Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-398
398 országos ülés Májas 14. 1881. m viselő ur hangsúlyoztatni kívánja, hogy Fiúménak Magyarországhoz tartozandósága külön törvényben mondassák ki. Nagyra becsülöm én, t. ház, azt, hogy Fiume minden utón és módon kivan magának megnyugvást szerezni abban az irányban, hogy Magyarországhoz tartozandósága kétségbe nem vonható. De méltóztassék megengedni, még igen nagy kérdés, helyes-e már most az iránt határozni, hogy külön törvényben mondassék-e ki az, a mi már ki van mondva s a mit kétségbe vonni én legalább soha senki által nem engedek. És igen nagy kérdés, vájjon ennek a kívánása nem szolgálhat-e arra, hogy az mondathassák: maga Fiume és maga a magyar törvényhozás érzi a helyzet gyöngéjét s nem bizik benne, hogy ez már végérvényesen ki lenne mondva. Csanády Sándor: Igazsága van! Tisza Kálmán ministerelnök: S épen azért, mert ebben a meggyőződésben vagyok s mert a kérvényi bizottság javaslata ezt a kérdést az ezen szempontból való megfontolásnak nyitva hagyja, holott az elvet magát — Fiúménak Magyarországhoz tartozandóságát — határozottan fönntartja, helyesebbnek tartom a kérvényi bizottság formulázását. S épen azért a magam részéről igen kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni. A mi megtehető fönnálló törvényeink szerint kormányzati utón, biztosítom róla a t. h ázat, meg fog történni. Ez irányban az utasítás a két javaslatban egyforma. De meg fog történni, még ha utasítás nem adatnék is. A mi pedig a törvényhozási teendőket illeti, hasonlókig biztosíthatom a t. házat, hogy azon a módon, melyet a fennálló törvények elénk szabnak, — mert helyes-e az a mód, vagy nem, az nem ide tartozik, de a törvény szerint a kormány csak a szerint a mód szerint járhat el. — A kormán v a maga részéről mindent meg iog tenni, hogy ezen kérdés a lehető leghamarább megoldassák. Azonban magát azon az utón túl nem teheti melyet a törvény eléje szab. Hogy ezen az utón a czél elérése nem a legkönnyebb, azt a t. képviselő urak be fogják látni; de ismétlem, épen azért, mert nem a legkönnyebb, a kormány megfogja ez irányban is tenni a szükségeseket, azonban megválasztásával az időnek, ugy, hogy a tárgyalások ne újabb kellemetlenségeket szüljenek, hanem eredményezzék az óhajtott czél^ elérését: a függő kérdések megoldásával. [Élénk helyeslés és tetszés.) Ajánlom a kérvényi bizottság határozati javaslatát. Irányi Dániel: T. ház! Talán emlékeznek t. képviselőtársaim, kik azon ülésben jelen voltak, hogy én voltam az. ki a kormánynak szemrehányást tettem azért, hogy Fiume kérdését nem oldotta meg egyidejűleg a Határőrvidék visszakeblezése kérdésével. Hogy ezen alkalmat elszalasztottá, az mindenesetre hiba volt. És ime kitííuik, hogy ez Fiúménak is mennyire fájt, mert nem telt bele néhány hónap s már is kérvénynyel járul a t. házhoz, mely szerint az ő sorsa végre valahára tisztába hozassák. A mi már azon indítványt illeti, melyet a kérvényi bizottság előterjeszt, én ahhoz hozzájárulok. Hozzájárulok azért, mert részemről sem akarom kérdés tárgyává tétetni, hogy Fiume törvény szerint elidegenithetlenül már is Magyarországhoz tartozik és egy ujabb ily tartalmú törvény indítványozása az én nézetemhez képest a fennálló törvényt nem megerősíteni, hanem inkább meggyöngíteni képes. (Általános helyeslés.) Nem engedem kétségbe vonatni azt, hogy Fiume Magyarországnak kiegészítő része és hogy mindazon igények, melyeket Horvátország Fiume irányában képez, a magvar közjoggal szemben meg nem állhatnak. (Általános helyeslés.) A mi az eljárást illeti, nem fogom most latolgatni, vájjon az 1868-iki törvényhozás mindenben óvatosan járt-e el vagy sem, midőn Horvátországgal a XXX, t.-czikkben foglalt egyezséget kötötte. De tény az, hogy a törvény a magyar törvénykönyvbe be van iktatva; tény az, hogy abban meg van szabva az eljárás, mely szerint ezen törvényt módosítani lehet. En e törvényt, mint alaptörvényt tisztelem és megtartatni óhajtom. (Helyeslés.) Ennélfogva magam is azt kívánom, ho»y a kormány azon eljárást kövesse, melyet a törvény eléje szab. (Általános helyeslés.) Egyébiránt, mint kijelentettem, a határozati javaslatot, melyet a kérvényi bizottság indítványoz, részemről elfogadom. Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadót. Vécsey Tamás előadó: T. ház! Azon örvendetes tapasztalat előtt, melynek mostan tanúi voltunk, nagy tisztelettel hajlok meg. Csak azért emelek igen röviden szót, hogy Madarász képviselő ur azon megjegyzését, mintha a bizottság nagyon hidegen formulázta volna a maa"t határozati javaslatát, azzal magyarázzam meg, hogy a kérvényi bizottságnak csak nem régen volt alkalma, midőn Fiume kérvényét, mely a horvát kiegyezés alkalmából adatott be a t. háznak, a legmelegebb kifejezésekkel az irattárba leendő elhelyezés végett ajánlani. Akkor a ház e kérvényt a rokonszenv kifejezésével viszonozta. Most azonban a kormánynak szóló utasításrój van szó és az ilyen utasításokat minél határo_ zottabban formulázni tartotta szükségesnek 5*
