Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-405
82 405. országos ülés május 25. 1881. tárgyalásánál elkövetett mulasztásokból eredt hibák orvoslását kérik; a biharmegyei közjegyzőknek Vécsey Tamás képviselő ur által beadott kérvényét, melyben a közjegyzői hatáskör kibővítése iránt az igazságügyministeriumnál készen lévő novella beterjesztését és ajelen ülésszak alatti tárgyaltatását kérelmezik ; Kecskeméti Gábor és érdektársaí békési lakosoknak Irányi Dániel képviselő ur által beadott kérvényét, melyben esedeznek, hogy a kincstár tulajdonához tartozó Nagy-Medgyesen letelepülhetést nyerjenek; Abrudbánya, Verespatak és Bucsum községbeli bányabirtokosoknak Hegedűs Sándor képviselő ur által beadott kérvényét, melyben az absolut kormány alatt 2%-al túlságosan levont 36,000 forintnyi aranyvám többlet visszafizetéseért esedeznek. Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a kérvényi bizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Következik az indítvány és az interpellátiós könyv felolvasása. Beöthy Algernon jegyző: Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellátiós könyvben a következő bejegyzések vannak (olvassa): Május 25-én, Almássy Sándor, Szlávy László rendőr-alkapitány Kőbányán országgyűlési választó mozgalmakból folyó hivatalával való visszaélés és erőszakoskodás tárgyában, a belügyministerhez. Május hó 25-én. Vidliczkay József, a választási mozgalmak törvényes szabadsága érdekében, a belügyministerhez ; május 25-én, Pázmándy Dénes, a kormány viszonya a Budapesten székelő consulokkal, a ministerelnök úrhoz. Elnök: A képviselő urak a szokott időben meg fogják tehetni interpellátióikat. Következik a napirend első tárgya: az igazságügyi bizottságnak 733. számú jelentése a kir. Curiának országos képviselő választási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. .^^^XL^, Baross Gábor ^gyjö: T. képviselőház ! Bátorságot veszek magamnak a napirendhez szólani. (Halljuk!) Természetes, hogy ily szempontból nem lehet szándékomban a szőnyegre került törvényjavaslat érdemére vonatkozólag tenni meg észrevételeimet: csak azt az egy megjegyzést engedem magamnak, hogy ezen törvényjavaslat tárgyánál fogva igen fontos és azért mélyre ható megvitatást kivan. Annyira fontos e törvényjavaslat, hogy bátran állíthatom, hogy a benne foglalt kérdés nemcsak nálunk, hanem más alkotmányos országokban is a parlamentansmust és különösen a képviselőház jogkörét, hatáskörét és tekintélyét mélyen érinti. Ezen megjegyzéshez hozzá tehetek még egy másodikat is, hogy t. i. ezen törvényjavaslat tárgyalására, oly tárgyalására, a minőt ez ügy kívánatossá tesz, a t. háznak már alig van ideje és érkezése. De nemcsak ez az indok az, t. ház, mely engem arra indít, hogy a napirendhez szóljak. Van erre még egy másik indokom is. Maga az igazságügyi bizottság is jelentésében előadja azt, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása esetére szükségessé válik a házszabályok revisiója és természetesen, az általa tárgyalt ügygyei kapcsolatban az igazságügyi bizottság nem refleetálhatott egyébre, mint a házszabályoknak azon részére, mely az igazolási kérdésekkel áll kapcsolatban. Az igazságügyi bizottság ezen indokoláshoz képest az átmeneti intézkedésekben maga is kimondja, hogy ezen törvényjavaslat alapján a Curia csakis az országos képviselő választások utáo kezdendi meg a maga illetékességét. Már most, t. ház, súly fektetik itt a házszabályok revisiójára. Szerény nézetem szerint ez tényleg áll is és feltétlenül szükséges. De ha már a házszabályokról van szó, nemcsak az szükséges, hogy a házszabályoknak az igazolásra vonatkozó része vétessék megfontolás és átdolgozás alá, hanem bátran hivatkozhatom azokra, a kik a képviselőház tárgyalásai folyamán e részben tapasztalatokat szereztek, hogy a házszabályok revisiója általában szükséges s nemcsak azon részében, mely ezen törvényjavaslatra vonatkozik, hanem többi részeiben is. Hogy e két kérdés egymással szoros kapcsolatban áll, azt bebizonyította a t. ház a múlt alkalommal is, midőn az ellenzéknek egyik igen jeles férfia részéről akkor tett indítvány alapján a curiai bíráskodásra vonatkozólag előterjesztett törvényjavaslatot visszautasította, de egyúttal bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy a házszabályok átdolgozásáról gondoskodjék. Tehát e két tárgynak egymással lényeges részeikben való Összefüggését a t. ház elismerte már akkor és ennek következetes elismerését látom a törvényjavaslat rendelkezésében és az arra vonatkozó bizottsági indokolásban, Ha ez áll, a mint állania kell, ugy azon tiszteletteljes kérdéssel fordulok minden egyes képviselőtársamhoz, lehetségesnek tartja-e most, ezen előrehaladott időben egyfelől tárgyalni a maga teljes nagyságában azon kérdést, mely e törvényjavaslatban foglaltatik; s van-e a t. háznak kellő ideje és érkezése arra, hogy ezenfölül még a házszabályok ily átdolgozása iránt is intézkedjék, oly átdolgozása iránt, mely kell, hogy a képviselőház tanácskozásaira nézre permanens értékkel bírjon, mely tekinteteknél fogva tehát
