Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-19
19. országos ülés november 24. 1SS1. 193 dolognak természetében fekszik. Előttünk van egy ódon rendszer, melyet nem lehet egyszerre halomra dönteni, hanem melyen lépésről lépésre javítani kell, ha nem akarunk oly állapotokat teremteni, melyek ázsiaiaknak mondhatók; előttünk van egy írásbeli eljárás; előttünk van azon állapot, mely szerint magánjogi codificatiónk nincs; előttünk van egy, a kor szellemére alapított büntető törvénykönyv és nincs bűnvádi eljárásunk; szóval vannak institutióink minden korból s a törvények tekintetében minden szakma hézagokat mutat fel. Létezik tehát egy kényszerhelyzet, t. i. az: hogy ezen viszonyokból ki kell bontakoznunk. A jelen törvényjavaslat ideiglenes intézkedést tartalmazván, a kérdés csak az: hogy az ezen helyzetből való kimenekülésre ez-e a leghelyesebb út, vagy pedig kellett volna-e más utat választani ? Előttünk van a curia két osztályának január elsején véghez menendő egyesítése. Ki mondhatná meg ma, hogy milyen hatása lesz ennek az életben? szaporodni vagy kevesbedni fognak-e az ügyek és mennyivel fognak szaporodni, illetőleg mennyivel fognak kevesbedni, mennyi lesz tehát feleslegessé a birói személyzetből? Előttünk áll a legközelebbi években a kir. tábla decentralisatiója. Ki tudja megmondani, mily hatással lesz ez a birói személyzet szaporításának vagy apasztásának szükségességére. Azt hiszem, hogy aligha van valaki a teremben, ki eziránt felvilágosítást volna képes nyújtani. És ha igy álla dolog: ma nevezzünk-e ki bírákat, kik talán akkor, ha a curia egyesítése czélszerünek mutatkozott, nyugdíjazandók lesznek, vagy pedig a kir. tábla decentralisatiója folytán feleslegesekké válnak? A leghelyesebb, a mit a jelen viszonyok közt tenni lehet és a mi legkönnyebben vezet ki a chaosból és a kényszerhelyzetből, az az eszköz, a melyet tanácsolnak. T. ház! Én azt tartom, hogy az igazságügyi politika ma nem rendes viszonyok közt mozog, mint nem is mozgott abban az újabb alkotmányos aera kezdetétől fogva, legalább nem rendes kerékvágásban, hanem mozog a fejlődési stádiumban feltételezett új viszonyok közt, midőn a közbejövő nehézségeket és akadályokat előre meghatározni nem lehet és midőn szemügyre kell venni mindazon körülményeket, melyek incidentaliter is birnak kényszerítő hatással. Én ezen alapon fogadom el a minister ur által javasolt expedienst és ezen okokból járulok hozzá ezen törvényjavaslat elfogadásához és azért a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra többé senki sincs feljeKÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. gyezve. Ha senki sem kíván szólni, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház az 1880. évi LXIV. t.-czikkben adott felhatalmazás hatályának kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czímét, az L, 2. és 3. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: Az ekként részleteiben is elfogadott törvényjavaslat végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki A napirend második tárgya levétetvén, következik a napirend harmadik tárgya: a közigazgatási bizottság jelentése némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazításáról s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyábau. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Felolvasottnak vesszük!) az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Péchy Jenő előadó: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatban foglalt intézkedések, t. i. némely községeknek és pusztáknak más törvényhatóságokba leendő átcsatolása és bekeblezése, a törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban pontonként és részletenként oly kimerítően vannak indokolva, hogy csak a t. ház türelmével élnék vissza, ha azok ismétlésébe bocsátkoznám, vagy azokhoz valamit hozzáadni akarnék. Ez átkeblezések a belügyministeriumnak az illető községekkel és törvényhatóságokkal folytatott hosszas tárgyalásai után jöttek létre. Ez átkeblezések habár az illető községek kérelmére és kezdeményezésére hozatnak javaslatba, az admiüistratió érdekei mellett az illető községek adózó polgárai érdekében is történnek. Fentartván magamnak kötelességszeruleg a részleteknél netán kívántató felvilágosítások megadását, röviden ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Ezen törvényjavaslatot én általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául; mert, habár itt némely községek és puszták átcsatolásáról van szó, habár az előadó ur megjegyezte, hogy ezen kiigazítások iránt már hosszabb tárgyalások folytak az illető községekkel és megyékkel, mégis midőn ezen némely községek átcsatolását megtekintem, azt látom, hogy ez az egész országra 'kiterjed, mert ott van Szepes, Sáros, Zemplén, Bars, Sopron, Kolozs megye stb.; ugy hogy az ország egyik szélétől a másikig történnek kiigazítások és áthelyezések, melyek mindegyike ürt hagy ugy a közigazgatási költségvetés tekintetébei), 25
