Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-345

70 345. országos ülés február 5. 1881. Tisza Kálmán ministerelnök, mint bel­Ügyminister." T. ház! Mint méltóztatik tudni, Füzessérv' Géza képviselő ur intézett volt hoz­zám egy interpellátiót, melyet bátor leszek fel­olvasni. (Olvassa.) „A. fővárosi rendőrség egy idő óta szokásba vette, hogy nyilvános gyűlések napirendjéül kitűzött egyes kérdések tárgyalását megtiltja; tette ezt több alkalommal, legközelebb a napokban megtiltotta azt, hogy egy összehívott népgyűlésen, az állandó hadsereg és az állam­háztartás költségei iránt eszmét cserélhessenek. Ezen rendőri tilalommal szemben, mely sérti és korlátolja aíkotmánj^os és törvény által biztosított jogainkat, a szabad gyülésezést és a szólásszabadságot, kérdem a belügyminister urat: Van-e erről tudomása; és ha igen, szándé­kozik-e és miként, az ily rendőri önkény ellen a polgárok törvényesen biztosított jogait, meg­oltalmazni?" Hát, t. ház, mindenekelőtt megjegyezem, hogyha azon esetre vonatkozólag, melyről a képviselő ur iuterpellátiója megemlékezik, csak egy könnyű felelettel kibújni akarnék, azt mond­hatnám : van róla tudomásom a hírlapokból, de hozzám az ügy nem felebbeztetvén, hivatalos tudomást venni róla és intézkedni nem volt alkalmam. De mégis szabad legyen egy pár szóval erről többet mondanom. Most az újabb időben különösen szokásba vették bizonyos munkáskörök, hogy népgyűlés­nek elnevezve, tartanak munkásgyüléseket, még pedig oly munkásgyüléseket, melyeknek láto­gatói magukat nyíltan és fennen soeialdemokra­táknak hirdetik. Már hogy ily módou tartott népgyülésekkel szemben okvetlenül nemcsak joga, de kötelessége a rend fenntartására hivatott közegeknek, hogy azon jogukkal, mely szerint a helytelen, törvénybe ütköző kérdések vitatását meg ne engedjék, éljenek, mert hála istennek Magyarországon amaz eszméknek, amaz izgal­maknak, melyeket majd mindenütt a világon, ma a socialdernokraták előidéznek, talaja, indoka nincs. De vannak egyesek, a kik mesterségesen, majdnem erőszakosan, félrevezetés utján ezen bajt nálunk is meghonosítani törekszenek. Ennek ellenében nem a társadalmi rendet csak, de egy­általában biztosítékát minden létezőnek és nyu­galmát a polgároknak védeni, azt tartom, első sorban az illető közbiztonsági közegeknek, de ezek eljárásának támogatása és fenntartása által a belügyministernek is kötelessége. (Helyeslés jobbfelöl.) Ily népgyüléssel szemben történt az, midőn a rendőrség biztosan tudta, hogy ott egy, bármi­ként vélekedjenek is, különben mindenesetre törvényes intézmény, a hadsereg ellen, lázító beszédek szándékoltatnak tartatni, úgyszintén a költségvetés ellen akkor, midőn a költségvetés már megszavazva lévén, törvénynyé vált; tehát a megalkotott törvény elleni izgatás lett volna. Ebben áll tehát a dolog lényege és én magam részéről kérem a t. házat, méltóztassék vála­szomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Füzesséry Géza: T. ház! Első sorban, mint jurista, azon kérdést vetem föl, hogy kinek van joga törvényt magyarázni? Azt hiszem, minden jurista tudja, hogy törvényt csak tör­vényhozó magyarázhat, nem pedig rendőrség. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Alkot­mányos államban a rendőrfőnöknek nincs joga felfüggeszteni valamely élő törvényt, milyenek Magyarországon a szabad gyülekezési és sza­badszólási jog. (ügy van! a szélső' baloldalon.) Ha vájjon azon rendőrfőnöknek van-e oly érzéke, hogy előre meg tudja azt ítélni, hogy valamely gyűlésen miről kivannak szólani, vájjon lázítani fognak-e ott, azt én neki tulajdo­nítani egyáltalában nem vagyok hajlandó ; ma­gában pedig a gyanakodás nem elegendő arra, hogy valakit megfosszunk szólásszabadságától. (Igaz! Ogy van! a, szélső baloldalon.) De hiszen egy alkotmányos államban képtelenség is az, hogy valakitől elvonjuk a szót, amikor a szabad sajtónál fogva ugyanazt, a mit ott élő szóval elmondhat, kinyomathatja a lapokban. Azután képtelenség azt feltenni, hogy a főváros köze péu, a hatóságnak bejelentett gyűlésen fegyver­telenül megjelenő nép közti valaki izgató beszé­det tartson. Hiszen. valamint a sajtóvétséget utólagosan meg lehet torolni, ugy az izgató be­szédek következtében is a törvénykezés rendes utján, a fenyítőtörvényszék feleletre vonhatja és megbüntetheti az izgatót. (Igaz! ügy van! a szélső haloldalon.) Tehát azt, hogy a rendőrség csupán azért, mert föltételezi valakiről, hogy iz­gatóan fog beszélni, az illetőtől elvonni a szót, azt én képteleüségnek tartom. (Igaz! (így van! a, szélső baloldalon.) A minister ur azt mondotta, hogy bizonyos elemek gyülekeztek a fővárosban és ezek mun­kás-gyűléseket tartanak'. Erre nézve egy elkop­tatott triviális közmondást használhatnék, hogy mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik, mert ott nem munkások, nem bizonyos elemek, nem socialistákról, hanem a törvény szent nevé­ről van szó, melyet nem a socialisták, nem a munkások kedveért hoztak, hanem mindnyájunk kedveért. Egyátalában minden absolutistikus, minden rendőri államban szokásos az a túlságos gyám­kodás, melynél fogva őrizni kívánják a társadal­mat és oly embereket támadnak, kik e len jogos, vagy jogtalan ellenszenv van, hogy azt mond­hassák, hogy ugy kell neki. Tehát figyelmez­tetem a t. házat, hogy ha ez valahol convalescáí,

Next

/
Oldalképek
Tartalom