Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-372

372. országos ülés márczius 21. 1S81. 85 Az indokolásban, mely a törvényjavaslatot kiséri, részletesen ki van fejtve ezen költségtöbblet keletkezése, a mely szerint részben a Dunánál fordultak elő előre nem látott kiadások, a mennyiben néhány szabályozási ággal több volt szükséges ugyanazon évben ; némely költségek pedig, mint például a birli és lipóti töltéseknél, illetőleg szabályozásoknál azért keletkeztek, mert 1876-ban kellett volna azokat foganatosítani, de a korai tél miatt ez nem lévén keresztülvihető, a költség 1880 ra maradt. Továbbá némely előre nem látott kiadások keletkeztek a jégtorlódások következtében. A közlekedési minister ur ugy gondolta az előirányzatot e póthitelre vonatkozólag szerkeszteni, hogy egyfelől felhatalmazást kér az előbbi éveknek megfelelőleg az átruházási jog iránt, hogy a mely költségeket ez évben a Dunaszabályozásnál más czímeken megtakarított, azokat fordíthassa e szükségekre és csak a hiányzó összeget kéri póthitelképen megadatni. Azonban a pénzügyi bizottságot azon nézet vezérelte e tárgyban, miszerint az átruházási jogot megadni nem lehet s ennélfogva részletesen kell a póthitelt előirányozni. Igaz, hogy az átruházási jog a Dunánál szükséges építkezések különböző pontjaira nézve ugy 1879-ben, mint a folyó évben megadatott és általában a képviselőház által megadatni szokott, de minthogy 1880-ra specialiter nem kérte a közlekedési minister ur, annálfogva a pénzügyi bizottság nem indítványozta és a ház nem adta meg a felhatalmazást. Ugy hiszi tehát a pénzügyi bizottság, hogy most utólagosan ezt a felhatalmazást nem lehet megadni, hanem az előirányzatot tételenként kell megszavazni. Itt látszólag 28,000 írttal több póthitelre van szükség, azonban azok az összegek, a melyek más czímeknél megtakarittattak , ezekre fel nem használtatván, igen természetesen itt fognak felhasználtatni és igy a végeredmény tökéletesen egyre megy ki. A póthitel további tételei kiterjednek a brassó-tömösi csatlakozásra, a mennyiben földcsuszamlások fordultak elő és igy nagyobb költségekre volt szükség. Hasonlóképen a Tiszánál Csongrádnál 35 ezer frt új szükséglet keletkezett, a melyet elodázni nem lehetett 1880-ban, minthogy 188l-re előirányoztatott ugyan a munkálatokra szükséges összeg, de 1880-ra előirányozva nem volt és a nagy vizáradás következtében maga a város is a régi meder által veszélyeztetve volt. Azon medret tehát el kellett zárni és arra volt szükséges a 35 ezer frt, melyet most a t. minister ur kér. Továbbá a dálya-vinkovczei vonal építésére 160,000 frt erejéig volt szükség, valamint az új dályai állomásnál is a szükséges új csatorna készítésénél oly költségekre vot, szükség, melyek a költségvetésben előirányozva nem voltak. A pénzügyi bizottság a ministeri indokolás alapján meg lévén győződve ezen kiadások szükséges voltáról, a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja a t. háznak, kéri azonban a t. házat, hogy méltóztassék oly szövegben elfogadni, mint a milyenben azt a pénzügyi bizottság benyújtotta, minthogy abban, a mint említettem, az átruházási jog ki van hagyva és a tételenkinti megszavazás kéretik. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, elfogadja-e a közmunka- és közlekedési ministerium részére 1880. évre szükséges póthitel engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa czímet, 1., 2., 3. %%-at, melyei; észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat lényegében és szerkezetében elfogadva lévén, annak harmadszori felolvasása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik: a képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése, az 1868 : IX. t. ez. 9. §-ában^ érintett görög-keleti hitközségekben az egyházak és az azokhoz tartozó egyházi és alapítványi vagyon körül felmerülő vitás kérdések elintézéséről szóló 642. számmal jegyzett törvényjavaslat tárgyában. Kívánja a t. ház, hogy a bizottság jelentése felolvastassák, vagy pedig azt felolvasottnak méltóztatik venni ? (Felolvasottnak vesszük!) Ha a jelentés felolvasottnak vétetik, akkor a vitát megnyitom, melyben az első szó illeti az igazságügyi bizottság előadóját. (Halljuk!) Vécsey Tamás előadó: Tisztelt képviselőház! Az 1868: IX. t. ez. 9-ik §-a azt rendeli, hogy a görög-keleti egyház se nem szerb, se nem román ajkú hivei, tehát azon óhitűek, a kik nemzetiségre nézve magyarok, görögök vagy czinezárok, ezentúl is meghagyatnak mindazon jogaikban, a melyeket egyházközségi s iskolai ügyeik önálló intézésében, szertartási nyelvük szabad használatában, mint szintén egyházközségi vagyonuk és alapítványaik kezelésében addig gyakoroltak. De sem ezen szakasz, sem más törvény nem rendelkezik arról, hogy mi történjék azon