Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-399

399. országroä ülés májns 16, 1881. 49 lakozág kimondatott s ha a törvényhozás az 1880. XLI. törvényczikkel tovább ment s a budapest­zimonyi vasút kiépítését rendelte el, vájjon nem lehetett volna-e, az államkincstár s igy az adó­zók további megterheltetése nélkül oly vállalatot lesegítem, mely eshetőleg, mint közös vállalat, a szerb vonalra is kiterjeszkedett volna és igy a magyar állam érdekeit a szerb érdekek körébe is átplántálja vala? Ezen kérdésre sem kaptam választ, daczára annak, hogy mind az adózó polgárok, mind az állami forgalmi politika érde­keire nézve egyaránt oly nagy fontosságú lett volna egy budapest-salonikii és budapest-sofiai hatalmas magyar közös vállalat megteremtése, mely érdekeinket hatalmasan szolgálta, zsebein­ket pedig teljesen megkímélte volna. Igen kérem a t. kormányt nem az én, hanem a közvélemény megnyugtat hogy a jelen vita folyamán e kérdésekre választ adni méltóztassék. A mi az én álláspontomat illeti, azt a t. ház méltóztatik ismerni, mert hiszen nem először jeleztem most e t. házban. Azt hiszem, hogy a ház összes tagjai köztt e pilla­natban tán egyedül vagyok őzen az állásponton, de attól félek, hogy igazam lesz és azt hiszem, hogy ez álláspont correct. Ennélfogva ahhoz a magam részéről ez alkalommal is ragaszkodom. Hieronymi Károly, államtitkár: T. ház! Azt hiszem,hogy azon kérdés vitatása, vájjon a buda­pest-zimonyi vasat kiépítése elrendelendő-e vagy sem. ma nem lehet napirenden; korábbi törvény el­határozta e vasút kiépítését, sőt elrendelte, hogy a legfontosabb munkák, melyek kiépítése hosszabb időt vesz igénybe, foganatba vétessenek. Néze­tem szerint tehát fait aecomplival áll szemben a ház; midazáltal úgy Irányi t. képviselő tár­sam felszólalásában, valamim György Endre t. barátoméban átalános indokok hozaualc fel, me­lyeknél fogva ők elvileg ellenzik e vasút kiépí­tését, azt czélszeríínek nem tartják, azt elejten­dőnek, vagy elhalasztandónak tartják. György Endre t. barátom ezenkívül máá argumentumo­kat is hozott fel, mélyedi nem a dolog elvi olda­lára, hanem arra vonatkoznak, miképeu lett volna a vasút létesítendő. zetre, azt hiszem, hogy ezen ellenvetés nem jogosult. A másik ellenvetést György t. képviselő­társam tette, ki azt mondja, hogy ő azért nem látja czélszeríínek ezen vasúi kiépítéséi, meri a konstantinápolyi összeköttetést nem látja biztosí­tottnak. Először is én azt hiszem, hogyha minden olyan vasútnál, mely a szomszéd államok vas­utaival csatlakozik, mindég keresni fogjuk, hogy a szomszéd államokban a további csatlakozás mi­képen lesz biztosítva, readkivül és véghetetlenül meg fogjuk nehezíteni minden iníematioaalís vasút létesülését. Mert hiszen azt mutatja a példa, hogy a szerb vasutaknak további csatla­kozásánál két főirány; a szaloniki és konstan­tinápolyi irány jöhet szóba. Hogy a szalo­níki irány létesülése ma már alig képezheti kérdés tárgyát, azt hiszem György t. képviselő ur is el fogja ismerni, legalább jogosult ez a következtetés az ő beszédébői, mert a nehézsége­ket nem ezen szempontból hozta fel. AZÍ az ellenvetést tehát, hogy a szerb vasutak zsák­vasutat fognak képezni, a kérdés mai állásában fel tenni nem lehet. Nemiserre basirozta ő ellen­vetését, hanem arra, hogy nem lesz meg a másik összeköttetés, t. i. a konstantinápolyi. A mi azt illeti, mennyire van biztosítva a konstantinápolyi összeköttetés, helyesen hivatko­zott t. képviselőtársam a berlini szerződés 10. czikkére. Ez világosan azt mondja, hogy Bul­gária tartozik azon vasutakat megépíteni, melyek­nek megépítését Törökország magára vállalta. Törökországnak a magyar-osztrák monarchia irányában van többíiemű kijelentése, melyben nemcsak kijelenti, hogy Törökország magára vállalja ezen vasút építését, hanem egyszersmind ezt b'zonyos határidőhöz kötötte, a mely igaz, hogy meg nem tartatott Törökország részéről a török-orosz háború folytán, de minthogy ismé­telten kötelezte magát arra, hogy ezen vasutat kiépíteni fogja, — azon jegyzékekben, melyeket Törökország küHiíryinmistere az osztrák-magyar mon.-rehia külügymiitisteréhez intézett, — a dolognak formai kérdése kétes nem lehet, az kétes nem lehet, hogy Bulgária jogilag és formai­lag ezen vasutat kiépíteni köteles. Abból, hogy azon szerződés — melynek tárgyalása már megkezdetett — még meg nem köttethetett, azt következtetni,hogy ezen csatlakozás létre nem jön, nem volna he­lyes, abból csak azt lehet következtetni, hogy nincs még külön szerződésünk Bulgáriával, mely­ben espresse elismerné azon kötelességei, melyet a szerződés ráruház, Az tehát a kérdés: várjunk-e addig e vasat építésével, mig e ezélt elérjünk? Én azt hiszem, hogy a ki e vasúttal várni akar addig, nagyon könnyen ugy járhat, hogy el fogja érni a Annak daczára, hogy ma már nem tartom időszerűnek azon kérdést, építendő-e a vasút, vagy nem? azt hiszem, hogy helyes lesz reflec tálnom néhány szóval azon indokokra, melyek ellene felhozattak. (Halljuk !) Azt hiszem, t. ház, Irányi t. képviselőtár­samnak azon ellenvetése, hogy azért nem épí­tendő ki a vasút, mert az országijak vizszabá­lyozásokra szintén nagy költekezései vannak, csak úgy lehetett volna alapos, ha egyik a má­sikat kizárná, Azonban tekintettel a mai hely­KÉPVH.fNAPLÓ 1878 — 81. XIX. KÖTET.

Next

/
Oldalképek
Tartalom