Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-405

405. országos üléi meri, az nem tarthatja helyesnek ez indokot, igenis, a kérdésben levő felszólalási jog igen hasznos eredményekre vezet, mert correetivumát képezi az előadás hiányai- és hibáinak. Igen csodálkozom rajta, hogy a főrendek a puszta állításnál maradtak és állításukat bővebben nem fejtegetik, nem részletezik, nem indokolják. Azt mondja a főrendi üzenet, hogy nyitva áll a felek előtt, ha az előadás hiányos, a bíróságnak felelősségre vonása. Kezemben van a birói felelősségről szóló törvény s a mennyiben a t. igazságügyminister ur netán a főrendi üzenet mellett kívánna felszólalni, bátor vagyok tisztelettel megkérni, méltóztassék a mai bővebb eapacitátiónkra e törvényből felolvasni azon szakaszt, a mely azután a gyakorlati életben azon felelősségre vonásnak, a melyről az üzenet emlékezik, valami gyakorlati értéket adna, mert megvallom, én oly szakaszt nem találok benne, a mely az előadás hiányainak irányában a feleknek -valami biztosítékot nyújtana. Egyet vagyok kénytelen, meghallom fájdalommal, constatálni és ez az, hogy a főrendiház itt valami túlságos conservativ szerepre vállalkozott. A főrendiház annyira szerelmes az Írásbeliségbe, hogy még az árnyékától is fél a szóbeliségnek és közvetlenségnek. Azt hiszem, hogy ez egyedüli indoka a főrendek határozatának. T. ház! Az én felfogásom szerint, ha van valódi értéke a perrendtartási novellának, az főleg ezen 17. és 18. §§-ok intézkedésének tulajdonítandó, melyek egy új helyes institutiót foglalnak magukban. Még azt is felhozhatnám, hogy én a törvényhozás alkotásaiban nem vagyok barátja az ugrásnak, hanem barátja vagyok a helyes, fokonkénti fejlődésnek. A felszólalási jog a törvényhozás által helyesen megállapíttatva, bizonyos tekintetben átmenetet képezhet az írásbeliségről a szóbeliségre és közvetlenségre. Én részemről e tekintetben is értéket tulajdonitok a 17. és 18. §§-oknak. Egy szóval mindazon előadottakat tekintetbe véve, különösen azt, hogy nem arról van itt szó, hogy új §§-okat alkossunk, a mire talán nem volna már idő, hanem szó van egyedül arról, hogy fenntartsuk-e már a meglevő §§-okat, a melyeknek fenntartása semmi időt és munkát nem kíván; mondom, azt is tekintetbe véve, hogy nagyobb értéke legyen a perrendtartási novellának, a mely nélkül az valódi értékére nézve nagyon sovány lenne, én határozottan ragaszkodom a t. háznak a 17. és 18. §§-okra vonatkozó határozatához és nem járulok a főrendiháznak e részbeni üzenetéhez. Elnök: Ha szólni senki sem kíván és az előadó ur sem él szólási jogával, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e hozzámájns 25. 1881. 91 járulni a főrendiház azon üzenetéhez, a mely szerint a 17 —18. §§-ok kihagyandók s a melyhez az igazságügyi bizottság is hozzájárul ? Méltóztassanak azok, a kik hozzájárulnak, felállani. (Megtörténik.) A ház többsége hozzájárul és igy a 17., 18. §§-ok kimaradnak. Antal Gyula jegyző (olvassa).- „A 17. és 18. szakaszok elhagyása folytán a 15. §-ban a hivatkozás „47. §."-ról „45. §."-ra történend; az „58. §."-ról pedig az „56. §."-ra helyesbítendő. Hasonlóképen a 19—62-ig terjedő szakaszok természetszerűleg kettővel kisebb t, i. 17—60 sorszámot nyerendnek." Elnök: A szakaszok sorszámai a szerint fognak kiigazittatni. Antal Gyula jegyző (olvassa)- „A régi 21. most 19. §. 2-ik bekezdése 5-ik sorában ezen sajtóhiba: „meghosszabbítják" ezen szóval , „meghosszabbíthatják " feleseréltetett. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): „A régi 24., jelenleg 22. §-ban, a sorszámok változása folytán a hivatkozások a >23. §."-ról a „21. §."-ra és a „19. §.."-ról a „17. §."-ra helyesbítendők. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): „A régi 25., most 23-ik §. által nemcsak az 1868: LIV\ törvényczikk 253. §-a, hanem a 254. §. is, részben az igényelt pótlást nyervén, a főrendiház ezen szakasz előtti eme kifejezés helyébe: „az idézett törvényczikk 253. §-a" helyett ezen mondatot a szövegbe felvétetni javasolja: „az idézett törvényczikk 253. és 254. §-ai helyett." Vagyis a főrendiház az 1868: LIV. törvényczikk 254, §-át is oly hozzáadással hatályon kivül helyezendőnek véli, miszerint ezen szakasznak a sommás perekre vonatkozó határozmányai teljes épségben tartása mellett, a 23. §. 3-ik bekezdésénél eme szavak után: „ítélet kézbesítését" ezen szavak „vagy kihirdetését" közbeszárassanak. Elnök: Elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): „A 26., jelenleg a 24. §-ban a hivatkozás az „52. §."-ról az „50. §."-ra helyesbítendő. Miután az igazolás szabályozására az 1868: LIV. törvényczikk határozmányai helyébe újabb megállapodások fognak javaslatba hozatni, a főrendiház az 1868: LIV. t.-cz. VI. czíme IV. fejezetének hatályon kivül helyezése czéljából az 50. §. után következő eme mondatot: „az idézett törvényczikk hatodik czímének L, H. és III. fejezetei helyett" „az idézett törvényczikk hatodik czímének I., II., III. és IV. fejezetei helyett* szöveggel felcserélendőnek találta." Teleszky István előadó: A bizottság is hozzájárul ezen módosításhoz. Itt megjegyzem, hogy nyomdahiba fordul elő, mert ezen szakasz nem az 50., hanem a 26. §. után fordul elő. 12*