Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-396

195. •rseáges ülés május 12. 1SS1. 15 bevégzett tényt veszem és ennél tovább nem megyek. (Helyeslés a szélsőbalon.) Pauler Tivadar igazságúgyminister: T. ház! Az előttem szólott képviselőtársamnak némely állításaira felelnem szükséges. Egyet­értünk mi mindketten abban, hogy a mostani jogorvoslati rendszer hibás, hogy ezt meg kell változtatni, hogy azt át kell alakítani, — leg­alább azt tetszett világosan, határozottan mondani. Vidliczkay József (közbeszól): Ugy van! Pauler Tivadar igazságiigyminister: A kérdés tehát csak az, hogy miként változtas­suk meg, mikép alakítsuk át; úgy-e, hogy valami egészen újat teremtsünk, olyat, mi eddig nem volt, a mi attól, a mi eddig van, végkép külön­bözik, vagy pedig, hogy az eddigi részben fenn­álló és helyesen működő rendszert megtartjuk és azon anomáliákat, melyek eddig léteztek, részben megszüntessük? Nem csak ez előtt nálunk, ugyan­azon birák anyagi kérdésekben Ítéltek, hanem jelenleg is fenyítő és polgári ügyekben, úrbéri ügyekben, bánya-ügyekben, nem különittetett el mereven az anyagi és alaki sérelmek orvoslása, hanem ugyanazon orgánum arra van hivatva, hogy mind a kettőben Ítéljen. Midőn tehát mi a hibás jogorvoslati rend­szert orvosolni óhajtjuk oly irányban, mely az eddig fennálló rendszer keretébe beillik, sokkal helyesebben fogunk cselekedni, miután általános átalakításról nincs szó, hanem csak intézkedés­ről, mely addig fog fennállani, mig gyökeresebb reformot eszközölhetünk. A mit tetszett mondani, hogy itt útmutatásul szolgált a német birodalmi perrendtartás, mert az semmítőszéket nem ismer, erre nézve meg­jegyzem, hogy névszerint ugyan nem ismeri a semmítőszéket, mert annak nem nevezi; de a német Eeichsobergericht. Vidliczkay József (közbeszól): Az egé­szen más! Pauler Tivadar igazságiigyminister: Ez épen ugy itél az alakszerűségről, mint meg van bízva a revisióval in jure. Tehát nem lehet mondani, hogy ott nincs oly fórum, mely egy­szersmind az alakszerűségi hibákat is orvosolná, sőt a revieió in jure sokkal nehezebb ott, a hol, mint Németországban, más kérdésekben is itél az a bíróság. Ennélfogva tehát azon okoskodás, hogy a német viszonyok ránk ezen a téren és ezen kérdésben nem alkalmazhatók, véleményem szerint talán nem egészen helyes. Vidliczkay József (közbeszól): A Reichs­obergericht csak delegáló bíróság. Pauler Tivadar igazságiigyminister: A képviselő ur főargumentuma az volt, hogy praejudicálunk a jövőnek, ha a szóbeliség és közvetlenség behozatala a czél, mely felé törek­szünk. Mondtam már annak idejében és ismétlem, azon véleményben volt nem csak az igazság­ügyi bizottság, hanem a ház is, midőn a novel­lát elfogadta, hogy az nem zárja ki azon javí­tások létesítését, melyek elkerülhetetlenül és múlhatatlanul szükségeseknek mutatkoznak, de nem praejudicál azért, mert akármiként alakítjuk a szóbeliség és közvetlenség rendszerének be­hozatalával a mi bíróságainkat, az nem szenved kétséget, hogy négy fórum nem lesz, hanem a két fórum felett fog egy harmadik állani. Vájjon azután azon harmadik fórum hatáskörét csupán csak az alakszerűségre fogjuk-e szorítani vagy pedig arra is kiterjesztjük, hogy a revisiót in jure eszközölje, az más kérdés. De akár az egyik, akár a másik módot fogadjuk el, három fórumnál több nem lesz, az nem lesz, hogy négy fórum működjék. Tehát midiin három forumunk meg fog maradni akkor is, csakhogy annak ha­tásköre majd az új perrendtartás szükségletéhez képest tágabb r&gy szűkebb lesz, negyedik fórum felállíttatni nem fog, az egész különbség az lesz, hogy azon harmadik fórumnak, mely ma Curiá­nak neveztetik — s akkor is, ugy hiszem, az ősi pietásnál fogva annak fog neveztetni, —• ha­tásköre más lesz, mint most neki adni szándé­kozunk. így tehát, miután abban egyetértünk, hogy meg kell változtatni az orvoslati rendszert, én azon utat czélirányosabbnak tartom, mely ugy változtatja meg, hogy ne praejudicáljon a jövőnek, ez sokkal könnyebben keresztülvihető, mint az ellenkező, annyival inkább, mert most a törvény­hozás úgyszólván végszakában lévén, más el­járás mellett ezen gyökeres javításokat tartalmazó novella nem volna létesíthető; pedig hogy léte­süljön, az igen sok tekintetnél fogva, legalább az én véleményem szerint, kívánatos már a határ­őrvidék tekintetéből is, de kívánatos főkép a végrehajtási eljárás szempontjából, melyet a novella nélkül életbeléptetni és keresztülvinni nem lehet. Kérem ennélfogva a t. házat, hogy valamint a múlt alkalommal, úgyszólván pártkülönbség nélkül, a novellának főbb elveit némi módosítás­sal elfogadni szíveskedett, ugy most is a mellett megmaradni és az igazságügyi bizottság véle­ményét pártolni méltóztassék. (Helyeslés.) Hódossy Imre: T. képviselőház! Nem tartanám időszerűnek a tárgyhoz úgy hozzá­szólani, mintha az most először volna napirenden. Azon érvek, a melyek érdemlegesen szólnak pro és contra, már nagyon is meg lettek vitatva. Az egyik oldalon, a novella pártolói részéről a fő­érv és az érvelésnek súlypontja abban van, hogy a jelenlegi perrend nagyon érezhető, égető hiányokat mutat fel, különösen a perorvoslatok tekintetében; és hogy e hiányokat mielőbb pó­' tolni szükséges. Ezzel szemben más részről fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom