Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-373

92 373. orszáaros ülés aárczims 22. 1S81. mint a hogy törvényhozásilag előirányoztatok, mert: ha a fennemlített 4.310,318 frt 27 krt az előirányzalnélküliek közül kivéve, a 259 millió 468 ezer 511 frt 73 és fél krhoz csatoljuk, a törvényhozási rendelkezések eredménye gyanánt nem 37.259,929 írt83 és fél kr. deficit, hanem ennél a fennebbi 4.310,318 frt 27 krral több, azaz 41.570,248 frt 10 és fél kr. lesz ; s ha már most, a 38.260,045 frt 33 és fél kr. tényleges deficitet ezzel állítjuk szembe, az eredmény nem 1.000,115 frt 50 krral nagyobb, hanem ellenkezőleg 3.390,202 frt 87 krral kissebb deficitet tüntet elő annál, a mi az összes törvények előrányzata szerint várható lett volna. Midőn itt az államháztartásunkban szomorúan megállandósult deficitről tettem említést, legyen szabad kérnem, hogy engedje meg a t. képv. ház, miszerint egy ezzel kapcsolatos ügyről is, szintén igen rövid fővonásokban tegyek ez alkalommal előterjesztést, annál is inkább, mert annak egyik főága ezen országgyűlés időszaka alatt s részben épen 1879-ben gombolyittatott le. Ez az államadósságok ügye. Nemcsak egy alkalommal, hanem igen gyakran és igen élesen hangoztatott, hogy államadósságunk terhe 1875 óta mintegy 400 millióval nevekedett s hová lett azon összeg? Mindazokkal szemben, melyek e tekintetben ugyat. képv. ház kebelében, minta nyilvánosság más helyein elmondattak, bátor vagyok a következő adatokat említeni fel. Államadósságunk, akibocsátott aranyjáradék kötvények névértékével nevekedett s az azokból befolyt" készpénz, az 1873. XXXIII. s 1874. XIV. t-czikkekben említett 153 millió ezüst forintnyi kölcsönre kibocsátott kincstári utalványok beváltására és az 1876-tól 1879-ig terjedő évek deficitjeinek fedezésére fordittatott. Tudva van, hogy az említett kincstári utalványokból, 76.500,000 frt értékű esedékessé vált 1878. deczember 1-én; s 1879. augusztus 1-én ugyanannyi. Ezen 153 milliós kölcsön fedezetéül az államjavak szolgáltak ugyan s az azok eladási árából bejött összegek oda fordíttattak, — igen, de ezen kölcsönnek convertálása, a kamatokkal, kibocsátási, értékesítési és más költségekkel együtt 180.004,264 frt 23 krba került s ebből az államjószágok árából csakis 1.930,787 frt 67 kr. fedeztetett, a hiányzó 178.073,526 frt 56 kr. összeget pedig, aranyjáradék kötvények eladása utján kellett fedezni. A kincstári utalványok második részének lejárati idejekor,!, i, 1879. aug. 1-én369.593,000 frt névértékű aranyjáradék-kötvény volt kibocsátva, a mely után — kibocsátási és értékesítési költségek levonása mellett 316.855,069 frt 74 kr. készpénz folyt az államkincstárba be. Ha már most ezen összegből leütjük a kincstári utalványok conversiójára fordított 178.073,526 frt 56 krt, maradt a kormány rendelkezésére még 138.781,543 frt 18 kr. készpénz, a melyhez még hozzá adhatjuk az 1879. október havában eladott 15.407,000 frt névértékű kötvények árában befolyt 13.980,780 frt készpénzt s ez által a tiszta maradék lesz: 152.762,323 frt 35Vi kr. Ezen összeg tehát az, a melynek hová fordítását az 1875. éven innen folytatott államiháztartás keretében figyelembe venni lehet s e tekintetben igen röviden s még is világosau megadják a tájékozást az évenként törvényhozásilag indokoltnak talált és tudomásul vett költségvetések és zárszámadások, — a mely utóbbiakból láthatólag a tényleges deficit volt 1876-ban . . . 31.260,933 frt 34 kr. 1877-ben . . . 26.451,033 „ 867» „ í 878-ban (mozgósítási költségekkel együtt) . . 53.136,156 „ 17 Vi „ 1879-ben (occupatió költségeivel együtt) . . . . 38.260,045 „ 337» „ összesen. . 149.108,168 frt 71V» kr. o. é. A különbség tehát 3.654,154 frt 647* kr., de a melylyel szintén szembe lehet állítani azon 5.266,731 frt 03 kr. pénz-maradváiiy-gyarapodást, mely az 1879. év végén az ugyanazon év elején talált állapottal szemben létezett. Ezen kitérésért a t. képviselőháznak szives elnézését kérve, magára az 1879. évi állami zárszámadásra még csak a következőket vagyok bátor megjegyezni: Midőn a ministerelnök ur 1880. nov. 6-án az 1879. évi állami zárszámadásokat beterjesztette, az azt kísérő előterjesztésében az állami számvevőszék jelentésének három pontjára tett megjegyzést, — melyek közül egyik az 1870: X. t. ez. alapján felvett sorsolási kölcsön tartalékalapjára; smásik az állami biztosítást élvező vasutak irányában fennálló 8.555,978 frt 20 kr. követelés ellensúlyozására szolgáló elsőbbségi kötvények értékének a zárszámadásba mily alakban leendő felvételére; s harmadik a külön vasúti beruházási kölcsönök ügyére vonatkozik. Ezek közül az első helyen említett sorsolási tartalékalap ügyéről a bizottság nem tud ez alkalommal kimerítő jelentést tenui, mert a még 1870-ben tett intézkedéseknek miként történtéről és mily indokból való származásáról teljesen felvilágosító adatokat beszerezni nem sikerült. Azonban az arra vonatkozó tárgyalás