürítette már József császár idejében, kiürítette már a Bach kormány alatt és midőn azután a visszacsatolás megtörtént s mint a megye parányi tisztviselője, a visszacsatolást eszközöltem, visszahozván az árva, a telekkönyvi iratokat, élő tanúja voltam azon örömnek^ melylyel a megye a visszacsatolást fogadta. (Éljenzés a szélső balon.) Remélem, hogy ha a műtétei most harmadszor is csakugyan megtörténik rajtunk, az nem lesz állandó, mert egy magyar, önálló, mindenkor hű, hazafias törvényhatóságot az élők sorából kitörölni nem lehet. (Éljenzés és tetszés a szélső balon.) Ajánlom a t. háznak az általam és társaim által benyújtott elleníndítványt elfogadásra. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Az ellenindítvány fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző' (olvassa): „Ellenindítvány beadják: Lükő Géza, Szederkényi Nándor, Győrffy Géza, Csávolszky Lajos, Kállay János, Farkas Balázs, I'sáak Dezső, Gzierer Ákos, Földes Gyula, Lits Gyula. „A ház az Abauj és Tornamegyék egyesítése iránt beadott 32. szám alatti törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alap-