Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

343. országos ülés február 1 1881 51 és annak következményeiről s azután a közkereseti társaság egyes tagjai elleni csődről s annak következményeiről. Igaz, hogy a közkereseti társaság adósságaiért nemcsak a közkereseti társaság, mint czég, mint önálló jogalany, hanem annak egyes tagjai is egyetemleg felelősek. Ez teljesen igaz, csak az ebből levont azon következtetés nem áll, hooy e miatt, azért, mert az egymás mellett egyetemlegesen kötelezett társaság ellen elrendeltetik a csőd, egyszersmind hivatalból a felelős egyes tagok ellen is elrendelendő lenne, mert ugyanezen logikával, miként itt már felemlittetett, azt is ki kellene mondani, hogy ha ugyanazon egy kötelezvényt aláirt több solidaris adósok egyike ellen a csőd elrendeltetik, a többiek ellen is el kellene rendelni. Unger Alajos (közbeszól): Ott nem lehet controllt gyakorolni! Teleszky István: Én a t. képviselő urat figyelemmel végighallgattam, méltóztassék engem is meghallgatni. (Helyesés a jobboldalon.) Azt mondja a t. barátom, hogy nagy a veszély; a beltagok magánhitelezői túl fogják szárnyalni a ezéghitelezőket és 'erre az érvre különös súlyt fektetett Mandel Pál t. képviselő ur, mondván — s gondolom, Unger Alajos képviselő ur is felhozta ezt — hogy ha majd elrendeltetik előbb a csőd a közkereseti társaságok ellen, az 3—4 napba bele fog kerülni, — e tekintetben különböző álláspontja van igen t. barátomnak, a mire később még vissza térek — mig az egyes tagok ellen a csőd elrendeltetik s akkor ez alatt az egyes tagok magánhitelezői túl fogják szárnyalni a ezéghitelezőket T. ház! Ez valóságos fictió. Azért, mert a csődnyitásnak két esete van, vagy az illető czég maga fogja kérni a csőd elrendelését, vagy a hitelezők. Ha a hitelezők kérik, akkor az a 3—4 nap nem lesz meg, mert a csődkérvénynyel együttesen kérhető, sőt meggyőződésem szerint kérhető előbb, ép a kereskedelmi törvényben megirott egyetemleges felelősségnél fogva. Mert ha akarom, csakis a tag ellen kérhetem a csődöt és nem a társaság ellen. Ez esetben tehát a veszély nincs meg; ha pedig a csődöt maga a czég mondja ki, akkor itt bátran elmondhatom, hogy az az egyes tag, ha azt akarja, hogy a magánhitelezők előbb eszközöljenek foglalást, akkor meg fogja várni és nem adja be a csődkérvényt addig, mig azon foglalások, melyekkel magánvagyona biztosítva lesz, keresztül nem vitetnek. Egyébiránt méltóztassanak megnyugadni abban, hogy a csődöt megelőző álfoglalások ellen azon orvoslaton kivül, a melyet a csődtörvény nyújt, t. i. az actio Pauliana jogorvoslaton kivül, a büntetőtörvénykönyv adja meg a sanctiót, a mely megmondja, hogy közkereseti társaságok hamis csődje ellenében azuk felelősek, a kik azon bűnügyi cselekményeket elkövették, a melyek által a vagyon a hitelezőktől elvonatik. Unger Alajos t. képviselő ur érvel a kereskedelmi törvény 97. §-ával s ebből azt hozza ki, hogy annál eminensebb a veszély, mert a közkereseti társaságok magán hitelezői nincsenek jogosítva csődöt kérni. Ez nem áll, mert a kereskedelmi törvény 97. §-a következőleg szól: „A társaság hitelezői csőd esetében első sorban a társasági vagyonból nyernek kielégítést." „Az egyes tagok magán vagyonából a társaság hitelezői csőd esetében követeléseiknek csak azon részére nézve igényelhetnek kielégítést, mely a társasági vagyonból ki nem került." Ez a szakasz tehát jogi meggyőződésem szerint csupán azon jogviszonyt szabályozza, hogy ha a társaság ellen is és a társasági tagok ellen is csőd van, a kiegyezés mi módon eszközlendő. Eszközlendő oly módon, hogy a hitelezők első sorban kielégíttetnek a társaság vagyona csődjéből, a mi pedig nem kerül abból ki, a társasági tagok elleni csődből. Ez a §. valódi értelme. Megfelel e §. tökéletesen a német kereskedelmi törvénykönyv 122. §.-ának, a mely igy hangzik: „ A társaság elleni csőd esetében, annak hitelezői, a társasági vagyonból elkülönítve elégíttetnek ki, az egyes tagok magánvagyonából csak a hiányra nézve követelhetnek kielégítést." És mi azon imminens veszély, a melyet t. barátom lát, hogy be fog következni, ha ezen §. daczára is azt fogjuk mondani, hogy csőd csakis kérelemre rendelhető el a társaság ellen? Ez imminens veszély nem létezik Németországban, a hol ugyanazon módon van szövegezve a törvény, mint a hogy mi kivánjuk azt szövegezni és hiába mondta Mandel Pál t. képviselőtársam, hogy e tekintetben eltérők a viszonyok Németország és Magyarország köztt. A mi kereskedelmi törvénykönyvünk ugyanazt tartalmazza. És nem is ugy áll a dolog, hogy csakis vagyontalanok és szegények vállalkoznak közkereseti társaságra*, ellenkezőleg azt hiszem, hogy tényleg az Ő módosítványának elfogadása esetében éretnek ez el, mert akkor a vagyonosok csakugyan nem mernének ezen imminens veszély miatt, közkereseti társaságba lépni, mert ha ezen társaság majd a tényleges pénzzavarok folytán fizetésképtelenné válnék, akkor ő ellenök is, bár teljesen fizetésképesek, csőd nyittatnék. Mindezeknél fogva én nem lévén meggyőzve az ellenargumentumok által, az igazságügyi bizottság javaslatának fenntartását kívánom. Elnök : T. ház! Senki sem lévén följegyezve, ha az előadó ur nem kivan szólni, következik a szavazás. 7*