Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-408
156 408. országos Ülés május 28. 18S1. országra kell figyelemmel lenni, hanem tekintettel kell lennünk; miként a^ministerelnök is említette Fiume kivitelére. És ez igen nevezetes fogantyú, a mennyiben egy szomszédállamnak nincs hatalmában. E tekintetben eddig sok történt eddig és kétségkívül fog történni ezentúl. Nem találom szükségesnek, hogy a t. ház kimerített figyelmét hosszasabban veg3 7 em igénybe, de kell, hogy még egy pontot kijelöljek gróf Apponyi képviselő ur beszédéből s arra pár szóval reflectáljak és egyszersmind köszönetet mondjak azon nem akadékoskodó — bocsánatot kérek e kifejezésért — felfogásért, melyből, mint az ellenzék tagja, kiindulva, a kormánynak azon működését, mely a kormánynak kétségkívül nem sikerült, nem kívánta kizsákmányolni, köszönetet kell mondanom azért, hogy miután figyelmeztettem volt a közgazdasági bizottságban arra, hogy interpellátiójának egyik pontjára nézve, melyet, a mennyiben hiányos a jelentés, melyet a szerb kereskedelmi tárgyalásokra nézve be akart nyújtani, hogy ha arra kimerítően felelnék, az nem hasznára, sot eventualiter kárára lehetne az ügynek, attól, hogy élőszóval is feleljek interpellációjára, elállott. Még csak egyetlenegy megjegyzésem vau és pedig Ráth Károly képviselő urnak hozzám intézett kérdéseire. Vonatkozik ez a kikészítés! eljárásra. Azt kérdezte Ráth Károly képviselő ur a magyar kormánytól, szándékozik-e fenntartani azon könnyítéseket, melyek eddigelé a kikészítésre nézve éietben voltak? Benne van a törvényjavaslatban, hogy lehetőleg igen. Egyébiránt méltóztatik tudni, hogy valahányszor kétoldalú szerződés megkötéséről van szó, az csak akkor köttethetik meg, ha mind a két fél rááll a módozatokra, így volt ennek előtte egy pár évvel a szövő iparra, a lenre, a kenderre vonatkozólag és más oldalról a pamut színnyomásra s az appreturára vonatkozólag. Az egyik állott főleg a német gyárosok érdekében, a másik pedig az osztrák iparosok érdekében. A német birodalmi kormány megtagadta 1879-ben azon kedvezményt, melyet az osztrák iparosok élveztek s ennek következménye az lett, hogy viszont a német gyárosoknak megtagadtatott azon előny, melyet a német gyárosok élveztek nálunk. De miután magának ezen eljárásnak egyszerű megszüntetése igen nagy csökkenést okozott, nem egyszerre szüntetett meg, ha meg is volt egy bizonyos részről erre a tendencia, hanem csak leszállittatott az előnynyújtás; most azon kikészítési eljárási előnyök tartatnak fenn ez év végéig, a melyek tényleg életben vannak. A törvényhozásnak feladata a kikészítés) eljárást illetőleg, a mely kétség kívül törvényhozási elbánásban kell hogy részesüljön, a maga idejében az intézkedést megtenni. Erről most többet mondani képes nem vagyok. Mindnyájan, a kik a törvényjavaslathoz hozzászólottak, azt általánosságban elfogadták; én is kérem a t. házat, méltóztassék azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: A vitta be lévén fejezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Antal Gyilia jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czímét, a meli/ észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa, az 1. %-t). Baross Gábor előadó: T. ház! Az 1. §. utolsó sorában ezen szó helyett „tartsa", „tarthassa" teendő, ajánlom elfogadásra. Elnök: Azt hiszem, hogy ezen czélszerű módosításhoz a t. ház hozzájárul, az 1. szakasz tehát ezen módosítással elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. %-t). Baross Gábor előadó: T. ház! Itt is felhatalmazásról lévén szó, a 2. §. második sorában „tartsa" szó helyett „tarthassa" teendő. Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház ezt is elfogadja. Antal Gyula jegyző (olvassa a 3. %-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök : E szerint a törvényjavaslat részletei is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1870: X. t. ez. által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a bizottság jelentését felolvasottnak veszi, (Felolvasottnak vesszük!) akkor az általános vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Láng Lajos előadó: T. ház! Míg a tisza szabályozási kérdésről szóló imént tárgyalt törvényjavaslatot íöhg administrativ természetűnek tartom, elismerem, hogy a jelen törvényjavaslat majdnem tisztán technikai kérdés; ez magyarázza meg azon álláspontot, melyet ezzel szemben a pénzügyi bizottság elfoglalt és a mely ennélfogva természetesen módosult. Technicai kérdésről lévén szó, egyedül arra akarok szorítkozni, hogy a pénzügyi bizottságnak ezen törvényjavaslattal szemben tanúsított eljárását, illetőleg annak történetét előadjam. Hónapok előtt adatott be e törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz ; és minthogy az abban kért munkálatokra nézve, nevezetesen egy pontra nézve a szakvélemények nem voltak teljesen megegyezők, a t. bizottság a tárgy fontosságához képest kötelességének tartotta e részben felkérni a kormáuyközegeket, hogy ugyanezen tárgyban ugyanezen javaslatot és az itt teendő mtívele-
