Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-396

3»6. országos ülés májas 12. 1881. 1(küldettem ide, hogy kötelességemet hőn teljesítsem s azt hiszem, hogy ez azon templom, a hol a eapacitatiónak van helye, a hol mindenki tisztességesen kihallgattatik. Hála istennek, rendelkezem a józan észnek minden feltételével és kívánalmával s azt hiszem, hogy akkor, midőn felszólalok egy dolog megbirálására, önök lehetnének annyi tisztelettel és méltänylattal a ház méltósága iránt, hogy előre az ember személyét ne bántalmazzák. (Halljuk!) Örömmel üdvözölöm a főrendiházat. Örömmel üdvözölöm kezdeményezését, hogy végre valahára kezébe vette azon hatalmat, melyet a képviselőháznak egyik cliquében kimondott és sokszor a nemzet életére veszélyesnek mutatkozó törTényjavaslatokkal szemben, melyekből a közjóra semmi üdv nem fog áradni, kimondja e szót: „nem fogadom el, visszavetem". Bár tette volna ezt 1867 óta mindig, mindannyiszor, mikor a milliók felvételét könnyelműen előidézték. Akkor, azt hiszem, hogy ma Hunnia boldog lenne és Magyarországnak 900 • mértföld területe nem volna idegen kézben. Ezek előrebocsátása után, engedje meg a t. ház, hogy néhány szóval indokoljam, hogy tulajdonkép miért szólalok fel. Felszólalok szavazatom indokolásául azért, mert én e perrendtartásban egyátalán oly vívmányt nem találok, mely egy köztörvényt kiforgasson a maga egészséges állapotából, nem találok semmi oly egészséges eszmét benne, mely perrendünket a köze] jövőben javíthatná, sőt kimondhatom, hogy ezen egész novella tisztán a felperesek érdekében van készítve. Iparkodunk oda, hogy a szerencsétlen alperesen minél elébb üttessék el a por. Mert ki tagadhatná; ha tagadná, önmagával jönne összeütközésbe, hogy ma a felperesek az országban többnyire azok, kik édes hazánknak, magyar nemzetünknek nem mindig odaadó hűséggel részesei, kik csak a viszonyokat szokták mérlegelni és a körülményekkel szoktak számolni és ha rósz állapotok és viszonyok következnek be, ők is azok közé tartoznak, kik a nemzetnek szemfödelet szoktak szőni. Én magam is, mint gyakorló ügyvéd tapasztaltam, hogy a semmítőszéknek sok esetben jótékony hatása volt a szerencsétlen alperesekre nézve. Mert ott, hol a birtok olcsóbban kelt el, találtak valami alaki sérelmet és a semmítőszék legtöbb esetben az árverést megsemmisítette, módot szolgáltatván arra, hogy a szerencsétlen alperes adósságát törlesztgetvén, apai házát továbbra is megtarthatta vagy pedig, hogy néhány évre magát biztosíthatta. Azt hiszem, t. ház, a dolog sokkal komolyabb természetű, semhogy abból csakúgy hahotázással gúnyt űzni lehessen, ha valaki aggodalmának, keserűségének kifejezést ad. KÉPVH NAPLÓ 1878 — 81. XIX. KÖTET. Vidliczkay és Hódossy képviselő urak kimerítően előadták e perrendtartási novellának szerencsétlen voltát és constatálták mennyire időszerű volt a főrendek eljárása e novellának szemben, olyan volt, mint száraz időben a nap heve által elszárított növényre az üde eső, mely annak életet ad, épen olyan volt a főrendek elj árasa, mert hiszen szegényedik a nemzet. Itt egyébről nincs szó, csak arról, hogy néhány új embernek ismét állás adassék, hogy szépen becsomagolhassák az ügyek számát, semmíségi panasz lesz elég, sőt több is, mint eddig volt és igy ezekből kétségkívül a felsőbb bíróságokra is több fog esni; másrészt roppant ür lesz ütve a jogéletben, kilépünk a kuruzsolás mezejére s attól kell tartanunk, hogy ma-holnap megérjük, hogy egész jogéletünk kuruzslók kezében lesz s nem a doktor, hanem a kuruzsló gyógyít, a materialisták gyógyszerészekké válnak s ha e javaslat törvényerőre emelkedik, oda jutunk, hogy egyetemre szükség sem lesz, nem tehetek róla, kénytelen vagyok nevén nevezni a gyermeket. Méltóztassék elhinni a t. ház, ha e javaslat azt mondaná, hogy magánfélnek saját ügyében nem adja meg a képviseleti jogot, nem volna ember e ház kebelében, ki jobban megtámadná azt, mint én, mert nemcsak sommás, de általában minden ügyben meg akarom adni a magánpolgárnak azt a jogot, hogy magái képviselhesse; de, a mint akár kényelemből, akár az ügy nem tudása miatt keletkezett aggodalmából magát nem akarja képviselni, akkor azt akarom, hogy a törvény által teljesen képzett emberek kezébe adassék az ügy, a mint akarom, hogy a doktorok gyógyítsák meg a beteget. Már pedig e novella ugy, a mint a többség által elfogadtatott, különösen a túlsó oldalon tett nevezetes módosításokkal, az életnek átadatik, akkor magát az ország közönségét kiteszszük a kuruzslóknak, zúgirászoknak. Ez a kétségkivüli igazság. És ha a novellában egyéb hiba nem volna is, csupán az aa egyetlen egy, hogy tág tért fog nyitni a visszaéléseknek, mert az ügyvéd vagyonával és characterével felelős a hibáért, de a zugirász csak a jó istennek felelős, azt nem éri utói a törvény igazságos keze, már csak e szempontból is, én semmi szín alatt nem fogadnám el a javaslatot. A mi a t. előadó ur statistikai adatait illeti: megengedem, hogy azok megállhatnak, de tagadom azoknak a részbeni jogosultságát, hogy azok mind érdemleges adatok számait tartalmazzák. Mert a mi birói eljárásunkban van egy hiba, az t. i., hogyha valakinek ügyét egyes bírótól vagy törvényszéktől a táblához visszük, idáig rendesen megy a dolog, de ha a táblai ítélet ellen van valakinek felebbvitele, az nem 3