Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-405

405. országos ülés május 25. 1881. go azonban azt hiszem, hogy a t. képviselőház maga magának csakugyan nem fogja azon bizonyítékot kiállítani, hogy nem dolgozott. Hiszeu folytonosan és nagyon nehéz, kényes dolgokkal voltunk elfoglalva. Már pedig ha volt mindig nagyon sürgős fontos dolog, akkor csakugyan nem lehet azt mondani, hogy szándékosan húzta — halasztotta — a kormány ezen törvényjavaslatnak beterjesztését. Én, t. ház, becses figyelmét nem akarván tovább igénybe venni, egyszerűen csak azt jelentem ki, hogy Baross Gábor t. képviselőtársam indítványát pártolom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Emmer Kornél az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! Kegyes engedelmével csak annyit kívánok constatálni, hogy az igazságügyi bizottság akkor, midőn ezen törvényjavaslatot tárgyalta, daczára annak, hogy azon tudat nyomása alatt állott, hogy ezen ülésszak alatt ezen törvényjavaslatból törvény alig lesz, mégis kötelességének tartotta azt behatóan és lelkiismeretesen tárgyalni és tárgyalni oly sürgősen, a mint lehetett és javítani a törvényjavaslatot, a mennyire csak lehetett. És e tekintetben azt hiszem, hogy Szilágyi Dezső t. képviselő társamnak nem volt igaza, midőn mintegy az igazságügyi bizottság ellenében is azt a vádat hozta fel, hogy a törvényjavaslat még most is jelentékeny hibákban szenved, mert hiszen az igazságügyi bizottság őt is meghallgatta, a ki szintén tagja az igazságügyi bizottságnak és számos javaslatát igenis méltányolta. Ennek a constatálásával, miután az én feladatom csak akkor kezdőthetnék e törvényjavaslattal szemközt, ha annak érdemleges tárgyalása elrendeltetik, én a dologhoz hozzászólni nem kívánok. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Baross Gábor képviselő ur egy indítványt terjesztett be, mely szerint a kir. Guriának országos képviselőválasztási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslat a napirendről levétessék. A kérdés az lesz: elfogadja-e a ház Baross Gábor képviselő ur indítványát, igen vagy nem ? Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e Baross Gábor képviselő ur indítványát, igen, vagy nem ? (Felkiáltások; Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja s igy a törvényjavaslat a napirendről levétetik. Következik a napirend további tárgya : az igazságügyi bizottság jelentése a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módosítását tárgyazó törvényjavaslatra nézve a főrendiház által megállapított részletes módosításokra. A tanácskozás rendjére nézve azon véleményben vagyok, hogy a főrendiház jegyzőKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIX. KÖTET. könyvi kivonatának illető pontja felolvastatván, ez lenne az alap, melyen haladnánk és azután fel fog olvastatni az igazságügyi bizottság vonatkozó véleménye. (Helyeslés.) Antal Gyula jegyző (olvassa): A 6-ik §-nál a főrendiház ezen §. második bekezdésének következő szövegben való elfogadását javasolja: „A telekkönyvi kitörlés iránti keresetet felperes a telekkönyvi hatóságnál is beadhatja, a telekkönyvi hatóság azonban a perfeljegyzés eszközlése után, a keresetet az illető telekjegyzőkönyv hitelesített kivonatával együtt, a bntokbirósághoz teszi át. Ezen eseteken kivül a birtokbiróság ily perekben a telekjegyzőkönyvi kivonatot hivatalból szerzi be," Teleszky István előadó: A bizottság hozzájárul a főrendiház ezen módosításához. Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a főrendiház ezen módosítását, igen, vagy nem? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) A módosítás elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa): „ A főrendiház továbbá azt hiszi, hogy a leltározás, becslés és zárlat iránti dologi cselekményekre illetékes bíróság meghatározásáról „a végrehajtási eljárásról" szóló törvényjavaslat, illetőleg a hagyatéki eljárást tárgyazó törvények kimerítőleg rendelkeznek, miért is a 6-ik §. harmadik bekezdésének elhagyását indítványozza." Elnök: Az igazságügyi bizottság ehhez is hozzájárul. Kérdem a t. házat, méltóztatik e elfogadni a főrendiház módosítását, igen, vagy nem ? (Felkiáltások: Elfogadjuk.') Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa): „A 11. §-ban, mely sommás eljárásnál a keresetek, nyilatkozatok és kérelmek beadásáról és a felek képviseltetéséről rendelkezik, nincs gondoskodva arról, hogy a felek vagy megbízottjaik által a peres, illetőleg végrehajtási ügyekben ügyvédi ellenjegyzés nélkül, a királyi járásbíróságokhoz intézett beadványok miként állítandók ki. Miután pedig az eljárás folyamára ebből számos hátrányok és viszásságok származhatnak, ezek megelőzése czéljából az idézett szakasz 5-ik bekezdéséül a birói gyakorlat által szentesített megállapodásokhoz képest, a főrendiház a következők felvételét javasolja: „írásbeli beadványok, melyeket a felek, vagy megbízottjaik peres, illetve végrehajtási ügyekben a királyi járásbíróságokhoz ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtanak be, az 1868. évi LIV. törvényezikk 167. és 168. §-ainak megfelelőíeg állítandók ki, vagy szabályszerűen hitelesítendők. Az ezen kelléket nélkülöző beadványok hivatalból vissz autasítandók." (Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa): „Ugyancsak a 11. §-nál az első bekezdésből eme szavak : „keresetüket pedig írásban is beadhatják" 12