Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-373

373. országos ülés márezins 22 1881 9! Baross Gábor jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasás után elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk.') A törvényjavaslat harmadszori felolvasás után is elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átkül­detni. Következik a napirend hetedik tárgya: az 1868 : IX. t. ez. 9. §-ában érintett görög-keleti hitközségekben az egyházak és az azokhoz tar­tozó egyházi és alapítványi vagyon körül felme­rülő vitás kérdések elintézéséről szóló törvény­javaslat harmadszori felolvasása. Baross Gábor jegyző: (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk!) Elfo­gadtatik és alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a íőrendiházhoz át fog kül­detni. Következik a zárszámadási bizottság jelen­tése az 1879. évi állami zárszámadások megvizs­gálása tárgyában. Nagy Gábor előadó: Tisztelt képviselő­ház! Az 1879. évi állami zárszámadás tárgya­lásának megkezdése alkalmával vau szerencsém a bizottság részéről kijelenteni, hogy az egyes fejezetek tételei számtanilag helyeseknek talál­tattak — s a költségvetési s az azt kiegészítő előirányzati törvényektől történt eltérések oly indokolásokkal terjesztettek be, hogy azoknak elfogadását a bizottság tisztelettel ajánlatba hoz­hatja. Mindazonáltal vannak egyes körülmények, a melyekre, habár csak röviden is, bátor vagyok a tisztelt ház becses figyelmét felkérni; s ezek a következők: Az állami számvevőszék által beterjesztett részletes jelentésnek mindjárt elején, az 5-ik la­pon, mint költségvetésileg előirányzott kiadás, 259.468,531 frt 837a kr. szerepel s ezzel szem­ben a 7-ik lapon, mint pénztárilag foganatosított tényleges eredmény 290.706,863 frt 237« kr. áll s e szerint az előirányzott és tényleges kiadási összeg között 31.238,331 frt 40 kr. különb­ség van. A bizottság ezen eltérésnek legalább főbb indokait megtudni és kimutatni óhajtván, ugy találta, hogy a törvényhozás nemcsak az 1879 : XII., LlX-ik és 1880: XXIII. és XLIX. tvczikkek által utasította a kormányt bizonyos kiadások megtételére, hanem ezeken kivül még a) a Luiza­ut megvételéről szóló 1879: XVII. törvény által 167,500 frt; b) a szegedi árviz által okozott! károkról szóló 1879: XX. s XXV. törvény által I 2.641,531 frt 15 kr. 5 c) a vágvölgyi vasút meg- « vételéről szóló 1879 : XXVII. törvény által 1.429,834 frt 92 kr.; d) a kisbirtokosok" orszá­gos földhitelintézetének segélyezéséről szóló 1879 : XXXIX. törvény által 50,000 frt; e) az ioségi munkákról szóló 1880: III. törvény által 21,452 frt 20 kr. ; tehát 4.310,318 frt 27 kr összeget rendelt az 1879. év terhére kiadásképen meg­tenni. Ezen körülményt a bizottság figyelmen kivül nem hagyhatta, annál is inkább, mert az állami szám­szék is csupán azon okot hozza fel a kihagyás indo­kául, hogy az eddigi gyakorlat szerint a költ­ségvetési törvényt kiegészítő s igy a költség­előirányzatra nézve alapul szolgáló törvényekül csak azok szoktak megjelöltetni, a melyeknek szövegében szószerint kifejeztetik, hogy póthitel­törvény. Ezt tehát figyelembe venni a bizottság méltányosnak tartotta, A mi pedig ezen összegnek figyelembe vétele után fennmaradó 26.928,013 frt 13 kr. különb­séget illeti, ez az átfutó kezelési összegek által eléggé kiegyenlítve van, a mennyiben — csak főbb tételeit véve is, pl. a bányászat és pénz­verésnél, ezüst vásárlására 21.412,552 frt szere­pel, a mely mint valódi'értékszaporulat a bevétel között is hasonló összeggel fordul elő, — ezen­kívül a vágvölgyi és keleti vasutvonalak államo sítása folytán, a vasutak kezelési kiadása nagy­részt épen ezek miatt, mintegy 2 millióval növe­kedett, de a melylyel szemben, ezen vasutak üzleti bevételei is, az előirányzott és tényleges bevétel közötti különbséget megfelelő előnyösen nevelték, — valamint a dohányjövedéknél is mintegy pár millióra menő kiadási s egyszers­mind természetesen bevételi változást idézett elő a nagyobb mennyiségű dohánybeváltás és előle­gezés, illetőleg az ezek árából és visszatérítésé­ből származott összeg A mi már most a bevételi rovatot illeti, a fennti alapon Összegezett és ténylegesen elért be­vételi összegek (t. i. a részletes jelentés 5. lapján látható 222.208,602 frt és a 7-ik lapon látható 252.446,817 frt 90 kr.) között levő 30.238.215 frt 90 kr. különség is megközelítő kiegyenlítést talál, ha a most említett átfutó kezelési összegek mellett még a rendkívüli közösügyi rovatban látható s a katonahelyettesítési és rokkant-alapok felosztásából s az 1867. évi pénztári készletből származott 2.335,854 frt 37 krt, továbbá az 1879. évi XIX. t. ez. 2. §-a értelmében a fogyasztási adó visszatérítések felosztásából nyert 1.997,560 frt 73 kr. előnyös külömbséget képező főbb — s más apróbb tételű bevételi összegeket figyelembe vesszük. Ezeknek alapján tehát, magát a háztartás kezelését helyesnek, reálisnak nevezhetjük, sőt állíthatjuk, hogy a tényleges eredmények sze­rint előfordult deficit, tulajdon képen kisebb, 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom