Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-405

88 405. oruágos Illés május 25. 1881. Csernatony Lajos: T. ház! Én épen ellenkezőleg az előttem szólott képviselő úrral, azok közé tartozom, a kik mikor tárgyalás alá fog jönni ezen kérdés, támogatni fogják a euriai bíráskodást. Én nagyon jól tudom, ő ellene volt ezen eljárásnak régebben. Emlékszem igea érdekes fejtegetéseire e kérdésben, de azok engem sem akkor meg nem térítettek, sem jövőre megtéríteni nem fognak. Azt tehát egyszerűen kijelentem, hogy ha szerencsém lesz a jövő országgyűlésnek tagja lenni, én igen is Irányi t. képviselőtársammal egy véleményben fogok lenni e kérdésben. De noha én pártolni fognám e törvényjavaslatot — ellenkezőleg t. képviselőtársammal, a ki előttem szólott s megvallom, talán saját okoskodásaival szemben — mert okoskodásai szerint egy beható, komoly, minden oldalról higgadt tárgyalás volna szükséges, — tehát épen okoskodásaival szemben, én a Baross Gábor t. képviselő ur által tett indítványt pártolom. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert t. ház, utoljára miben áll a kérdés egyszerüleg ? Abban, hogy vau-e rá idő; attól függ minden. Az időt illetőleg pedig az a kérdés, van-e érdeke az országnak első sorban; és másod sorban: van e érdeke bármely pártnak, abban, hogy a választások későbbre halasztassanak; hogy az országgyűlés bezárása, melyre minden előkészület már meg vau téve, elhalasztassék; szóval, hogy a választások vagy aratáskor, vagy aratás után történjenek? Én nem hiszem, hogy bármely pártnak érdekében volna ez az elodázás; de ha bármely párínak érdé kében volna is: merem állítani, hogy az ország érdekében nincs, pedig utoljára is ez az irányadó e kérdésben. Én nem hiszem, hogy bárki merné állítani, hogy most van idő, még hogy ha a választásokat későbbi időre halasztjuk is, van idő egy komoly, higgadt tárgyalásra. De ezenkívül mindenki előtt tudva van, hogy ugy Irányi t. képviselő urnak, valamint gr. Apponyi Albert háta mögött és itt (szóló a jobboldalra mutat) többeknek háta mögött roppant elágazó vélemények vaunak e kérdésben: hiszen t. képviselőtársam, a ki velem szemben van, nem fogna többséget találni saját pártjában e törvényjavaslat mellett; ott az egyesült ellenzéki pártban nem tudom hogy állnak, de mindenesetre ott is nagyon meg vannak oszolva a vélemények. Hiszen gr. Apponyi azt hiszem pártolja; Szilágyi képviselő ur ellenben kijelentette, hogy nem pártolja, szóval nagyon sokan vannak a házban, a kik pártolják és nagyon sokan, a kik nem pártolják: itt tehát hazafisági diplomákat a pártolás esetére nem lehet osztani. (Helyeslés jobbfelöl) Azonkívül t. ház, vannak bizonyos vádak, melyek magukban hordják a hiheteílenség és — bogy ugy mondjam — a meggondolatlanságnak színét. Már Szilágyi képviselő ur azt mondta, hogy ábránd azt hinni, hogy ezen törvényjavaslat által, ha törvénynyé válik, a pálinka és bor folyása megszűnik. T. barátom, a ki bizonyára épen ugy olvassa a külföldi lapokat mint én, méltóztassék elolvasni, hogy mennyi bor és pálinka folyik Angliában a választásoknál és mennyi vesztegetés van, tehát a képviselő urnak azon reménye, hogy ezen törvényjavaslat e visszaéléseket teljesen meg fogná szüntetni, nem fog teljesülni. De nem is arra való e törvényjavaslat: segíteni fog a bajokon ha törvénynyé válik, de bizonyára egymagában megszüntetni nem fogja. A másik vád, mely gr. Apponyi Albert és Szilágyi Dezső t, képviselő urak által tétetett, az, hogy a kormányt terheli a mulasztás, a késő beterjesztés hibája stb. Én azonban, t. ház, megvallom, hogy ebben a kérdésben, valamint más rokon irányú kérdésekben és tárgyakban igen szerentném, hogy ha ez a kormány vagy más kormány is követné azt az eljárást, a melyet néha az angol parlamentben is követtek, de melyet a legközelebb lefolyt napokban a^ franczia parlament is követett. T. ház! Én azt hiszem, hogy a választási módozatoknak megváltoztatása és pedig gyökeresen, alaposan valamivel mégis csak fontosabb, alkotmányosabb kérdés, mint ez. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert hát az, hogy hogyan válaszszák meg a képviselőket, olyan kérdés, a melynél magasabbat bármely parlamentre nézve alig lehet képzelni. A lajstrom szerinti képviselő választás nagy kérdés. És mit csinált a franczia kormány ? Nem csak hogy nem zaklatták és nem követelték tőle, hogy foglaljon állást, vagy, a mint épen Szilagyi Dezső képviselő ur mondotta, hogy valljon elvet, hanem egyenesen azt követelték, hogy maradjon neutrális és ne is szóljon hozzá a tárgyhoz. És a kormány nem csak hogy neutrális maradt és nen szólott a tárgyhoz, de sőt a kormánynak egyetlen egy tagja sem szavazott a mostani nagy szavazás alatt. Meglehet, hogy a kormány tagjai is eltérő véleményben vannak e kérdésben, mint a háznak többi tagjai is, annyiban talán erős meggyőződésük van pro et contra, igy, tehát azt mondom, hogy én az ilyen nagy alkotmányos kérdésekben az szeretném: ha a parlament mindig a saját initiativája szerint indulna meg és a kormánytól ne követelné, hogy szavazzon ide vagy oda, szóval, hogy maga a parlament döntse el a kérdést. És ha én igy fogom fel a kérdést, én részemről nem hibáztatom a kormányt, hogy ekkor vagy akkor terjesztette be ezen törvényjavaslatot. Én a késedelem vádját a kormány ellenében nem hozhatom fel. De a késedelem kérdése hogyan áll különben is? Ez akkor lenne felhozható, ha ezen képviselőház nem csinált volna semmit. (Ugy van! a jobboldalon.) Én