Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-411

411- országos ülés május 31 1881. jgg másik félnek. Harmadszor, minthogy a vagyon I tíz esztendeje minden felügyelet és ellenőrzés nélkül kezeltetik, (Mozgás) ugy hogy senki sem j látta azóta a számadásokat, ezen alapítványok tulajdona pedig contentiosus kérdést képez, gondoskodnom kellett ezen alapítványok akként való kezeléséről, hogyha majd a biró kimondandja az ítéletet, az alapítványok meglegyenek. (Élénk helyeslés.) Meg legyenek egész integritásukban és egy vagy más részük el ne párologjon. (Tetszés.) Kineveztem tehát a brassói főispánt minisíeri biztosnak azon utasítással, hogy bizottságot vegyen maga mellé, melynek tagjai névsorát nekem beterjeszsze; fele részben a bizottság álljon görögökből, felerészben románokból, mert a románok tagjai lévén ezen hitközségnek, őket ezeu bizottságból, hacsak helotáknak nem kívánjuk őket tekinteni, kizárni nem lehetett. (Helyeslés.) Egyébiránt ezen bizottság- | nak nincs más feladata, mint az évi költségvetés elkészítése és a zárszámadás felterjesztése. Addig is azonban, mig ezt megtehetné, feladatául azt tűztem ki, hogy ügyrend tervezetet dolgozzon i ki, melyet aztán én fogok jóváhagyni és csak ezen ügyrendben fog meghatároztatni, hogy ezen : bizottság minő állást foglal el az előbbi gondnokság irányában. A főispán összehívta ezen bizottság tagjait; de miután a görög-nyelvű tagok kijelentették, hogy semmi esetre sem vesznek részt a bizottságban, megbíztam a főispánt, még pedig a görögök érdekében, hogy vegyen a románok mellé más részrehajlatlan embereket, legyenek azok akár szászok, akár magyarok. Tettem ezt azért, hogy miután ezen bizottságnak működnie kell, ne tisztán a román elem legyen benne képviselve. (Helyeslés.) Egyébiránt e bizottság mostanig nem tett semmi mást, minthogy két tagját kiküldötte az ügyrend tervezetének kidolgozására. E szerint sérelemről, visszaélés elkövetéséről szólani nem lehet. A görögök minden perezben, a mikor akarják, beléphetnek a bizottságba. A törvény az efféle contentiosus alapítványi ügyek miként való elintézése iránt meg van alkotva, a görögöktől függ a keresetet megindítani s ekkor birói zárlatot kérhetnek s a bíróság esetleg ki fogja nevezni a gondnokságot. A t. ház, az előadottakból méltóztatik látni, minők azon rendkívüli sérelmek, melyeket én Zay képviselő ur állítása szerint Brassóban elkövettem. Nekem az a hitem, hogy a görögöknek is erdekében cselekedtem, midőn így jártam el, mert csak ezen az utón fog ez a contentiosus kérdés, mely majdnem egy százados, végre valahára tisztába hozatni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Zajos helyeslés.) Zay Adolf: Igen jól értem a helyeslést, melyben a t. ház többsége, a túloldal, a minister urat részesíti, hiszen a minister ur rá szorult arra, hogy felbátorittassék, hogy ez ügyben választ és pedig afféle választ adjon. En pedig köszönettel tartozom a minister urnak azon szeretetreméltó nyíltságáért, a melylyel ő maga kijelentette, hogy a változó politikai áramlatoktól függött ezen jogi s tulaj donkérdésnek elintézése és felfogása. Tökéletesen igaza van a t. minister urnak s be lesz jegyezve a ház naplójába, hogy a minister ur maga beismeri, hogy tulajdonjogi kérdésekben is a politikai áramlatok változása szerint, hol ennek, hol annak a félnek kedvezett a magyar kormány (Zajos ellenmondás és felkiáltások jobbfelö'l: Nem a, magyar kormány!) A t. minister ur által mindenesetre bevonatott ezen vita keretébe azon felfogás, hogy létezhetik kormány, mely jogi és tulajdonkérdéseket politikai kedvezés indokából elintézze s kezelje. Különben nem is lett volna szükséges ezt a t. minister urnak bevallani; tudtuk és hittük ezt már régen róla. A t. minister ur azt mondja, hogy neki természetesen nem fog eszébe jutni mea culpa-t mondani, mert szerinte nem áll az, hogy ő egy rég fennálló békés tulajdon- és birtokállapotot háborított, pedig ez tökéletesen úgy áll, a mint. azt a minapi tárgyalás alkalmával itt a házban felhoztam és tanuúl oly valakit hívok fel erre, ki előtt a t. minister ur is tisztelettel fog meghajolni s ez boldogult előde, b. Eötvös József, ki 1869. Julius 30-án kelt ministeri rendeletében szó szerint ezeket mondja: „A vizsgáló bizottság által felterjesztett okmányokból, kétségen kivül kiderülvén az: hogy az egyházi vagyon s minden ott létező alapítvány kezelésének, ugy az összes egyháziközségi és iskolai ügyek igazgatásának joga, és kötelezettsége 1796-tól fogva az egyház-község görög ajkú hivei által gyakoroltatott s jelenleg is azok által gyakoroltatik : az 1868: IX. t. ez. 9-ik §-a világos rendeletének alapján , miszerint a „görögkeleti vallás se nem szerb, se nem románajkú hivei ezentúl meghagyatnak mindazon jogaikban, a melyeket egyházközségi és iskolai ügyek önálló intézésében, szertartási nyelvök szabad használatában, mint szintén egyházközségi vagyonuk és alapítványuk kezelésében eddig gyakoroltak" ezen gyakorlat továbbra is fenn tartandó, fennmaradván a román ajkú híveknek azon jogok, hogy a mennyiben az alapítványok egy részéhez tulajdoni igényt tartanak, azt a törvény rendes utján érvényesíthessék. " Azt hiszem, t. ház, hogy a minister ur állításának megbízhatósága és loyalitása boldo-