Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-410

174 410. országos ülés május HO. J881 bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatík; olvassa a 13. számú kérvényt): Kozáki Dániel a szőlőváltsági per tárgyalásnál elkövetett mulasz­tásokból eredt hibák orvoslását kéri. Vécsey Tamás előadó: A kérvényi bizott­ság az igazságügyministerhez véli utasítandónak ezen kérvényt. Szontagh Pál (nógrádi): T. ház! Előre bocsátom, hogy a kérvényi bizottság végzési javaslata ellen kifogásom nincs. Másodrendben megjegyzem azt is, hogy ezen kérvény némi tekintetben magántermészetű, a mennyiben bizo­nyos Kozáky Dániel nevű ur és érdektársai penczi dézsmakötelesek, sérelmeiket orvosoltatni kérik. E tekintetben tehát magántermészetű. Kije­lentem, nincsen kétségem az iránt, hogy az igen t. kormány s első sorban a mélyen t. pénzügy­minister ur meg fogja vizsgáltatni azon panaszo­kat, a melyeket ezen folyamodó a képviselőház elé terjeszt s a melyeknek orvoslását sürgeti. Ennek az eredménye fogja azután igazolni azt, a miért én szabadságot vettem magamnak itt felszólalni, mert e kérvénynek van még egy másik oldala is. Figyelmezteti t. i. a kormányt arra, hogy azon eljárás, a mely gyakorolíatik a dézsmaváltsággal terhelt adóköteleseknél künn­álló pénzek incassatiójánál, rendkívüli káros két eredményt szül. Az egyik az, hogy elpusztul a dézsmaköteles egyén, felhagy a szőlőműveléssel, pusztán ott hagyja a talajt, használják legelőnek vagy bármi más czélra s e szerint már egy producens egyén kiesik a számításból, a dézsma­köteles nem mívelvén szőlőjét. A másik az, hogy ez által az illető dézsmatulajdonosoknak szintén káruk van, mert nem lévén többé szőlő­jük, azt majorsági művelés alá ugyancsak nem fogja senki. Tehát közgazdaságilag kár támad két irányban, a mennyiben először mezei prole­tariátus teremtetik bizonyos szőlőtermelő vidéke­ken az által, hogy nem mívelik a szőlőt, hanem napszámosokká vagy béresekké lesznek ; a másik, hogy elszegényednek azon birtokosok, a kik ezelőtt dézsmát szedtek. Ha pénzük volna, most talán majorsági művelés alá vehetnék szőlőjüket, de ezt nem tehetik. Ha tebát ezen két körül­ményt, mint a miként azt folyamodó hiszi és reméli — én nem tudom előre, igazsága van-e, — azon adatok igazolni fogják, a miket ő felhozott katexochen Penczre vonatkozólag, hogy ott, a hol ezelőtt 1600 hold szőlőtalaj volt művelés alatt, most a dézsmaváltság behajtása által oda szoríttatott ezen község, hogy csak 600 hold területe van, a min a szőlő cultiváltatik: ebből méltóztatik a kormánynak abstrahálni, mily köz­gazdasági kára van az országnak abból, hogy a szőlőművelés ily módon csökkentetik, de kára van, még pedig nem kevesebb mértékben a kincs­tárnak is, mert ha felhagynak a szőlővel, hátra­lékban marad a dézsmakötelesek tartozása és igy a kincstár károsodik, mert fel lévén véve a szőlőváltságbeli adósságba az az összeg is, mely az ily szőlőkre kivettetett és az ezek után kibo­csátott papírok tőkéjét és kamatját a kincstár fizetni tartozván: a behajthatatlanná vált pénze­ket is ő fizeti. Felszólalásomnak egyedüli czélja az, hogy bátor belenyugszom a kérvényi bizottság véle­ményébe, kérjem, méltóztassék a t. pénzügy­minister ur ismert buzgalmával és szokott eré­lyesei utána nézetni, vájjon ezen, itt csak Penczre nézve felhozott példa egyedül áll-e, avagy hasonló állapotok vannak-e bortermelő többi vidékeinken és az eredményt megszemlélvén, méltóztassék megfelelő intézkedést tenni, melyben nem mondom, hogy épen azt az utat kövesse, melyet a kérvény kijelöl, mert a kérvény administrativ utón kéri az orvoslást, de a mennyiben ez nem volna lehető, kérem, méltóztassék ezen, ugy közgazdasági tekintetből, mint a kincstár érdekében figyelmet érdemlő ügyet a minister ur által czélszerűnek vélt módon törvényhozásilag a jövő ország­gyűlésen elintézni. (Helyeslés.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: A dolog érdeméhez nem szólhatok, mert nincs tudomásom ezen speciális esetről, de a képviselő ur felszólalásából azt veszem ki, hogy a meg­gyült hátralékok befizetésére halasztás adásáról van szó. Ez iránt intézkedett már a ház hozzá­járulásával a múlt évben alkotott törvény. Ennek megtartásával lesz kötelességem ezen esetben is eljárni. Kérem ennélfogva, méltóztassék a kérvényt hozzám utasítani. (Helyeslés.) Horváth Gyula: T. ház! Hogy alkalma lehessen a pénzügyminister urnak igéretét bevál­tani, szükséges, hogy a kérvény a pénzügy­ministerhez utasittassék. Minthogy a kérvényi bizottság véleménye szerint a kérvény csak az igazságügyministerhez lenne utasítandó, indítvá­nyozom, hogy az az igazságügyi és pénzügyi ministerekhez utasittassék. (Helyeslés.) Elnök : Ha méltóztatnak elfogadni Horváth Gyula képviselő ur indítványát, (Elfogadjuk!) akkor a kérvény az igazságügyi és pénzügyi ministerekhez utasittatik. Baross Gábor jegyző' (olvassa a 14. számú kérvényt, melyre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatík. Olvassa a 15. számot). Kecskeméti Gábor és érdektársai békési lakosok kérik, hogy a kincstár tulajdonához tar­tozó Nagymedgyesen letelepülést nyerjenek. Vécsey Tamás előadó: A kérvény a köz­gazdasági érdekeknek megfelelő elintézés végett áttétetik a pénzügyministerhez. Irányi Dániel: T. ház! 150 és néhány békési polgár folyamodik a házhoz- az iránt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom