Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-398

-.. 398. országos ülés mäjns 14 1881. meggyőződésem szerint alakilag máskéot szer­kesztettnek, de velejében majdnem ugyanazonos­nak tartok a kérvényi bizottságnak véleményé­vel, csakhogy, mint említem, a kérvényi bi­zottság Fiúménak azon első kérését, hogy még egy külön és Önálló törvényben erősíttessék meg és kebeleztessék be az, a mit már az 1807 : IV-ik és az 1868 : XXX. törv.-czikk ugy is parancsol, hallgatással mellőzi. Én ezen kérést méltányosnak és igazságos­nak tartom, azért e kérvénynek első pontjára is kiterjesztettem figyelmemet, hogy az országnak közösen átérzett érzülete Fiume irányában e tekintetben is csorbát ne szenvedjen. És miután én másodszor nem kívánok e tárgyban felszólalni, nem is kértem meg barátaimat, hogy legyenek szívesek azt még kilenczen aláírni, hogy másod­szor is szólhassak, mert elismerem, hogy ez az ügy Magyarországnak komoly és a képviselőház­nak egyértelmű elhatározására méltó ügy. kifeje­zem irt most, hogy hát én nem látnám szükségét annak, hogy még egyszer külön törvényben ismételtessék az, a mi meg van mondva az 1807. és 1868: XXX. törv.-czikk 66-ik §-ában, ha ezen 1868: XXX. törv.-czikk 66. §-a nem volna csak egy, a Magyarország és Horvát­Szlavouországok között kötött egyezség egyetlen szakaszában és volna az külön törvényben; és nem volna egyúttal összecsatolva bizonyos más oly ügyekkel, a melyeknek elintézése nem egye­dül Magyarország törvényhozását illeti az 1868: XXX. törv.-czikk 66. §-a szerint. Az, hogy Magyarországhoz közvetlenül tar­tozik Fiume és kerülete, az nem tartozik többé semmi vitatkozásra s ennek újbóli törvénybe ikta­tása sem máshová, mint Magyarország törvény­hozásához. De mert Magyaroszág és Fiume kárára már megtörtént 1868-ban reánk és Fiúméra nézve — mondhatom — azon hiba, — hanem nem­zetellenes bün— hogy összekevertetett Fiúménak Magyarországhoz közvetlenül tartozása más oly tényekkel, a melyek másnemű bizottságok mun­kálataival vannak összeköttetésben: azért nem tartom méltánytalannak, azért jogosnak tartom Fiume azon kívánalmát, hogy hát még egyszer és utoljára külön és önálló törvényben biztosít­tassák mindaz, a mi már úgyis, az említett tör­vényekben ellenmondhatlanul el van rendelve. Elismerem, hogy bizonyos dolgokra nézve törvényes intézkedések követeltetnek; ezeket ajánlom határozati javaslatom második pont­jában. Vannak azonban olyanok, a melyekre nézve nemcsak, hogy Horvát- és Szíavonországgsd közös intézkedés, de még csak e képviselőháznak tör­vényhozási intézkedése sem szükséges. Ott vannak azok a visszás helyzetek, a melyeket Magyarország kormánya képes és kész is lesz — tudom —- a szerint, a mint lehető, mielőbb megszüntetni. Ezek foglalvák szerintem a harmadik pontba. Kom kívánom én azokat mind ismételni, a mik itt e kérvényben elő vannak adva; de gon­dolják meg önök, helyes-e az, hogy Fiumével határos, Horvátországhoz í868-ban csatolt terü­letnek Fiume megye névvel bíró helyhatósága Fiaméban székel, tehát befolyást akar ort gya­korolni és gyakorol Fiume érdeke és Magyar­ország közjogával ínég nem egyezhető tekintet­ben ; helyes-e ez, nem visszás-e az és nem-e önmagának a horvát-szlavón kormánvnak is be 9 kell látnia, a mint erre a magyar kormány által felszólittatik, hogy Fiume városában egy horvát gymnasium tartatik és ezen épületet ön­maga Fiume városa köteles odaadni és odaadni ugy, hogy arra semminemű, még csak fel­ügyeletet sem gyakorolhat? Bocsánatot kérek eg oly visszás állapot, ez oly tisztán a kormány rendelkezését igénylő állapot, a melyről nem hiszem, hogy Horvát­Szlavonoiszagnak törvényesen megállapított kor­mánya is, Magyarország kormányának felhívása folytán be nem látná, hogy ez mielőbb meg­szüntetendő a magyar közjog szempontjából. Ez indokok voltak azok, melyek engem arra késztettük, hogy a kérvényi bizottság által összevonva, üsszelialmozva előadott— megengedem — jóindulatú óhajtásait, szabatosan, megfelelöleg, a kérvénynek méltányos és jogos voltához képest ajánljam a képviselőháznak egyértelmű elfoga­dásra. Ajánlom határozati javaslatomat. (Helyes­lés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministereinök: (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Áz ügy fontossága és azon áta­lános érdek, melyet az mindenkiben kelt, köte­lességemmé teszi, hogy ez ügyről röviden nyi­latkozzam. ( Halljuk !) Itt, azt hiszem, nem annyira arról lehet szó, hogy mi mondassék, hanem arról, melyik alakban mondassék; abban-e, melyet a kérvényi bizottság javasolt, vagy abban, melyben Mada­rász József képviselő ur indítványozza? Ha megnézem az inditványokat, mindeniknek czélja az, hogy Fiúméra nézve a törvényhozásilag még elintézendő kérdések törvényhozásilag mi­nél előbb elintéztessenek; mindeniknek czélja, •— s ezt körülbelül ugyanazon szavakkal fejezik ki, — hogy addig is intézkedjék a kormány, hogy Fiúméban minél előbb megszüntettessék mindaz, a mi Fiúménak közjogilag elismert és biztosított autonómiájával össze nem fér. Gon­dolom, mindkét javaslatnak ez a lényege. Az eltérés abban van, hogy Madarász József kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom