Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-410
410. országos ülés május 30. 18SL 175 méltóztassék a pénzügyministert utasítani, hogy őket a pécskai kincstári uradalomhoz tartozó medgyesi pusztára telepítse. 150 és néhány polgára azon városnak, a melynek földje a legdúsabbak közé tartozik, kénytelen szülőföldjét elhagyni, hogy az árvízveszélyt elkerüljék, mely a várost és annak területét évről évre fenyegeti, pusztítja; ezen emberek szántanak, vetnek, dolgoznak, de nem aratnak. Két évvel ezelőtt már 50 és néhány lakos kénytelen volt elköltözni Békés városából; ezeknek akkori kiküldöttje azt mondotta nekem: uram, ha elég föld lenne Kunágotán, 2000 család azonnal kivándorolt volna Békés városából. Ez eléggé megvilágítja, t. ház, azon szomorú helyzetet, melybe Békés városa és környéke jutott a szerencsétlen szabályozás következtében. A pénzügyminister ur, igaz, meg kell vallanom, hajlandónak mutatkozik arra, hogy az áttelepülni kívánókat a kincstárnak más birtokára áthelyezze; azonban, mint a folyamodók panaszosan említették, azon területek szintúgy ki vannak téve az árvizeknek, mint az a föld, a melyről elköltözni szándékoznak s azért ők a mostani rósz helyzetet nem akarják hasonló roszszal felcserélni. Kérem tehát a pénzügyminister urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy eddigelé csak a szerencsétlen felföld lakosai ragadtak vándorbotot, túl a tengeren keresve új hazát; vigyázzon, nehogy jövőre a magyar alföld lakosai is hasonléképen cselekedjenek. Minap olvastuk, hogy ugyancsak az alföldről egy tetemes számú küldöttség járt itt az amerikai consulnál, tudakozódván azon feltételek iránt, melyek alatt Amerikába letelepülniök lehet. A békésiek is, ha nem kaphatnak oly földeket, melyeken munkájuknak gyümölcsét is szedhessék, elvégre azon szomorú elhatározásra^ fognak jutni, hogy apáik földjét itt hagyják. Én teljesen méltánylom a t. minister urnak aggályait, teljesen méltánylom hogy a pénzügyi tekintetet nem hagyja figyelem nélkül, de legyen szabad figyelmeztetnem a t. pénzügyminister urat és az egész kormányt, hogy a pénzügyi tekintet elenyészik azon fontoaabb szempontok mellett, melyekből ezen kérdés megítélendő, elenyészik azon aggodalommal, azon lehetőséggel szemben, miszerint a magyarság, a nemzetnek szine-java itt hagyja hazája földjét. Én ennélfogva ismételve arra kérem a t. minister urat, méltóztassék, ha nem is a medgyesi pusztát, de mindenesetre oly területet jelölni ki a települni kívánóknak, hol azok az árvizveszedelemnek nem levén kitéve, munkájuk, szorgalmuk gyümölcsét arathassák. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Annyiban értesülve vagyok e kérdésben, a mennyiben a t. képviselő ur már több izben fordult e tekintetben hozzám. Azért adhatok annyi felvilágosítást, hogy teljes készséggel fogok alkalmat szolgáltatni arra, hogy a kik más vidékre kivannak költözni, azoknak erre terület adassék. Azt azonban, hogy akár a medgyesi, akár a pécskai uradalomba települhessenek, kilátásba nem helyezhetem, mert a pécskai uradalomban telepítésre alkalmas föld már nincs. Arról azonban gondoskodhatom, hogy oly helyet kapjanak, hol árvíznek kitéve ne legyenek, de hogy magok választhassák ki a földet, hová települni kívánnak, azt kilátásba nem helyezhetem. Elnök: Ha nincs észrevétel, t. ház, a kérvényi bizottság határozati javaslata elfogadtatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Abrudbánya, Verespatak és Bucsum községbeli bányabirtokosok az absolut kormány alatt 2°/o-kal túlságosan levont 36,000 frtnyi aranyvámtöbblet visszafizetése iránt kérvéiryeznek. Vécsey Tamás előadó: Szabályszerű eljárás és lehető figyelembe vétel végett áttétetik ezen kérvény a pénzügyministerhez. Hegedűs Sándor: T. héz! A kérvényben a bányakerület régi sérelmét adja elő, mely szerint az 1854. és 1862. év köztt, 8 éven át az absolut kormány a törvények ellenére 3°/° bánya vám helyett 5% ot szedett. Ennek következtében a kerület többször folyamodott a kár jóvátételéért, mig végre az alkotmányos kormány alatt, az kilátásba is helyeztetett. Azonban egy főnehézség hozatott fel, t. i. az, hogy azon egyének ki nem tudhatók s azok köztt az illető összeg fel nem osztható, kik annak idejében megkárosítva voltak. Minthogy azonban a terület lakossága gyűlést tartván, azon határozatot hozta, hogy azon összeget az ottani tavak szabályozására, a bánya-ipar előmozdítására, tehát közczélra fordítja: az egyetlen főargumeníum, meh r a kérelem teljesítése ellen felhozatott, elesett. Ennek következtében kérem a t. pénzügyminister urat, méltóztassék ezt teljes figyelmére méltatni. (Helyeslés.) Elnök: Akérvényibizottság véleménye ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kérvények 60. sorjegyzéke. Baross Gábor jegyző (olvassa a 60. sorjegyzékben 1—48. szára alatt foglalt kérvényeket, a melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogta.datik). Elnök: E szerint a 60. sorjegyzék&en foglalt kérvények is letárgyaltatván, következik az igazságügyi bizottság 752. számú jelentésének tárgyalása, az általa el nem intézhetett két törvényjavaslat tárgyában. Emmer Kornél előadó : T. ház! Az igaz/
