Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-399

399. országroä ülés májns 16, 1881. 49 lakozág kimondatott s ha a törvényhozás az 1880. XLI. törvényczikkel tovább ment s a budapestzimonyi vasút kiépítését rendelte el, vájjon nem lehetett volna-e, az államkincstár s igy az adózók további megterheltetése nélkül oly vállalatot lesegítem, mely eshetőleg, mint közös vállalat, a szerb vonalra is kiterjeszkedett volna és igy a magyar állam érdekeit a szerb érdekek körébe is átplántálja vala? Ezen kérdésre sem kaptam választ, daczára annak, hogy mind az adózó polgárok, mind az állami forgalmi politika érdekeire nézve egyaránt oly nagy fontosságú lett volna egy budapest-salonikii és budapest-sofiai hatalmas magyar közös vállalat megteremtése, mely érdekeinket hatalmasan szolgálta, zsebeinket pedig teljesen megkímélte volna. Igen kérem a t. kormányt nem az én, hanem a közvélemény megnyugtat hogy a jelen vita folyamán e kérdésekre választ adni méltóztassék. A mi az én álláspontomat illeti, azt a t. ház méltóztatik ismerni, mert hiszen nem először jeleztem most e t. házban. Azt hiszem, hogy a ház összes tagjai köztt e pillanatban tán egyedül vagyok őzen az állásponton, de attól félek, hogy igazam lesz és azt hiszem, hogy ez álláspont correct. Ennélfogva ahhoz a magam részéről ez alkalommal is ragaszkodom. Hieronymi Károly, államtitkár: T. ház! Azt hiszem,hogy azon kérdés vitatása, vájjon a budapest-zimonyi vasat kiépítése elrendelendő-e vagy sem. ma nem lehet napirenden; korábbi törvény elhatározta e vasút kiépítését, sőt elrendelte, hogy a legfontosabb munkák, melyek kiépítése hosszabb időt vesz igénybe, foganatba vétessenek. Nézetem szerint tehát fait aecomplival áll szemben a ház; midazáltal úgy Irányi t. képviselő társam felszólalásában, valamim György Endre t. barátoméban átalános indokok hozaualc fel, melyeknél fogva ők elvileg ellenzik e vasút kiépítését, azt czélszeríínek nem tartják, azt elejtendőnek, vagy elhalasztandónak tartják. György Endre t. barátom ezenkívül máá argumentumokat is hozott fel, mélyedi nem a dolog elvi oldalára, hanem arra vonatkoznak, miképeu lett volna a vasút létesítendő. zetre, azt hiszem, hogy ezen ellenvetés nem jogosult. A másik ellenvetést György t. képviselőtársam tette, ki azt mondja, hogy ő azért nem látja czélszeríínek ezen vasúi kiépítéséi, meri a konstantinápolyi összeköttetést nem látja biztosítottnak. Először is én azt hiszem, hogyha minden olyan vasútnál, mely a szomszéd államok vasutaival csatlakozik, mindég keresni fogjuk, hogy a szomszéd államokban a további csatlakozás miképen lesz biztosítva, readkivül és véghetetlenül meg fogjuk nehezíteni minden iníematioaalís vasút létesülését. Mert hiszen azt mutatja a példa, hogy a szerb vasutaknak további csatlakozásánál két főirány; a szaloniki és konstantinápolyi irány jöhet szóba. Hogy a szaloníki irány létesülése ma már alig képezheti kérdés tárgyát, azt hiszem György t. képviselő ur is el fogja ismerni, legalább jogosult ez a következtetés az ő beszédébői, mert a nehézségeket nem ezen szempontból hozta fel. AZÍ az ellenvetést tehát, hogy a szerb vasutak zsákvasutat fognak képezni, a kérdés mai állásában fel tenni nem lehet. Nemiserre basirozta ő ellenvetését, hanem arra, hogy nem lesz meg a másik összeköttetés, t. i. a konstantinápolyi. A mi azt illeti, mennyire van biztosítva a konstantinápolyi összeköttetés, helyesen hivatkozott t. képviselőtársam a berlini szerződés 10. czikkére. Ez világosan azt mondja, hogy Bulgária tartozik azon vasutakat megépíteni, melyeknek megépítését Törökország magára vállalta. Törökországnak a magyar-osztrák monarchia irányában van többíiemű kijelentése, melyben nemcsak kijelenti, hogy Törökország magára vállalja ezen vasút építését, hanem egyszersmind ezt b'zonyos határidőhöz kötötte, a mely igaz, hogy meg nem tartatott Törökország részéről a török-orosz háború folytán, de minthogy ismételten kötelezte magát arra, hogy ezen vasutat kiépíteni fogja, — azon jegyzékekben, melyeket Törökország küHiíryinmistere az osztrák-magyar mon.-rehia külügymiitisteréhez intézett, — a dolognak formai kérdése kétes nem lehet, az kétes nem lehet, hogy Bulgária jogilag és formailag ezen vasutat kiépíteni köteles. Abból, hogy azon szerződés — melynek tárgyalása már megkezdetett — még meg nem köttethetett, azt következtetni,hogy ezen csatlakozás létre nem jön, nem volna helyes, abból csak azt lehet következtetni, hogy nincs még külön szerződésünk Bulgáriával, melyben espresse elismerné azon kötelességei, melyet a szerződés ráruház, Az tehát a kérdés: várjunk-e addig e vasat építésével, mig e ezélt elérjünk? Én azt hiszem, hogy a ki e vasúttal várni akar addig, nagyon könnyen ugy járhat, hogy el fogja érni a Annak daczára, hogy ma már nem tartom időszerűnek azon kérdést, építendő-e a vasút, vagy nem? azt hiszem, hogy helyes lesz reflec tálnom néhány szóval azon indokokra, melyek ellene felhozattak. (Halljuk !) Azt hiszem, t. ház, Irányi t. képviselőtársamnak azon ellenvetése, hogy azért nem építendő ki a vasút, mert az országijak vizszabályozásokra szintén nagy költekezései vannak, csak úgy lehetett volna alapos, ha egyik a másikat kizárná, Azonban tekintettel a mai helyKÉPVH.fNAPLÓ 1878 — 81. XIX. KÖTET.