Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-370

58 370 országos ülés márezius 18. 1881. egy törvényre vonatkozó előleges intézkedéseket tegyen a minister akkor, megelőzőleg, a íi.ely törvény csak október l-jén fog életbe lépni, a mely törvénynek keretébe tartozik mindazon előleges intézkedés is, melyet a t. képviselő ur az életbeléptetés előtt 6—-7 hónappal akar megtétetni. Ezen indoknál fogva, t. ház, mint az a közigazgatási bizottság jelentésében részletesen kifejtve volt, én kérem Eötvös képviselő őr módosítását mellőzni. A mi gróf Csáky képviselő ur indítványát illeti, részemről semmi kifogásom sincs ellene, miután az 1870 : XIII. törvényezikk értelmében úgyis a kihirdetés után lép életbe — hogy ez elfogadtassék. Ha tehát ezt szükségesnek méltóztatik találni, én ahhoz hozzájárulok. Antal Gyula jegyző' (olvassa Eötvös Károly módosítását): „Módosítás a 63. §-hoz: E törvény 1881. évi október elsején lép életbe, a többi marad " Tisza Kálmán ministereliiök : T. ház! Azok után, miket az előadó ur elmondott és a mikhez csatlakozom, csak egyet vagyok bátor felvilágosításul megjegyezni és ez az, hogy azon szabályrendeletek, melyekre a kihágásokról szóló törvény és az életbeléptetési törvény folytán szükség van, vagyis azon szabályrendeletek, melyekben anyagi vagy fenyítő sanctió foglaltatik, a régi törvény értelmében már összeszedve, átnézve, ministerileg helybenhagyva voltak február 28-áu. Mindazok összeszedése tehát nem válik szükségessé. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A szavazás rendje a következő : Először fel fog tétetni a kérdés a bizottság által javasolt szövegre, ha az el nem fogadtatik, következik a gr. Csáky László által javasolt szöveg, ha ez sem fogadtatik el, akkor következik az Eötvös képviselő ur módosítása szerinti szöveg, mint a mely távolabb áll az eredeti szövegtől. Kérdem tehát először, elfogadja-e a ház a régi 63. most 62. § t a bizottság szövegezése szerint ? (Nem fogadjuk el!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el. Kérdem már most, elfogadja-e a ház, a gr. Csáky László képviselő ur által indítványozott szöveget? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadta. T. ház! Midőn a részletes tárgyalás megkezdetett, a czím függőben maradt. Szükséges tehát még elhatározni, hogy elfogadja-e a t. ház a szövegben ajánlott czímet, mely így szól: „Törvényjavaslat a Budapest fővárosi rendőrségről". Kérdem a t. házat, elfogadja-e azon czímet, igen vagy nem ? Szilágyi Dezső: Nem annyira a czímhez, mint inkább a czímhez fűzre, egy rövid megI jegyest kell tennem, t. i. azt, hogy mi itt ez oldalon az általános vitában azon álláspontot foglaltuk el, hogy ha az általunk közelebbről megjelölt sarkalatos hibák kiigazittatnak, akkor a törvényjavaslatot el fogjak fogadni a harmadszori felolvasáskor; ha pedig azon hibák kiigazítatlan maradnak, a harmadszori felolvasáskor azok, a kik ezen nézeten voltunk, ellene fogunk szavazni. Mondanom sem kell, t. ház, hogy ezen másik eshetőség következvén be, a t. ház, megengedi, hogy kijelenthessük, hogy mi ezen törvénj'javaslatot ' a harmadszori felolvasáskor nem fogjuk megszavazni. (Helyeslés bal- és szélső' baloldalon.) Elnök: T. ház! Nem történvén a czím ellen felszólalás, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a czím elfogadtatott. Egyúttal pedig azt is meg kell jegyeznem, hogy miután Budapest közönsége által kérvén3

r adatott be e törvényjavaslatra vonatkozólag, mely kiadatott a bizottságnak, ezen kérvény már most szintén elintézettnek tekintendő. Ezen törvényjavaslatnak a mellékelt költségvetés kiegészítő részét képezi. Nem tudom, méltóztatik-e kivánni, hogy ezen melléklet felolvastassák? (Felolvasottnak vesszük!) Tehát felolvasottnak vétetik és nem történvén ellene ellenvetés, e melléklet a törvényjavaslat kiegészítő részeként tekintetik. Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjének lesz tárgya. Következik a napirend: a főrendiház 6i0. számú üzenete a közforgalom tárgyátképező értékpapírok birói megsemmisítése és elévülésére , vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Antal Gyula jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát). Gróf Szapáry Gyula pénziígymiiiister: T. ház! A módosítás, melyet a főrendiház ezen törvényjavaslat 37. §-ának 2. bekezdésére nézve ajánl, egyszerű és azt hiszem, hogy a t. ház hozzájárulhat a nélkül, hogy a bizottsághoz utasíttassák. Nevezetesen eredetileg, midőn a törvényjavaslat a kormány által benyujtatott, az értékpapírokra nézve általában az volt kimondva, hogy azok 30 év alatt elévülhetnek. Az igazságügyi bizottság ezen 30 évi határidőt 20 évre szállította le. Ezen módosítás folytán szükségessé vált és tulajdouképen már itt a házban kellett volna, de elnézésből nem tétetett meg, indítványt tenni, hogy a kincstári utalványokra vonatkozó két törvény, melyekben ki van mondva, hogy azon utalványok elévülésére a 30 év fenntartatik, hogy ez megtartassák, mint a dolog természetéből folyik. S minthogy a főrendiház módosítása nem áll semmi másból, minthogy 5 ezen kincstári utalványokra maradjon meg a