Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-405

90 405. országos ülés májns 25. 1881. mint feleslegesek elhagyandók; s minthogy a polgári rendtartás a „meghatalmazott" kifejezést egyéb intézkedéseiben csupán a gyakorló ügyvédekre való vonatkozással használja, egyéb közbenjárókat megbízottaknak nevezvén, ezen §. 2-ik bekezdésében előforduló eme szó: „meghatalmazott" ezen szóval „megbízott —", hasonlóképen a 11. §. 3. sorában előforduló ezen szót: „meghatalmazottja" ugyanazon indokból „megbízottja" szóval feleserélendőnek véli." Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság a 11-ik §dioz tett módosításokhoz hozzá járul. Antal Gyula jegyző' {olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát): „A 12. §. utolsóelőtti sorában eme szavak „mint meghatalmazottak", a 11. §-nál felhozott indokból ezen szavakkal: „ mint megbízottak" felcserélendők." Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság ezen módosítványt elfogadta. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a módosítványt elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa): „A 13. §. utolsó pontja után, o) pont alatt a következő szöveg veendő fel: ,,o) Azon ügyek, melyekre nézve a sommás eljárást külön törvény állapítja meg." Teleszky István előadó: Az igazságügyi bizottság elfogadta ezen módosítványt. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a főrendiház módosítványa elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát): „A törvényjavaslat az Írásbeliség állítólag egyik legkirívóbb árnyoldalát képező előadói rendszer ellenébe, a rendes perekben az alsó és felső, a sommás perekben pedig a felsőbb bíróságoknál a felek képviselőit az előadás kiegészítésének kérelmezhetésére szándékozik feljogosítani. Ezt illetőleg nem is terjeszkedik ki a főrendiház bővebben arra, miként eme felhatalmazás, mely előre láthatólag leginkább a felső bíróságoknál vétetnék igénybe, a szóbeliség és írásbeliség félszeg egybevetése volna, ugy az egyik, mint a másik rendszer lényegével homlokegyenest ellenkeznék. Kétségbevonhatlan azonban, hogy az nemcsak az eljárás lassítására s költségesebbé tételére vezetne, de a mellett, hogy annak a gyakorlatban mi hasznos eredménye sem volna, a felsőbb bíróságot túlterhelné s a kellő anyagi eszközzel nem rendelkező féllel szemben, az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megingatására s a birák és ügyvédek köztti káros összeütközésekre szolgálhatna alkalmul. Ezek s ama körülmény, hogy a törvénykezés nyilván lévén, az előadó ellenőrzése s a bíróság felelősségre vonása a felek előtt nyitva áll, elégséges indokok arra, hogy a főrendiház a kérdéses felhatalmazást s az avval kapcsolatos határozmányokat elvben sem fogadván el, a 17. és 18. szakaszoknak törlését határozta el." Teleszky István előadó: T. ház! A főrendiház módosítványai között kiváló fontossággal bír az, melylyel a novellának a képviselőház által már elfogadott 17. és 18. §§-ait kihagyandóknak határozta. Ezen 17. és 18. §§. szólnak arról, hogy a perek előadásánál ugy az alsó, mint a felső bíróságoknál a felek képviselőit, a mennyiben e joggal élni kivannak, jog illesse, hogy rövid felszólalásban az írásbeli pernél íörtéut előadás hiányaira reá mutatva, a tanácstól az előadás hiányainak kiegészítését kérhessék, mely kérelmükre aztán a tanács, ha indokoltnak találja, a kiegészítést elrendelheti. Az igazságügyi bizottság a törvénykezési rendtartásra vonatkozó általános jelentésében kifejtette azon indokokat, a melyekből kiindulva ezen újítást szükségesnek tartja és a képviselőháznak elfogadásra is ajánlja. Szemben az előadói rendszer azon árnyoldalával, mely szerint az előadó úgyszólván uralja a pert, az igazságügyi bizottság ezen újításban biztosítékot tálált volna, a mely mellett az igazságszolgáltatásnál az előadás helyessége és ebből folyólag aztán az igazságszolgáltatás alapossága és megnyugvása következett volna. Fájdalommal veszi az igazságügyi bizottság, hogy az országgyűlés másik háza — különösen a birói karban felmerült ellenhatás uralma alatt — ezen újításhoz hozzá nem járult és bár az igazságügyi bizottság a főrendiház indokolásában foglaltakat nem találja meggyőzőknek és ezen újításnak ott ecsetelt bajait legalább is túlzottaknak tartja, mindazonáltal tekintettel egyedül azon körülményre, hogy a képviselőház napjai megszámlálvák és hogy ezen törvényjavaslat sorsát, mely törvényjavaslat kapcsolatban van a végrehajtási eljárásról szóló törvényjavaslattal is, ezen újítási kérdésben felmerült éles és rövid időn ki nem egyenlíthető differentia miatt kérdésessé tenni nem kívánja, az igazságügyi bizottság csak ezen indokból a főrendiház határozatához való hozzájárulást ajánlja a t. háznak és ezt én is kérem. [Helyeslés) Vidliczkay József: T. ház! Előre kijelentem, miszerint a főrendiháznak határozatához, mely szerint a perrendtartási novella 17. és 18. §§. törlendők leimének, hozzá nem járulok. Azt hiszem, hogy mindenek előtt az indokot kell tekinteni, a melyekre a főrendi üzenet hivatkozik. Két fő indokot hoz fel a főrendi üzenet határozatának támogatására. Az egyik az, hogy a felszólalási jog a gyakorlati életben semmi hasznos eredményre nem vezet. Ez puszta állítás, melylyel szemben elég annak valóságát megtagadni és én akként vagyok meggyőződve, hogy a ki a törvénykezés gyakorlati életét is-