Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

30 S(i9. országos ülés tását a rendőri bíráskodásnak, a melyet maga is helyesnek tart, mi módon fogja létesíteni? Bizonyára meg fogja kívánni, hogy birói képesítéssel biró egyének által töltessenek be azon helyek. Már most nem természetes-e az, már azzal előkészíteni a reform behozatalát, hogy a minő qualificatiót akkor jónak, szükségesnek fognak tartani ezen helyre nézve, szabják meg most, midőn az intézmény kár nélkül életbeléptethető, mert nem fogadhatom el azon érvet, melyet a t. belügyminister használt, mintha az által, ha a kerületi kapitányoknál a birói minősítvény megkívántatik, a kormány kényszerítve volna a rendőri szolgálatra kevésbbé alkalmas közegeket alkalmazni, mert a ki hazai viszonyainkat ismeri, tudni fogja, hogy a birói qualificatióval biró egyéneket bőven lehet találni. És még azt az egyet kell megjegyeznem, hogy én téves hitnek tartom azt, mintha a kihágások feletti bíráskodás helyes vezetésére csak a kihágásokról szóló azon néhány szakasz ismerete lenne szükséges, ellenkezőleg maga a kormány nem fog kitérhetni azon kívánalom elől, ha a rendőri bíróságot rendezi, hogy ahhoz a birói qualificatiót megkívánja; és ha megkívánja, abban ezen functió teljesítésének egyik biztosítékát fogja találni. Ugyan kérdem, ha most, midőn a functió egyesítve van egy másik funtióval, meg lehet tenni most, minő ok lehet arra, hogy a kormány vonakodjék elfogadni a qualificatió kérdésében azon indítványt, melyet t. barátom benyújtott? Részemről ezt is azon indítványok egyikének tartom, melyeket bátran el lehet fogadni, mert azon irányban vezeti a fejlődést, melyet általános vonásokban a kormány követni — ugy látszik —• helyesnek tart. Ha pedig ezen indítvány mégis elejtetik,, abban és eddigi indítványaink sorsában kevés bátorítást találhatunk arra, hogy a szükges javításokat javaslatba hozzuk. Mert ha oly indítványok visszautasittatnak a kormány részéről, tökéletesen helyes, ha ilynemű indítványokkal eredménytelenül nem vesszük igénybe a ház figyelmét. Ennek kijelentése mellett pártolom Zay t. barátom indítványát. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólam senki sem kívánván, következik a szavazás. Es pedig a 42. §. régi, most 41. §. ellen tulajdonkép indítvány nem adatott be, azt hiszem legczélszerübb lesz akképen intézni a szavazást, hogy az első kérdés az legyen, elfogadja-e a t. ház a 42. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor azon beszúrás kerül szavazás alá, mely az a) pont után külön bekezdésképen Zay képviselő ur által indítványoztatott. Mielőtt a kérdést feltenném, méltóztassanak meghallgatni a módosítványt. márczius 17. 1881. Antal Gyula jegyző (olvassa Zay módosítványai). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 42. §. most 41. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Most kérdem a t. házat, elfogadja-e Zay képviselő ur módosítványát ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el Zay képviselő ur módosítványát. Antal Gyula jegyző (olvassa a 48. most 42. §-£, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 44. %-t). Szederkényi Nándor: T. ház! Ezen szakaszra vonatkozólag az általános tárgyalásnál egyik kéjjviselőtársam, hajói emlékszem Szilágyi Dezső, részletes és kimerítő fejtegetéseket tett a t. ház előtt, melyek — azt hiszem, nem csak minket, hanem a t. kormányt is meggyö'zték arról, hogy ezen szakasz anomalicus intézményeket foglal magában, nevezetesen a második kikezdés megállapítja a rendőrségre nézve a bűnügyi, vagyoni és személyes felelősséget, a következő szakaszok pedig megállítják a fegyelmi eljárás módozatait. Az első bekezdés pedig néhány sorral azt mondja, hogy a ki a rendőrség eljárásával magát sértve érezné, forduljon a belügyministerhez, ki majd a költségek megfizetésében el is marasztalja a rendőrt. Ha tehát bizonyos fegyelmi pragmatikát állapít meg a második tétel, az első tételnek akkor helye nincs. De ellenkezik is minden eddigi fegyelmi pragmatikának természetével és eljárási módjával. A 44. §. ez első bekezdése a rendőrségre nézve oly sajátságos kivételes állapot akar inaugurálni, melynek már azért sincs értelme, mert a második bekezdés megállapítja a helyes fegyelmi eljárás módozatát, azt a törvénybe iktatja és a fegyelmi eljárásnak megteremti alapját. Tehát ezen szakasz meg nem maradhat. A t. belügyminister ur, nem tudom, mikép fogja igazolni, de bár az általános tárgyalásnál tett irányzatos megjegyzései azt mutatják, hogy e téren a belügyminister is érzi e szakasz incouveniens voltát, én ezen igazításokra, miután fontos elvi kérdés forog fenn, módosítást nem adok be, hanem minthogy a fegyelmi eljárás természetes körülírásáról s egy ezzel ellentétes intézményről van szó, ennek a kiegyenlítésére, vagy helyes megállapítására indítványozom, hogy ezen szakasz utasittassék vissza a közigazgatási bizottsághoz. Tisza Kálmán ministerelnök. A szakasznak a közigazgatási bizottsághoz való visszautasítását nem pártolhatom.Nem látom ennek szükségét, mert az általános vitánál kifejlődött eszmecsere folytán mindenki tájékozva lehet e szakaszra nézve, a mennyiben annak módosítását tartja szükségesnek. Ott, a hol az egyes szakaszok intézkedései