Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-408
40<S. országos ülés május 2S. 1881. 157 tekét újabb felülvizsgálás alá bocsássa, illetőleg az időközben felállított műszaki tanácsnak véleményezés végett adja ki. így keletkezett a műszaki tanácsnak a képviselőház tagjai köztt egy pár nappal ezelőtt szétoszlott véleménye a pénzügyi bizottság kezdeményezése következtében. Azon összes műveletekre nézve, melyek itt contemplálva vannak, a Duna egy bizonyos szakaszára nézve, a Budától Ercsiig terjedőt illetőleg, ezen különböző szakvélemények meglehetősen egyetértenek; csupán egy pontra nézve van lényeges eltérés, t. i. a sziklarepesztésekre nézve a Dunának promoníori ágában, közvetlenül azon részben, mely Promontor alatt terül el. Erre nézve a három szakvélemény között — mint mondani szerencsém volt — eltérés mutatkozik, a mely azonban nem oly lényeges, mint talán első pillanatra Játszik. Az eltérés abból áll, hogy míg a kormány által beterjesztett indokolás a főváros védelmére a jogtorlódások megakadályozása czéljából elégségesnek tartotta, ha a proniontori ágban levő sziklák oly mélységre repesztetnek le, hogy a sziklák és a viznek sempontja felett egy 8 lábnyi magas vízoszlop szabadon elférjen, — addig a másik bizottságnak véleménye e részben 10 láb magasságot javasol, ellenben a műszaki tanácsnak jelentése, melyet utólagosan kikértünk, ismét oda irányul, hogy a 8 láb magasság teljesen elegendő arra nézve, hogy a fővárosra nézve veszélyessé válható jégtorlódások ne alakuljanak. Ezen egy pontra nézve eltérvén egymástól a szakvélemények, a pénzügyi bizottság a jelen volt kormány szakközegeket nyilatkozatra kérteiéi e tekintetben és tőlük azon felvilágosítást nyerte, hogy noha ezen sziklarepesztésekre igen nagy súlyt nem fektetnek, főleg azért, mert azok mélyebbre való repesztése óriási költségekkel járna, mégis a bizottság megnyugtatása szempontjából, a műszaki tanács véleményét fogadják el. Ennélfogva a szikláknak 8 lábra való repesztése lenne elrendelendő és a legelső műveletek közé fogna tartozni. Ezen a pénzügyi bizottságot megnyugtató nyilatkozat után a pénzügyi bizottság a törvényjavaslatot a kormány felelőségének sértetlenül hagyásával általánosságban elfogadta és azt a t. háznak elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbfelöl.) * Királyi Pál: T. ház! (Halljuk!) Én a törvényjavaslatot elfogadom ; felszólalásom csakis azon tervezetre vonatkozik, a melyet a törvényjavaslat indokolása tartalmaz. Méltóztatik a t. ház emlékezni, hogy a főváros Dunapartjainak védelmére tett műveletek I megvizsgálására külföldi szakértők hivattak be, kik szakértői véleményüket elkészítvén, azt az igen t. közlekedési miuister ur kinyomatta és szét is osztatta. Ezen vélemény a soroksári Dunaágat illetőleg az volt, hogy a zárgát 14 lábig a viz színétől lehordassák, utána pedig bukkanok építtessenek. Az igen t. közlekedési minister ur által összehívott vegyes bizottság ezeu szakértői véleményt felülvizsgálat alá vévén, ezen pontra nézve abban történt megállapodás, hogy azon gátnak 14 lábig való lehordása fölösleges volna, elég lesz 16 lábig lehordani, a bukkanókat illető javaslat pedig elejtetett. A fővárosra nézve legmegnyugtatóbb az leend, ha az egész soroksári zárgát elhárittutik. Minthogy azonban a szakértők véleménye azt mondja, hogy ez által a viz folyása nem lenne elég erős a meder mélyítésére, a főváros közönsége elfogadja, mint szakvéleményt, mely fölött a Duna-ár fog dönteni, vajha nem a főváros rovására. A mi a másodikat illeti, erre nézve már nem oly megnyugtató a vélemény. (Halljuk. 1 ) A promontori ágra nézve a szakvélemények eltérők. Ott a külföldi szakértők sziklamedret fedeztek fel és szükségesnek tartották itt a meder fenekének repesztések által való mélyítését A minister ur meg is vizsgáltatta. Meg van határozva, hogy hány futó öl hosszúságban és szélességben tart ezen sziklameder és milyen költséget okozna annak a mélyítése. Az egyik vélemény tartalmazza, hogy a Dunán a viz sempontjától számítva 10 láb mélyig történjék a repeszíés, ez a medret odáig fogja mélyíteni, hogy a tavaszi olvadásoknál az erősebb vizduzzadás megszűnik, a jég lefolyása meg fog könnyitíetni és igy a főváros meg lesz mentve. A másik vélemény 8 lábnyi mélyítést kivan. Az én nézetem erre csak az és erre kérem fel a t. minister ur figyelmét is, hogy minél mélyebbre eresztetik le a fenék, azon annál több viz és annál gyorsabban folyik le. A 10 láb mélyig való fenék-repesztés tehát több biztosítékot nyújtana a fővárosnak, mintha csak 8 lábig bocsátaná azt le. Én azonban erre nézve indítványt nem teszek, habár az az ok, a melyet a t. bizottsági előadó ur jelentésében is megemlített, hogy t. i. itt nem lehet pontosan kiszámítani, hogy mennyivel kerülne többe ezen 2 lábnyi mélyítés, nem áll, mert hisz maga a szakértők véleménye kezünkbe szolgáltatja a kulcsot, midőn határozottan állítja, hogy egy láb mély repesztésnek költsége körülbelül 7 frt. A harmadik tervezetet, a Margitsziget csúcsát illetőleg a szakférfiak véleménye az volt, hogy a szigetcsúcson egy nyílt alakú jégtörő, mintegy 5—6 méter magasságig épitteasék, melylyel nem lenne ugyan az a sziget az áradás ellen megmentve, de ültetvényei meg lennének
