Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

369. országos ülés niárczius 17. 1881. 2Q vegyes hatóságok, közigazgatásiak és biróiak is és a mennyire az ottani hivatalok főnöke maga nem jogász, maga nem bír birói minősítvénynyel, az ő segédje, a Bezirksamtsadjunkt végzi a birói teendőket. Az ellen tehát nincs kifogásom, hogy azon kerületi kapitányságoknál, hol maga a kerü­leti kapitány nem bir birói qualificátióval, ne ő maga, hanem segédje, pl. a fogalmazó, a ki birói qualificátióval van ellátva, végezné a kihágások tekintetében a birói teendőket. Ezen szempontból ajánlom módosítványomat a t. házoak. Antal Gyula jegyző' {olvassa a módosít­ványt). Tisza Kálmán mmisterelnök: T. ház! Nem akarok ma annak vitatásába bocsátkozni — mert hiszen az megvitattatott az 1880 : XXXVII. t.-cz. tárgyalásakor —- hogy lehet-e, helyes-e, czélszerű-e azon törvényben taxatíve felsorolt bizonyos kihágási esetek elbírálását nem birói qualificátiójú hivatalnokokra bizui, vagy nem, mert ezen elvet nem ezen törvényjavaslat dönti el; ez csak fennhagyja azt, a mit az 1880: XXXVIL t.-cz. kimondott. Inkább a helyzetet akarom äzou törvény szempontjából illustrálni. Elsőben is, a mi azon rendőri tanácsost illeti, a ki a poiíce judiciaire vezetésére hivatva vao, az semmi néven nevezendő birói eljárást ellátni nem fog; annak törvényszerűéi egyedüli rendeltetése a rendőrség azon osztályának élén állani, mely a bíróságok által meghagyott eljárást vezetni van hivatva. O maga tehát birói functiót a szó teljes értel­mében egyáltalán nem fog végezni. így tehát az a magas birói qualificátió annak számára, a ki egyszerűen a kapott rendeletek administrativ teljesítésére felügyel, szerintem nem szükséges. A képviselő ur felfejté, minő széles körű birói qualificátióra van, vagy lenne szerinte ezen kerületi kapitányoknak szükségök, mert nekik meg kell itélniök, hogy valami magánjogi kere­set-e, vagy kihágás, vagy vétség, vagy bűntett-e az, a mi fennforog. Engedelmet kérek, t. kép viselő ur, erre ők hivatva nincsenek, mert az 1880 : XXXVIL t.-cz. 40. §-a taxatíve meg­nevezvén a törvény illető szakaszait, meghatá­rozza, mikre nézve bírnak megyékben a szolga­birák, városokban a kapitány vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselők, a fővárosban pedig a kerületi kapitányok illetékességgel. Tiszta, egyenes, meghatározott, felsorolt, körülirt esetek azok, a melyekben a bíráskodás az álta­lam most említett egyéneknek adatott és én, t. ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy vala­mint birói qualificátió nélkül is helyesen elvé­gezheti ezt a teendőt a szolgabíró, elvégezheti más városokban a tanácsnok, vagy kapitány, hasonló módon ép ugy elvégezheti a fővárosban is a kerületi kapitány. Ha én a fővárosra nézve a rendőri bírás­kodásnak életbeléptetését — mint az általános vitánál mondottam — teljesen, helyesen kifejtve, megállapítva, a magam részéről is szükségesnek tartom, teszem ezt nem azért, mintha azt hinném, hogy a birói qualificátió hiánya miatt ez ügyek­ben ez a közeg nem járhat el, mert ha azért tenném, ugyanezt kellene mondanom a szolga­bíróra és más városokban a tanácsnokra; de teszem azért, mert azt hiszem, hog)^ a rendőr­kapitánynak a fővárosban lesz elég dolga a nél­kül is, hogy ezen birói functiókkal foglalkoznék. Teszem másfelől, mint jeleztem, azért, mert a rendőrségnek s némileg —• ez mellékesebb dolog — az a felett álló belügyministernek is érdeké­ben van, hogy ezen functiók el választatván, a rendőrség a különben is mi nálunk még ma sok ellenszenvvel találkozó eljárásánál és működésé­nél, ez által a különben rá okkal vagy ok nélkül hárított ódium egy részétől megszabaduljon. De azon szempont maga, hogy a fővárosban a rendőri bíráskodást elkülönítve fel fog kelleni állítani, még inkább feleslegessé teszi, hogy ma a rendőrkapitány kinevezhetését oly qualificatió­hoz kössük, mely neki tisztán rendőri teendőiben nem a legszükségesebb —• a mint maga a t. kép­viselő ur is elismerte és a melyre egy-két év múlva nem lesz szüksége s ép e miatt netalán nevezzünk ki azon ideiglenes maködés szempont­jából oly egyéneket, kik a végleges működésre kevésbbé hívatvák, mint a minőket különben kinevezni lehetett volna. Még csak egyet jegyzek meg és ez az egy az, hogy a t. képviselő ur ugy vél segíteni a bajon, hogy ezt a kifejezést akarja használni: a kerületi kapitány, vagy azon kerületi kapitányi közeg, ki törvénykezési eljárással meg lesz bizva. Az 1880: XXXVIL t.-cz v t. ház, ezt a közeget nem ismeri, az csak a kapitányt ismeri. A t. képviselő ur indítványa szerint tehát azon törvényt kellene megváltoztatni, így mellékesen pedig a forumot, a melyhez valamely ügy tar­tozik, megváltoztatni, még pedig annak kimon­dásával, hogy a megbízandó kerületi kapitányi hivatalnok legyen jogvégzett, de a mely hivatal­nokot maga az alaptörvény nem ruházza fel bíráskodási joggal: ezt ismét helyes eljárásnak nem tartom. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezeknél fogva én kérem, méltóztassanak a szöveget ugy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés jobbfeM.) Szilágyi Dezső: T. ház! Részemről nem szándékozom ennek a kérdésnek bővebb vitatá sába bocsátkozni, hanem azon módosítványra, melyet t. barátom benyújtott, két észrevételt kell tennem. Az egyik az, hogy részemről nem tudom felfogni, hogy a t. kormány azon külön válasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom