Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-372

gg S72. országos ülés márczius 21. 1S8I. görög-keleti hitközségekkel, a melyek nem tisztán görög ajkú hívekből állanak, hanem, a melyekhez ezeken kivül szerb vagy román, vagy más ajkúak is tartoznak, ha a különböző ajkú hivek között az általuk közösen használt templom, az ahhoz tartozó javak, különösen az azzal kapcsolatos alapítványok tulajdonjoga s a jövedelem kezelése és élvezése iránt viták támadnának. Pedig ily vitás kérdések támadtak, illetőleg az 1868 előtti időkből maradtak. Ezek békés elintézése, a kormány hivatalos jelentése szerint igen elmérgesedvén, sőt Brassóban ideiglenesen kormánybiztos küldésének szüksége is beállván: a minden oldalra igazságos eldöntésről gondoskodni a jogrend érdekében szükséges. A vitát a keleti egyház egyetemes gyűlése elébe nem utasíthatjuk, mert a keleti egyház, mióta két metropoliája van, egyetemes gyűlést nem tarthat. A vitát a kormány végleges eldöntése alá nem bocsáthatjuk, mert a tulajdon kérdésében csak biróság ítélhet, nem pedig a végrehajtó hatalom. A bíróságok közül az 1868 : IX. t. ez. legalkalmasabbnak találta azt, a mely delegál tatik. A jelen törvényjavaslat is ezt tartja ezélszerűnek; valamint átveendőnek találja azt is, hogy a felebbviteli bíróságok az ilyen ügyeket soron kivül intézzék el. Az eljárásnak bélyeges illetékmentessége is az 1868: IX. t. ez. példájára támaszkodik. Csak egyben tér el a jelen törvényjavaslat az 1868-kiíóí, t. i. nem korlátozza a feleket a perorvoslatok használatában, egyedül a perújítást nem véli egész kiterjedésében alkalmazandónak. A jelen javaslatnak az 1868: IX. t. czikktől ezen egy pontban való eltérését indokolja az, hogy a felektől a lehető garantiákat nem tanácsos elvonni és hogy a huzavonát a behozandó új perrendtartás nem fogja megengedni. Kérem a törvényjavaslatot a bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szólni kíván, kérdem a t. házat, elfogadja-e az 1868: IX. t. ez. 9. §-ában érintett görög-keleti hitközségekben az egyházak és azokhoz tartozó egyházi és alapítványi vagyon körül felmerülő vitás kérdések elintézéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czírnet.) Vécsey Tamás előadó: A czím második sorában „alapítványi vagyon" helyett „alapítványi javak és iskolák" kérem tétetni. Elnök : Méltóztatnak elfogadni, hogy a czím második sorában „alapítványi vagyon" helyett „alapítványi javak és iskolák" tétessék? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1. %-t). I Vécsey Tamás előadó : Ezen szakasz 3. sorában is a „vagyon" szó helyett a „javak" szót kérem tétetni. (Helyeslés.) Továbbá minthogy épen a legutóbbi órákban érkeztek kérvények ily vitás ügyekre nézve, mely kérvények szerint az iskolák képezték a felek köztt a vita tárgyát, kérném, hogy a t. ház a szakaszt oda módosítani méltóztassék, hogy a törvény az iskola-épületekre, melyek a felekezetekéi, szintén kiterjesztethessék. (Helyeslés.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a harmadik sorban az „iránt" szó elébe még az „iskolák" szót beszúrni; és azután ezen passus igy hangzanék : „vagy alapítványi javak és iskolák iránt felmerülő kérdések". (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni, hogy „alapítványi vagyon helyett, tétessék „alapítványi javak és iskolák"? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. §-í, mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: E szerint a törvényjavaslat elfogadtatván, annak végleges megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik. Ezzel a mai ülés napirendje kimerítve lévén, mielőtt Csatár képviselő ur sürgősnek jelzett interpellátióját megtenné, czélszerü lesz a holnapi ülés napirendjét megállapítani. (Halljuk!) A szombati megállapodás szerint tárgyaltatni fog a pénzügyi bizottság jelentése, a honvédelmi ministerium 1880-diki költségvetésének második és harmadik czímében a legénységi állomány költségtöbbletének fedezéséről szóló póthitel tárgyában beadott törvényjavaslatról. Továbbá van két jelentése a mentelmi bizottságnak, az egyik Verhovay Gyula, a másik Mocsáry Géza képviselő ur mentelmi ügyében. Azt hiszem, hogy ezeket is ellehetne a holnapi ülésben intézni. (Helyeslés.) Következnék azután a most megszavazott három törvényjavaslat harmadszori felolvasása ; és végül a zárszámadási bizottság jelentése az 1879-diki zárszámadás megvizsgálása tárgyában. (Helyeslés/) Mindezen tárgyak a holnap 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetnek. Következik Csatár képviselő ur interpellátiója. Csatár Zsigmond: Mindennap el szoktam olvasni a Budapesti Közlönyt, mert azon lapban látom hazám anyagi állapotának szomorú képét. És valahányszor azt olvasom, hogy a szegény emberek vagyona a magyar államkincstár érdekében árverés alá bocsáttatik, megdobban szívem és elkeseredem. Mert hová jutunk, ha a szegény föld népe oly állapotba jut, hogy adó fejében hajlékától és földjétől megfosztatik! ? Legközelebb is olvastam, hogy itt közel a Budapesthez egy és fél órányira fekvő Tököle községében, három szegény családot fog az államkincstár adóhátralék miatt hajléktalanná és