Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-411

41!. országos ölt szerződött is ? Ha van tudomása, az állam érde­keivel összeegyeztethetőnek tartja-e a t. minister ur, hogy egyesek és a törvényhatóságok köztt ilyen szerződések köttessenek?" Ezen kérdésekre válaszom az, hogy mint előzőleg volt szerencsém említeni, több megyé­vel szerződtem kövecs-szállítás iránt, azon me­gyékkel t. i., melyek azzal indokolták kérésü­ket, hogy az államutak mentében levő községek közmunkáját csak igy használhatják fel czél­szerűen; hogy több megye részéről tétetett hozzám azon kérés, hogy ezen kövecs-szállítás egyrészét nem lévén képesek közmunkával telje­síteni, engedjen meg, hogy vállalat utján telje­sítsék. Minthogy itt arról volt szó, hogy a szerződés az abban kitűzött időre megtartassák, mit a megyétől is meg kell követelnem, ugy mint az egyes vállalkozóktól megkövetelem, minthogy nem az egész kövecsmennyiségrő] volt itt szó, hanem ason mennyiségről csupán, mely a közerő által kiállítható már nem volt, ezen hátralékos rész tekintetében nehézséget nem találtam az engedélyezésben. Arról azonban, hogy az illető megyék az egész köveesszállítást melyre szerződtek, alvállalkozók utján teljesí­tenék, nincs tudomásom. S ha történnék ily eset, nem késném intézkedni, hogy az illető megyétől a szállítás elvonassék vagy legalább, hogy azon megyének többé szállítás ne adassék. A harmadik kérdés az volt. (olvassa): „A mennyiben pedig ezen ajánlatok arra en­gednek következtetni, hogy az államutakra szük­ségelt fedanyag szállítási dijai igen magas árban vannak megállapítva, hajlandó e a t. minister ur fölvilágosítást adni az iránt, mi alapon és mely kulcs szerint vannak azon fedanyag szállítási árak a ministerium által megállapísva?" Erre, t ház, azt hiszem, hogy előző fele­letemben meg van adva a válasz, t. i. az, hogy nem látok nehézséget abban, hogy egyes szállí­tás iránt vállalkozóval szerződéseket köthessenek, azt azonban szintén bátor vagyok kijelenteni, hogy részemről nem azért adtam át a kavics­szállítást az államutakra a törvényhatóságoknak, hogy ők is vállalkozók útján adjanak azon túl, hanem hogy közmunkájukat czélszerübben fel­használhassák. A negyedik kérdés a következő: „Hajlandó-e az igen t minister ur intézkedni ar iránt, hogy ezen fedanyag szállítási árak jövőre nézve olykép állapíttassanak meg, hogy az állam­utakra szükséglendő fedanyag szállítása az állam kincstár kisebb termeltetésével is biztosítható legyen?" E kérdésre, t. ház, bátor vagyok azt felelni, hogy én nem ismerek czélszerűbb módot a kövecs­ezállítás kiadására, mint azt, mely eddig is szo­kásban volt, hogy t. i. az előző verseny tárgya­május 31. 1881 jgQ lások alkalmával megállapított szállítási árak szolgálnak az ajánlatoknál alapul, de arra sem tudok más módot, hogy szállítások biztosíttassa­nak, mint azon versenytárgyalást, mely teljes nyilvánossággal megy, a hol mindenki jelen lehet és a mely eddig is divatban volt s melynek ered­ménye, azt hiszem, eddig sem volt kedvezőtlen az államra nézve. Csak pár szóval említem, hogy az utolsó kavicsszállításnál 27 törvényhatóság­ban a kikiáltási áron alul ll°/°-kal, 7 törvény­hatóságban a kikiáltási áron felül 12 százalék­kal engedélyeztetett a szállítás s az eredmény az, hogy ezen kövecsszállításoknál a múlt év­hez képest min'egy 40 egész 50,í)00 forint takaríttatott meg. Ez nem azt bizonyítja, hogy a követett kövecsszállítási eljárás czélszerütlen, hanem inkább azt, hogy oly versenyt idéz elő, me]}- az államkincstár könnyebbségére szolgál. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felöl.) Sárközy Aurél: T. ház! Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy a t. minister urat a válasz­adás végett nem zaklattam azért, mert tudtam, hogy az országban uralgó árvizek miatt el van foglalva. A mi az interpellátiómra adott választ illeti, azt általánosságban —- noha azzal teljesen meg­elégedve nem vagyok — tudomásul veszem, különö­sen azért, mert az országgyűlésnek vége lévén, az, azt hiszem, tárgyalásra ugy sem volna ki­tűzhető. De lehetetlenség, hogy a t. minister ur válaszára néhány észrevételt ne tegyek. Nevezete­sen, hogy vannak oly megyék, melyek albérletbe adták a fedanyagszállítást, arra nézve ép a Fehérmegyének, bizonyos Grlasner nevű vállal­kozó által, tett ajánlat a bizonyíték. Ez felsorolja, hogy ő Nyitra, Trencsén, Hont, Bars, Pozsony, Zala, Vas, Temes, Kolozs, Maros-Torda megyék­kel már tényleg szerződött; a mint tehát én képes voltam erről tudomást szerezni, azt hiszem, a t. minister ur is képes lesz, ha az illető tör­vényhatóságokhoz az iránt kérdést intéz. A mi a t. minister ur azon állítását illeti, hogy a kaviesszállítást bérletbe adta oly megyék­hez, melyek a közmunkát ezen kavicsszállításra használják fel, itt, bocsánat, de teljesen eltér néze­tem a minister ur nézetétől, mert én azt tartom, hogy az állam az államköltségeken tartja fenn az államutakat, viszont a megyei közmunka a megye által fenntartani kötelezett megyei utakra fordítandó. Az tehát, ha a megyei utak fenntar­tására fordítandó közmunka-erőt, állami munká­latokra használják fel, mindenesetre anomália és hátrányt okoz a megyei utakra nézve és igy közvetve kárt okoz az államnak is. Én interpellátiómban különben arra fektet­tem a fősúlyt, hogy a mennyiben ezen ajánlat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom